A város, amelyik soha nem áll meg
InterjúBékéscsabán járva kikerülhetetlen látványosságnak számít a Munkácsy Negyed és a Wenckheim turista- és kerékpárút, amelyek nem csak kulturális és gazdasági fejlődést hoztak a városnak, hanem a fenntarthatóság és a közösségi élet szempontjából is új dimenziókat nyitottak meg. Az MBH Bank Példaképek sorozatában ezúttal Békéscsaba polgármesterét, Szarvas Pétert kérdeztük arról, hogy a városvezetés hosszú távon milyen módon veszi figyelembe a lakosság és a vállalkozások igényeit, valamint a nemzetközi trendeket, példákat.
Békéscsaba polgármestereként honnan tájékozódik, amikor fejlesztési ötletekről van szó, ami a lakosságot, vállalkozásokat érinti? Vannak olyan jógyakorlatok akár Magyarországon, akár külföldön, amiket szívesen beépített vagy szeretne beépíteni a helyi fejlesztési terveibe?
Polgármesterként fontosnak tartom az alapos tájékozódást, ezért többféle forrásból tájékozódom az aktuális fejlesztési, beruházási trendekről. A szakemberek véleménye mellett odafigyelek a lakosság és a helyi vállalkozások javaslataira, kéréseire is. Mindemellett fontos szerepet játszanak az országos és nemzetközi példák, tanulmányok, amelyek segítenek megérteni, milyen megoldások működhetnek hasonló környezetben. Szerencsére számos jó példával volt már lehetőségem találkozni és inspirálódni a hazai és nemzetközi útjaim, tárgyalásaim során. Fontos, hogy ezeket a már bevált, hasznos ötleteket mindig a helyi adottságokhoz kell igazítani, figyelembe véve a közösség igényeit és erőforrásait.
Melyek azok a projektek, amiket kiemelne, és szívesen megosztana más településekkel, mint jó gyakorlat vagy hasznos példa?
Békéscsabán nagyon sok jó példát lehet találni, ha az ember csak egy kicsit is körülnéz. Kiemelném például a Munkácsy Negyed kialakítását, amely egy sokszínű programokat kínáló művészeti és kulturális élményhelyszín lett Békés vármegye szívében. A másik szívemhez közelálló projekt a Wenckheim turista- és kerékpárút, amely a Wenckheim családhoz kapcsolódó kulturális és építészeti örökségeket bemutató tematikus kerékpárút.
Fotó: Bencsik Ádám
Aki úgy dönt végigtekeri az útvonalat, az a térség természeti kincsei mellett a vármegye négy jelentős kulturális értékét képviselő kastélyát, a szabadkígyósit, a gerlait, a póstelekit és a gyulait ismerheti meg közelebbről. Ha egy kicsit technikaibb oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor a Smart Grid projektet említhetjük meg, amely révén Békéscsaba az ország egyik vezető, innovatív városa lett a megújuló energia területén. Nagy energiatermelő infrastruktúrát építettünk fel, megfelelő, optimalizált energiatároló kapacitással. Mindemellett korszerű, alkonykapcsolós, LED-es közvilágítást is kiépítettünk a város közigazgatási területén. Ezen fejlesztések megvalósítására a Modern Városok Program keretében, a Kormány támogatásával került sor.
Fontosnak tarom megemlíteni a Békéscsaba Hazavár Programot is, mellyel arra ösztönözzük a felsőoktatásban diplomát szerzett fiatalokat, hogy térjenek haza szülővárosukba, itt telepedjenek le és itt legyenek a közösség aktív tagjai, hozzájárulva ezzel a város fejlődéséhez és a helyi gazdaság erősítéséhez.
Hogyan született meg a Munkácsy Negyed ötlete?
Munkácsy Mihály ezer szállal kötődik Békéscsabához, hiszen városunk egyik legismertebb lakója volt. A Békéscsabát szülővárosának tekintő és otthonaként szerető művész gyermekévei idején költözött Békéscsabára. Itt készítette első olajfestményét, és innen indult el világhódító művészi karrierje felé. Csabai élményei ihlették többek között az Ásító inas című kép megfestésére. A Munkácsy Negyed ötlete a város kulturális és gazdasági fejlődésének előmozdítására született.
Fotó: Bencsik Ádám
A negyed kialakításakor tekintettel voltunk arra, hogy azon a területen helyezkedjen el, ahol Munkácsy gyermekként sokszor megfordult, ismerte, szerette. Célunk az volt, hogy egyesítsük a művészetet, a közösségi tereket és a gazdasági lehetőségeket, miközben megőrizzük Békéscsaba történelmi és kulturális értékeit.
A kulturális negyed mára egy sokszínű, a világhírű festőművész öröksége által inspirált kulturális, művészeti élményhelyszín Békéscsaba szívében, ami nem csak a helyi lakosokat, de a turistákat is vonzza a világ minden tájáról.
Milyen hatást remélnek a negyed kialakításától a város kulturális életére és turizmusára?
