Magyar innováció a traktorok fedélzetén: hogyan vált sikeressé a MachineryGuide?
VállalkozásA GPS-alapú sorvezetők világában ért el meglepő sikereket egy magyar cég. A MachineryGuide története a praktikus innovációról és kitartásról szól. A Növekedés.hu-nak Bertók Zoltán, a cég alapítója mesél a kezdetek kihívásairól, a mezőgazdaság digitalizációjának jövőjéről, és arról, hogyan küzdenek meg a globális gazdasági nehézségekkel, miközben továbbra is a nemzetközi piacok meghódítására törekszenek.
Hogyan született meg a MachineryGuide alapötlete, és milyen kihívásokkal kellett szembenézniük az induláskor?
Sorvezetőkkel (azaz traktorokon használható GPS navigációval) apukámnak köszönhetően találkoztam, Ő 12 évvel ezelőtt egy vidéki kis, de jól modernizált gazdaságban dolgozott, ahol már működtek ilyen rendszerek.
A cég alapötletét a piacon már létező termék adta, akkoriban csak robusztus, és rendkívül drága ipari kivitelű kijelzőket használtak erre a célra. Rossz felbontású, tipikusan bonyolult rendszerek voltak.
A mi innovációnk abban állt, hogy okostelefonra/tabletre telepíthető szoftvert készítettük, egyszerű kezelőfelülettel, amelynek használatát intuitív módon el lehetett sajátítani és persze kihasználtuk a tabletek grafikai processzora által kínált erőforrásokat, azzal egy kimagaslóan jó megjelenésű szoftvert dobtunk a piacra.
Én villamosmérnökként végeztem, majd szoftverfejlesztőként kezdtem el dolgozni egy multinál. A főállás mellett kezdtem el a termék fejlesztésével foglalkozni eleinte egyedül, később feleségemmel, aki matematikus. Én a szoftverfejlesztésben, Ő pedig az útvonalszámoási algoritmusok elkészítésében dolgozott.
Mit gondol, miért lett ilyen sikeres a GPS-alapú sorvezető alkalmazásuk a piacon?
Először is, a mi sorvezetőnk volt az első, amely Android okostelefonra és tabletekre jelent meg, azóta persze sok a versenytárs.
Továbbá, a piacon elvárt funkciókon felül mi az elejétől kezdve (és természetesen ma is) nagy hangsúlyt fektetünk a termékeink megjelenésére. A kijelzőn futó szoftvereink magas felhasználói élményt nyújtanak, például míg a konkurencia az aktuális pozíciónkat egy háromszöggel jelöli, addig a mi szoftverünkben ugyanerre egy részletesen kidolgozott 3D megjelenítést alkalmazunk. Ezafajta megközelítést, a cég indulása óta megkülönböztet minket a piacon.
Hogyan érinti a céget a jelenlegi hullámzó gazdasági környezet, különösen a gyenge forint?
Szerencsére a forint árfolyamváltozása nincs ránk közvetlen hatással, a cégünknek van devizaszámlája, a külföldi forgalmazóinkon keresztül érkező bevételeink ide érkeznek és a külföldi árubeszerzést innen finanszírozzuk.
Viszont több más gazdasági probléma érint minket is, szinte mindegyik gyökere az orosz-ukrán háborúhoz köthető. Például az energiaárak emelkedése, ami közvetlenül a rezsiszámlák emelkedésében mérhető, de közvetetten pedig a műtrágya előállítást drágítja meg, emiatt az ügyfélkörünk magasabb áron tud műtrágyát vásárolni így kevesebb pénzük marad egyéb beruházásokra, így a mi eszközeink beszerzésére.
Ennél nagyobb rendkívül nagy károkat okozó probléma az ukrán gabona import, ami a termények kereskedelmi árait nyomja le a piacon, így sajnos a jelentősen megdrágult alapanyagokkal megtermelt gabonát olcsón lehet csak eladni.
