Mi a Mikulás-rali, és hogy kereshetünk vele pénzt?

Ha valaki befektetési, tőzsdei híreket olvas vagy hallgat, gyakran hallja a Mikulás-rali kifejezést. Logikusnak tűnik, hogy tőzsdéról lévén szó, valamiféle árfolyamemelkedést jelent, de vajon mi köze a Mikuláshoz?

Megtévesztő fordítás

Nos, a Mikulás-rali kifejezés megtévesztő, hisz egyszerűen az amerikai Santa Claus rally fordítása, amely valóban olyasmi, mint a mi mikulásunk, azzal az igen komoly eltéréssel, hogy nem december 5-én éjjel jelenik meg, hanem karácsonykor. Ez igen lényeges, mivel a két időpont között majdnem 3 hét van.

Az időpontnak megfelelő megnevezés a karácsonyi rali lenne.

A Santa Claus rally így a karácsonyi időszakra, pontosabban leginkább karácsony előttre, gyakran egész decemberre vonatkozik. Azon a megfigyelésen alapul, hogy az év utolsó hónapjában, különösen az ünnepi időszak előtt gyakran emelkednek a részvényárfolyamok, vagy legalábbis a tőzsdeindexek, melyek a részvények többségének mozgását jellemzik.

Időszakokra jellemző ármozgások

Kétségtelen, hogy a statisztikai adatok alapján gyakrabban van emelkedő trend ilyenkor, mint eső, ahogy az is kimutatható a statisztikákból, hogy a hirtelen árfolyamzuhanások, összeomlások, melyek sokszor gazdasági válságot is jeleznek, rendszerint ősszel, szeptemberben és októberben jelentkeznek.

Így volt ez 1929-ben, amely máig a leghíresebb tőzsdei összeomlás, de 1987-ben is, majd a 2008-as válságban is. 

Kérdés, hogy minek köszönhetők az ilyen trendek, mi mozgatja őket, és mennyire lehet rájuk építeni.

Logikusnak tűnik, hogy ha egy adott időszakban valami érdemben nagyobb valószínűséggel következik be, mint 50 százalék, akkor az már egy lehetőség, amelyre építeni lehet. A tőzsdén ennek megfelelően az adódna, hogy novemberben be kell vásárolni a részvények egy csoportjából, akár a legnagyobb indexeket (S&P 500, Nasdaq Composite, Dax) követő termékeket megvenni, azokat januárban eladni, és elvileg hosszú távon ez pozitív eredményt kell, hogy adjon.

Nem is olyan egyszerű

A gyakorlat azonban ennél bonyolultabb. Egyrészt a mozgás mértéke nem előre becsülhető: lehet, hogy mondjuk 10 évből 7-ben emelkedés lesz, de ezek mértéke nem feltétlenül nagyobb, mint a maradék három év esése, így az eredmény bizonytalan, ráadásul túl hosszú táv kell ahhoz, hogy a statisztikai valószínűség stabilan érvényesüljön. Nem is lehet ez máshogy, hisz

ha biztos pénzkereseti lehetőség, úgynevezett közgazdasági ingyen ebéd alakulna ki, nagyon sokan játszanák meg, ezzel már előre megemelve az árfolyamokat, és így a résztvevők maguk szüntetnék meg a trendet.

Van alapja

Kérdés, hogy akkor mit lehet kezdeni a folyamattal, és egyáltalán, mi lehet az alapja. Biztos válasz nincs, de a folyamatokat általában a nagy intézményi befektetők, alapok lépései alapján érdemes vizsgálni, mert ők a piac meghatározó szereplői.

Az év végi emelkedést leggyakrabban azzal magyarázzák, hogy ilyenkor az alapok szeretnek bevásárolni a részvényekből, hogy éves mérlegükben kevesebb készpénz legyen, illetve ilyenkor erősebb a tőkebeáramlás az lapokba.

Gyakorlati érv

A valóságban úgy tűnik, inkább az a gyakorlat a nagy intézményi befektetőknél, hogy

azokat a részvényeket, melyeken az adott évben árfolyamnyereségük van, tovább veszik, hogy minél szebb legyen az éves teljesítmény.

Azokat pedig, melyeken veszteség van, sokszor eladják, és mint realizált veszteség, nem olyan látványos, mint egy meglévő papír esetében, amit megvettek, mondjuk 40 dolláron, és év végén csak 27-et ér.

Ennek megfelelően a gyakorlatban jellemzően akkor látunk év végi emelkedést, Mikulás-ralit, ha az év egésze is jól alakult a részvények többsége, és így a részvényindexek szempontjából. Ilyenkor ugyanis értelemszerűen több részvényből vesznek, hogy szép nagy nyereségek mutatkozzanak a mérlegekben, míg eső években inkább eladnak az év utolsó hónapjában.

Amikor nagyobb az esély

Tény, hogy az emelkedések a tőzsdén az esetek többségében lassabban, hosszabban zajlanak, míg az esések rövidebbek, viharosabbak. Ebből törvényszerűen adódik, hogy valamivel több az emelkedő év, mint az eső, így az év végi emelkedéses száma is nagyobb, de épp az előbb leírt folyamat miatt

látványosabbak: rövidebb idő alatt vesznek sok részvényt.

A tapasztalatok szerint így akkor nagyobb a Mikulás-rali esélye, ha az év addigi része emelkedést hozott. Természetesen ilyenkor sem minden esetben valósul meg, hisz ilyenkor is sokan vásárolnak rá előre, de nagyobb az esélye, mint más években.

Ami az idei évet illeti: a tavalyi kiadós korrekció után idén egy szép emelkedő évet láttunk: az S&P 500 index az év eleji 3800 pontról mostanra közel 4600 pontig emelkedett, így idén nagyobb a Mikulás-ralinak nevezett decemberi emelkedés esélye, mint egy átlagos évben.

Tartani a részvényt

A helyzetet kissé bonyolítja, hogy október vége óta rendkívül nagy emelkedés zajlott, így kérdés, hogy mennyit bír el a piac egyszerre. Ami a követendő stratégiát illeti: önmagában egy lehetséges Mikulás-ralira nem feltétlenül érdemes bevásárolni, viszont

akinek vannak részvényei, és már fontolgatja az eladást, érdemes megvárni még ezt az egy hónapot.

Ami az amerikaikon kívüli más tőzsdéket illeti: a nagyobb európai piacok (elsősorban a német és francia tőzsde) rendszerint hasonló trendben szokott lenni Amerikával, így az év végi ralira is hasonló a szabályok érvényesek.

A magyar tőzsde kicsit bonyolultabb, mivel kevés az igazán nagy, likvid részvény, ezért egyedi hatások erősebben befolyásolhatják mind a részvények, mind az index mozgását.