30 ezer forintos napi bért is kaphat egy mezőgazdasági idénymunkás, mégis filippínókra szorulnak a gazdák 

Az agrárium egyik legjelentősebb problémáját a munkaerőhiány, azon belül is az idénymunkások hiánya okozza - írja az Agro Napló. Szerintük ez a jelenség még a klímaváltozás hatásainál, a szélsőséges időjárás által okozott károknál is égetőbb probléma.

Évente 50-80 millió forintnyi kárt jelent a gazdáknak az, hogy nem tudják kivel és vagy időben leszedni, betakarítani termékeiket. Egyre több helyzetben szorul a mezőgazdasági ágazat külföldi, akár távol-keleti, esetünben például Fülöp-szigeteki munkavállalók alkalmazására.

Nem véletlen, hogy négy éve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére megjelent kormányrendelet-módosítás lehetővé tette, hogy nemcsak a határ menti, hanem a szomszédos országok teljes területéről érkező idénymunkások is részt vehessenek az esedékes betakarítási munkákban. 

A mezőgazdaságban az elmúlt években tapasztalt idénymunkaerő-hiányt a koronavírus-járvány tovább súlyosbította. A helyzet a külföldi vendégmunkások elmaradásával csak még kiszámíthatatlanabbá vált. A szükséges munkaerő hiánya miatt értékes kertészeti termékek betakarítása marad/maradt el, ami nemcsak a gazdálkodók számára jelent/jelentett károkat, hanem az ellátás biztonságát is veszélyezteti.

Erre sajnos már jelenleg is vannak konkrét példák a spárga- és a szamóca-betakarítás területén. E két ágazat visszajelzései alapján is a soron következő munkák miatt megnövekedett az idénymunkások iránti igény - jelezte akkor közleményben a NAK, és a helyzet azóta sem lett jobb. 

Drága, és nem is lehet mindenhol automatizálni

A mezőgazdaság egyes ágazataiban a munkaerőhiányra borsos ára mellett is megoldást jelent az automatizáció, ám bőven vannak olyan területek, ahol nem, vagy csak kis mértékben lehet kiváltani az élőmunkát.

- Bizonyos növények, mint például a szőlő, a gyümölcsök és a zöldségek kézi betakarítása továbbra is elengedhetetlen, mivel ezek a növények megsérülhetnek – értéküket, minőségüket vesztik - a gépi betakarítás során. Ezenkívül a kézimunka gyakran szükséges a finomabb munkákhoz, mint például a metszés, a gyomlálás és a ritkítás

- mondja a Növekedés.hu-nak Baradits Bulcsú, a Man at Work kölcsönzési üzletágvezetője hozzátéve, az állattenyésztésben az automatizálás szintén korlátozott, mivel az állatokkal való bánáshoz és gondozáshoz gyakran emberi felügyeletre és interakcióra van szükség.

Ez magában foglalja az etetést, az itatást, az ellést, a fejést és az állategészségügyi ellátást. A kisüzemi gazdaságok gyakran nem rendelkeznek a szükséges tőkével ahhoz, hogy befektessenek a drága automatizálási technológiákba. Ezenkívül a kis parcellák és a diverzifikált termelési rendszerek nehezíthetik az automatizálás hatékony alkalmazását.

Nincs már jelentkező, jöhetnek a filippínók

Baradits Bulcsút arról is megkérdeztük, Magyarországon nagyságrendileg mennyi munkás mobilizáálható a nyári idénymunkákra? Közülük hányan vállalják a fizikailag is megterhelő mezőgazdasági munkákat?

-Az a réteg, aki hajlandó mezőgazdasági munkát végezni fokozatosan csökken. Nagyon magas órabérekkel lehet embereket mezőgazdasági munkára bírni. Nem ritka a 30 ezer forintos napibér kukorica címerezés esetén. (Természtesen ehhez megfelelő munkatempó és minőség szükséges.) Tavalyi évben 100 ezer idénymunkást említ a KSH - válaszolta az üzletágvezető.

 “Nagyon nehéz már idénymunkára olyan embert találni, aki a szükséges követelményeket megfelelően el tudja végezni. Ebből kifolyólag, például a dél-alföldi régióban, üvegházi, fóliás termesztés esetében egyre többen alkalmaznak harmadik országbeli, például Fülöp-szigeteki munkaerőt” - írta nemrég az Agrárszektor. 

És bár Baradits Bulcsú úgy látja, magas órabérrel itt is lehet embereket találni, de ezek gyakran deficitessé teszik a mezőgazdasági termelést. A külföldi (EU-n kívüli) mezőgazdasági munkára érkezők száma jelenleg a magyarországi foglalkoztatotti létszámhoz képest még nem jelentős, de várható a növekedés.