Természetesen a helyi látványosságok és értékek iránt érdeklődő látogatók számának növelése az elsődleges célunk. A beruházás eredményeként megnyílt az új, Munkácsy hagyatékát bemutató kiállítás, megújult a Sztraka és a Réthy híd, új otthont kapott a Napsugár Bábszínház, illetve Munkácsy Mihály életművéhez kapcsolódó köztéri alkotások születtek meg. Legutóbb, idén szeptemberben, az Ásító inas szobrot lepleztük le a nagyközönség előtt, és átadtuk az új, kiszélesített, már a kerékpárosok számára is használható Réthy Pál hidat.
Fotó: Bencsik Ádám
Békéscsaba már 10 alkalommal elnyerte a Kerékpárosbarát Település címet. Hogyan mutatkozik meg ez a városi közlekedésben? Használja a lakosság?
Igen, szerencsére a helyiek szívesen használják a kerékpárutat. Amikor elkezdtük a kerékpárút-hálózat fejlesztését, akkor azt tűztük ki elsődleges célként, hogy a kerékpározás a lakosság mindennapi életének szerves részévé váljon. Ez a szemlélet már több mint egy évtizede meghatározza a város közlekedésfejlesztési politikáját, és a törekvések eredménye a helyi kerékpáros infrastruktúra folyamatos bővítése, korszerűsítése.A városban jelenleg is egy jól kiépített, folyamatosan bővülő kerékpárút-hálózat áll rendelkezésre, amely összeköti a lakóövezeteket a belvárossal, a munkahelyekkel, iskolákkal és a szolgáltatásokkal.
A már korábban említett, 2023-ban átadott Wenckheim turista- és kerékpárút is nagy népszerűségnek örvend, így nem meglepő, hogy már az átadás évében, 2023-ban kiérdemelte az Év Kerékpárútja címet a közönségszavazatok alapján.
A fejlesztések azonban nem állnak meg: 2025-ben a TOP Plusz program keretében újabb jelentős beruházások várhatók, amelyek tovább erősítik Békéscsaba kerékpárosbarát jellegét.A kerékpározást nemcsak közlekedési alternatívaként, hanem életformaként is támogatjuk Békéscsabán, amihez hozzájárulnak a kerékpáros rendezvények is, mint például az Autómentes Nap, a Bringás Reggeli, a Háromváros Kerékpáros Fesztivál, melyek célja a fenntartható közlekedés propagálása.
Valamint 2020-ban útjára indítottuk a Kerékpárosbarát Iskola programot, amely rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert.
Látható, hogy az elmúlt időszakban számos beruházás valósult meg a városban, és továbbiakat is terveznek. Az összefogó városfejlesztési stratégia mennyire érvényesíti a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontokat?
A városfejlesztési stratégiánk az elmúlt időszakban és a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. A város infrastrukturális fejlesztései közül a Smart Grid rendszer kiépítésének köszönhetően lehetővé vált a hatékonyabb energiafelhasználás: optimalizátuk az energiaelosztást és csökkent a környezeti terhelés is. A fenntarthatóság jegyében az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások alkalmazása alapvető célkitűzés ma már.
A közlekedés zöldítésével a kerékpározás népszerűsítése és a biztonságos, jól kiépített kerékpárút-hálózat kialakítása hozzájárul a közlekedési dugók csökkentéséhez, az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátáshoz és a fenntartható városi közlekedéshez. A folyamatos fejlesztések célja, hogy Békéscsaba még inkább a környezettudatos közlekedésre építő város legyen.
Fotó: Bencsik Ádám
Egy ekkora város ilyen mértékű innovatív stratégiája kihat a régió gazdaságára is. Mit javasolna más, környező kisebb településeknek, mire érdemes fókuszálni most a fejlesztéseiket tekintve? Vagy: hogyan tudnak kapcsolódni a Békéscsabát körülvevő fejlesztési programokhoz?
Több kisebb településsel is együttműködünk közös pályázatok, programok és gazdasági kezdeményezések keretében. Ez lehetőséget ad arra, hogy a helyi termelők, vállalkozások és turisztikai attrakciók bekapcsolódjanak a régió vérkeringésébe. Például a Wenckheim turista- és kerékpárút fejlesztése kapcsolódik Szabadkígyóshoz, Gyulához és Dobozhoz is, ami az érintett települések turisztikai szolgáltatásainak bővülését segítette elő.
Hogyan összegezné Békéscsaba mai helyzetét, milyen a város gazdasági, turisztikai szerepe?
Békéscsaba ma egy dinamikusan fejlődő város, amely gazdasági, kulturális, oktatási szempontból is a régió fontos szereplője. A város gazdasági bázisa erős ipari hagyományokkal rendelkezik, ugyanakkor a szolgáltató szektor is jelentős mértékben hozzájárul a fejlődéséhez. A helyi vállalkozások kiemelkedő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a város gazdasági stabilitásában.Olyan települést építünk, amely a hagyományokat ötvözi az új gazdasági irányvonalakkal, és egyre inkább a fenntarthatóságra és a zöld fejlesztésekre fókuszál. Turisztikai kínálatunk bővítésével és az infrastruktúra fejlesztésével erősítjük régiós szerepünket, hogy minden szempontból vonzó célponttá tegyük Békéscsabát.