Továbbá ebben az iparágban is egyre jellemzőbbé válik a kínai termékek elterjedése, ezt elég károsnak látjuk, sajnos nagyon negatívan hat az európai termékfejlesztésre és gyártásra.
Gazdasági szempontból nem önmagában a kínai termékek jelenlétével van gond, sokkal inkább a kereskedelmi kapzsisággal. Sajnos nincs kultúrája saját gazdaságunk védelmének, a kereskedők tolonganak a kínai agrár elektronikai termékek kereskedelmi jogaiért (és nyilván az ezzel járó árrésekért), az EU ezt sehogyan sem korlátozza és látszólag senki nem törődik mi lesz 5-10 éves távlatban a helyi gyártókkal.
A legjobb és talán legabszurdabb példa erre az ISOBUS-os technológia kapcsán jelentkezik, amit németek fejlesztettek ki két évtizede. Komoly lobbi árán mára már nemzetközileg elfogadott szabvánnyá vált. A technológia mögötti teljes know-how Németországhoz köthető.
Az elmúlt években megjelentek és egyre népszerűbbé válnak az európai piacon azok a kínai termékek, amelyek ezt a technológiát használják. Azaz kínai termékek európai szabványból és know-howból készített termékeket az európai piacon adnak el, ezzel komoly nehézségekbe hozva a helyi gyártókat.
Hogyan birkóznak meg a mezőgazdasági szektorban jelentkező költségnövekedéssel, például az energiaköltségek emelkedésével?
Érthető módon a probléma miatt jelentősen visszaesett a régióban a kereslet, ami nem csak Magyarországra jellemző hanem egész Európára. A cégünk nemzetközi piacon való terjeszkedéssel és új (jelen piaci körülmények között is eladható) termékek fejlesztésével próbálja ellensúlyozni a gazdasági visszaesést.
Milyen stratégiákat alkalmaznak a nemzetközi piacokon való jelenlét erősítésére?
Rendszeresen látogatjuk a világ nagy nemzetközi szakkiállításait és egyes rendezvényeken magunk is kiállítunk. Továbbá a HEPA, CED szervezeteken és külgazdasági attasékon keresztül próbálunk új nemzetközi együttműködő partnereket találni.
Milyen technológiai trendeket lát a mezőgazdasági gépgyártásban, és hogyan szeretné a MachineryGuide ezekhez igazítani a termékeit?
A minket érintő nagy technológiai váltás a ISOBUS szabvány elterjedésében van. A trendet felismerve 4 évvel ezelőtt már mi is elkezdtünk kompatibilis termékeket fejleszteni, ez egyre nagyobb szerepet kap a portfóliónkban.
Hol látja a MachineryGuide-ot 5-10 év múlva? Milyen távlati célokat tűztek ki?
Cégünk az elmúlt 10 évben elsősorban kis szériás (néhány 100 darab/év) gyártásra rendezkedett be, a termékfejlesztés is olyan felvevőpiacra korlátozódott, ahol ilyen darabszámban lehet értékesíteni. Ezen tervezünk változtatni a jövőben, univerzálisabb, szélesebb körben eladható termékek fejlesztésében gondolkozunk, illetve a meglévő portfólió egyes termékeit szeretnénk más iparágakban is értékesíteni.
Hogyan tervezik megőrizni versenyelőnyüket a folyamatosan változó piaci környezetben?
Folyamatos fejlesztéssel és a nemzetközi forgalmazói hálózatunk növelésével.
Milyen hosszú távú hatásokkal számolnak a mezőgazdaságban az automatizáció és a digitalizáció terén?
Az automatizáció és a digitalizáció célkitűzése az iparágban a gazdálkodások hatékonyságának növelése a környezettudatossági szempontok betartása, vagy inkább magasabb szintre emelése mellett. Azaz a terméshozam hozam növelése a lehető legkevesebb vegyszer, üzemanyag felhasználás mellett.