Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyar háztartások, de a pénzük nagy része még mindig nem dolgozik
BefektetésA magyar felnőtt lakosság 81 százaléka rendelkezik megtakarítással, a megtakarítók 93 százaléka pedig havi rendszerességgel is félre tud tenni – derül ki az MBH Befektetési Bank 2026-os reprezentatív kutatásából. A megtakarítással rendelkező háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot tudnak félretenni. A tavalyi felméréshez képest többen gondolják úgy, hogy már kisebb – tízezer forintnál alacsonyabb – összeget is érdemes havi rendszerességgel befektetni.
Egyre többen nyitottak a befektetésekre
Az MBH Befektetési Bank megtakarításokra és befektetésekre fókuszáló reprezentatív kutatása szerint ma már tízből nyolc háztartásnak van valamilyen pénzügyi tartaléka. A megtakarítói attitűd továbbra is dominál, de egyre több jel utal arra, hogy erősödik a befektetői szemlélet is.
A tavalyi évhez képest nőtt azok aránya, akik szerint már kisebb összeget – akár havi 10 ezer forintnál kevesebbet – is érdemes rendszeresen befektetni: míg 2025-ben a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, 2026-ban már 19 százalékuk.
Noha a növekedés mérsékelt, de mindenképpen egy pozitív tendencia rajzolódik ki. A befektetők körében az értékpapírszámla a legelterjedtebb forma (62%), de emellett népszerű a Tartós Befektetési Számla is (31%).
A felmérés ugyanakkor rávilágít egy fontos piaci jelenségre: a lakosság éles különbséget tesz a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között.
Miközben a válaszadók harmada (34%) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel – mint például bankbetéttel vagy folyószámlán lekötve –, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő befektetési termékeket, értékpapírokat a megkérdezettek mindössze egynegyede (24%) vesz igénybe. Ez az olló jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, és a likviden tartható formákat részesíti előnyben a lekötetlen folyószámla (42%) és a készpénz (34%) dominanciája mellett.
Az idei kutatás egyértelműen azt mutatja, hogy évről-évre erősödik a befektetések iránti nyitottság, és noha a lakosság jelentős része továbbra is inkább megtakarítóként gondolkodik, ebben is pozitív elmozdulást mutatnak a friss kutatási adatok. Ezért kiemelt feladatunknak tartjuk, hogy könnyen elérhető megoldásokkal segítsük az ügyfeleinket a tudatos befektetői szemlélet kialakításában. Az MBH Befektetési Banknál azon dolgozunk, hogy a befektetések ne csak a nagyobb vagyonnal rendelkezők számára legyenek elérhetőek, hanem a kisebb összeget rendszeresen félretenni képes ügyfelek számára is. Ebben egyszerre támaszkodunk országos fiókhálózatunkra és folyamatosan fejlődő digitális megoldásainkra, amelyek gyorsabbá és egyszerűbbé teszik a befektetési szolgáltatások elérését
– mondta el Brezina Szabolcs, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója.
A befektetések egyre inkább online térbe költöznek
A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának gyors előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online befektetési ügyeit, addig mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot. Különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése, ami jól mutatja, hogy az ügyfelek egyre inkább gyors, egyszerű és bárhonnan elérhető megoldásokat várnak el.
Az MBH Befektetési Bank fejlesztései során ezért kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy digitális platformjaink – köztük az MBH Mobilbroker alkalmazás – a befektetések teljes életciklusát kényelmesen és megbízhatóan támogassák az ügyfelek számára
– mondta Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzleti- és általános vezérigazgató-helyettese.
A digitális csatornák térnyerése mellett ugyanakkor a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó: a válaszadók 39 százaléka fontos befektetési döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna.
Emellett egy új trend is körvonalazódni látszik: minden ötödik válaszadó (21%) a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.
A megtakarítás ma már a többség számára természetes
A befektetői nyitottság erősödése egy olyan környezetben figyelhető meg, ahol a megtakarítással rendelkezők aránya is jelentősen emelkedett: ma már a magyar felnőtt lakosság 81 százalékának van valamilyen pénzügyi tartaléka, ami kiváló alapot biztosít a tudatosabb tőkepiaci szintlépéshez. A megtakarítások összege ugyanakkor továbbra is jelentős eltéréseket mutat a válaszadók között: a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos megtakarítással rendelkezik.
A megtakarítással rendelkezők 93 százaléka rendszeresen, havi szinten tud valamekkora összeget félre tenni. Bár a legtöbben (41%) 25 ezer forint alatti összeget takarítanak meg, a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál nagyobb összeget is meg tud spórolni havonta.
A válaszokból kiderült, hogy a megélhetési kiadások mértéke jelenti a fő okát annak, hogy valakinek nincs megtakarítása.
Kriptó, ingatlan, arany: egyre szélesebb a befektetési paletta
A befektetési érdeklődés egyre inkább diverzifikálódik: a hagyományos eszközök mellett egyre többen nyitnak az új megoldások felé. A válaszadók 42 százaléka érdeklődik a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik ilyen eszközzel (10 százalék tervezi, hogy a jövőben kriptovalutába fektet).
Bár a közvetlen ingatlanbefektetés összességében a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a fiatalabb korosztályok körében valamivel nagyobb az érdeklődés iránta.
A jövőbeni befektetési preferenciák alapján a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének.
Pozitív változás továbbá, hogy a 2025-ös felméréshez képest tovább nőtt a bizalom az arany, műkincs és kisebb mértékben a részvénybefektetések iránt is.
Bár a kockázatvállalással szembeni óvatosság továbbra is meghatározó, a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkező ügyfelek, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők az átlagnál nagyobb hajlandóságot mutatnak a kockázatvállalásra.
