Strucc és galamb a konyhában? Hazai előállítású új és régi ínyencségek
AgráriumHogyan lehetne alakítani a hazai fogyasztói szokásokat, újra népszerűvé tenni például a régi korokban ínyencségnek számító galambhúst, vagy miért lenne jó, ha olyan újdonságokat is kipróbálnánk, mint például a strucchús? A Magyar Közgazdasági Társaság ''étvágy- és kedvcsináló'' kerekasztal-beszélgetésén jártunk.
Libamájjal töltött mangópürés galamb - jól hangzik nem igaz? Pedig a galambhús, ahogy sok más egykor közkedvelt étel, már a múlt század végére szinte teljesen kikopott a köztudatból.
De vajon vissza lehet még tenni az asztalra? Hazai előállítású új és régi ínyencségek a magyar konyha asztalán - ezzel a címmel szervezett szakmai kerekasztal-beszélgetést a napokban a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztálya, ahol egyebek mellett ez a kérdés is felmerült.
A vezérgondolatot Zöldréti Attila, a szakosztály elnöke vezette fel, aki úgy látja, a 2025-ös szakmai év központi témája az alkalmazkodás lesz. “Stephen Hawking-ot idézve az intelligencia a változáshoz való alkalmazkodás képessége, szakosztályunk pedig tenni szeretne azért, hogy intelligens mezőgazdaságunk legyen” - fogalmazott.
Kionövi-e magát a hobbi-galamb?
A rendezvény első előadója Iványi Levente a Pro-Duck Kft., illetve az Iványi Kereskedőház ügyvezető-tulajdonosa volt, aki bemutatta vállalkozását. Mint mondta, családja már 3. generáció óta foglalkozik hízott kacsa és liba termelésével. Ebben a munkában sokáig ő is részt vett a szülei oldalán dolgozva.
A Pro-Duck Kft. és az Iványi Kereskedőház termékeinek népszerűségét a cég dinamikus növekedése is jól mutatja, évente átlagosan 30-40-50 százalékos forgalombővülést sikerül elérniük, 2027-re reális cél lehet a 7-8 milliárdos forgalom.
Célunk az, hogy elmélyítsük márkáink ismertségét a fogyasztók körében. Ehhez a legjobb megoldás az, ha különleges termékeket adunk, nem állunk rá a tömegtermelésre, és nem próbálunk belekerülni egy olyan versenybe, amiben a szerepünk jelentéktelen
- mondja a cégvezető, aki nagyon fontosnak látja a márkaépítés szerepét, és hogy ezekkel minél több áruházban jelen tudjon lenni.
A vállalkozás fő profilja a baromfihús, nagy volumenben a kukoricás csirke, és egyéb vízi szárnyas húsok, kacsa-liba kereskedelme, illetve kvázi hobbiként felkerült a kínálatukba a galamb. Iványi Levente elmondta:
A galambhús fogyasztásának jelentős magyar hagyományai vannak, amelyek mára sajnos eltüntek. A galamb egyfajta hobbi lett számára a csirke és a víziszárnyasok mellett, de annyira fontos hobbi, hogy még az üzemet is átalakíttatta annak érdekében, hogy nagyobb mennyiségben tudjon egész galambokat előállítani.
A cégvezető rámutatott, rendkívül fontos, hogy rentábilis legyen a galambtermelés is, ellenkező esetben a hobbitevékenység elvinné a fókuszt, erőforrásokat vonna el, ami a profitot is veszélyeztetné.
Olyan mint a marhahús, csak egészségesebb
Balog Donát családi gazdasága, a Strucc Fészek Jászberény határában működik. A család hagyományosan mindig is mezőgazdasággal foglalkozott, gyümölcstermesztéssel és állattartással egyaránt, de a hagyományőrzés mellett a megújulás is fontosnak számukra.
A megújulást a természethez való (újra)igazodás, nem pedig annak kizsákmányolása jelenti – de megújulás a szokatlan, ismeretlen felé nyitás is. Márpedig Balog Donát úgy látja, a strucctartás mindkét célkitűzésnek megfelel. Egy baráti beszélgetés indította el ezen az úton, majd amikor elkezdett komolyabban utánaolvasni a témának, a strucc tartástechnológiája győzte meg, azt ugyanis annyira természetközelinek találta, hogy azzal valóban azonosulni tudott.
“A strucc húsa nagyon tiszta és egészséges húsféle. Szokták kérdezni, hogy mihez tudnám hasonlítani, nos, talán leginkább a borjúhoz, mivel vörös hús” - mondja a cégvezető hozzátéve, hogy kiváló steak készíthető belőle, lehet félig átsütve, de tatár beefsteak-ként is jól megállja a helyét, ráadásul egy nagyon könnyen emészthető hús.
“A hazai piac pozitív értelemben vett csalódás volt számomra, nem gondoltam volna, hogy ennyi lehetőség van benne. Egyre több étteremnek szállítunk be, köztük top éttermeknek is, és bár bekerülni nagyon nehéz, ha egyszer már bent vagyunk, a beszállítói körből már nem kerülünk ki az eddigi tapasztalatok alapján” - mondja Balog Donát, ám azt is leszögezi, jelentős növekedést az exporttól remél.
A teljes kerekasztal-beszélgetés az alábbi videón tekinthető meg:
