Hogyan lett az OTP Közép-Európa egyik legvonzóbb bankrészvénye?

Az OTP idén sorra írja felül saját rekordjait. Tegnap az árfolyam elérte a 46.920 forintos forintot, amely a részvény történetének legmagasabb értéke.

Az éves árfolyam-emelkedés ezzel 30 százalék körül jár, a bankpapír pedig egyértelműen a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) idei vezető részvénye.

Az emelkedés már az év elején elkezdődött: a részvény január végén áttörte a 40 ezer forintos pszichológiai határt, ekkor a tőzsdei kapitalizáció 11 160 milliárd forint fölé emelkedett. Mára ez az érték meghaladta a 12 800 milliárd forintot.

Június 25-én újabb rekord született: az árfolyam 45 970 forintra erősödött, a napi forgalom pedig meghaladta a 24 milliárd forintot.

Az emelkedést segítette, hogy aznap jelentős tőkeáramlás indult az amerikai piacokról Európa irányába, amelyből a BÉT-en elsősorban az OTP profitált. Ez a szint azonban csak néhány napig tartott: június 30-án az árfolyam kereskedés közben átlépte a 46 ezer forintos határt, és ezzel új történelmi csúcsra emelkedett. A részvény azóta is e szint közelében mozog.

A hosszabb távú összehasonlítás is szemléletes: 2022 nyarán az árfolyam még 8 ezer forint alatt járt, azóta több mint ötszörösére nőtt. A TradingView által összesített 15 elemző közül az elmúlt három hónapban 8 erős vételre ajánlja a részvényt, 7 tartásra javasolja, és egyetlen eladási ajánlás sem érkezett. A 12 havi konszenzusos célár 45 260 forint, amelyet az árfolyam már meghaladott.

A legoptimistább várakozás 54 445 forint, a legóvatosabb 34 400 forint.

Rekordáron is vonzó?

A látványos áremelkedés ellenére az OTP értékeltségét sok elemző még mindig kedvezőnek tartja nyugat-európai versenytársaihoz képest. Az összehasonlítás egyik legelterjedtebb eszköze az előretekintő P/E ráta, amely azt mutatja meg, hogy a jelenlegi árfolyam hányszorosát teszi ki a következő évi várható egy részvényre jutó nyereségnek, vagyis mennyit fizet a befektető a jövőbeli profit egy egységéért.

Az Erste Market adatai szerint az OTP előretekintő P/E rátája jelenleg 10,4, miközben a várható egy részvényre jutó nyereség 4 434 forint. A várható tőkearányos megtérülés (ROE) 21,28 százalék.

Ez az európai bankszektorban kiemelkedő érték, és az elemzők szerint részben indokolja, hogy a részvény magasabb szorzón forogjon a kevésbé jövedelmező versenytársaknál.

A diszkont azonban nem tűnt el teljesen. Az Erste Market korábbi elemzése szerint az OTP az év során nagyjából 20 százalékos diszkonttal forgott az európai szektortársakhoz képest, és ezt a különbséget a piac jellemzően az oroszországi és ukrajnai leánybanki kitettség kockázati prémiumaként árazza be.

Az OTP emelkedése egyébként nem elszigetelt jelenség: 2025-ben az egész régiós bankszektor látványosan felértékelődött. Az Erste részvényei euróban mérve 70 százalékkal erősödtek, míg a Raiffeisen papírjai közel megduplázódtak.

A mozgás tehát nagyrészt szektorszintű folyamatot tükröz, nem kizárólag az OTP egyedi megítélésének változását.

A tavaszi választási eredmény is pozitívan hatott az árfolyamra. A piac azonnal reagált: április 13-án az OTP 8 százalék feletti pluszban nyitott, a pesti tőzsde pedig szintén történelmi csúcsra emelkedett. A befektetők azzal számolnak, hogy az új kormány eltörli a bankadót.

A Morgan Stanley elemzése szerint az EU és Magyarország közötti viszony rendezése élénkítheti a vállalati hitelezést, amelyből a pénzintézet is profitálhat.

A világ 400 legnagyobb vállalata között

Az árfolyamrekordokkal párhuzamosan az OTP Csoport egy másik rangsorban is fontos határt lépett át.

A Forbes idei Global 2000 listáján a bank a 398. helyen szerepel, amellyel először került be a világ 400 legjelentősebb vállalata közé.

A rangsor nem egyetlen mutatón alapul: az árbevétel, a nyereség, az eszközállomány és a piaci kapitalizáció egyenlő súllyal kerül figyelembevételre, és az OTP mindegyik kategóriában az első ezer közé fért.

A vállalat négy évvel ezelőtt még a top 1000-ben sem szerepelt. A közép-kelet-európai mezőnyben az OTP a második helyet szerezte meg az osztrák Erste mögött, megelőzve a Raiffeisent és a legnagyobb lengyel bankot, a PKO-t is. Magyarországról az OTP mellett a Mol szerepel még a listán.

Mi jöhet még?

A következő fontos mérföldkő augusztus 5-e, amikor az OTP közzéteszi a legfrissebb gyorsjelentését. Ez adhat majd pontosabb képet arról, mennyire támasztják alá a rekordárfolyamot a pénzügyi alapok.

A 2026-os év hátralévő részében elsősorban a régiós hitelnövekedés üteme, az EKB és az MNB kamatpályája, valamint az uniós források érkezése befolyásolhatja az árfolyamot. A fő kockázati tényezők között szerepel a közel-keleti geopolitikai feszültség, az olajárak alakulása és egy esetleges globális recesszió.