Milliárdos devizakötvények: mit mutat az OTP és az MBH idei kibocsátási hulláma?

A magyar bankok 2026-ban látványosan erősítették nemzetközi jelenlétüket a devizakötvénypiacon. Az OTP Bank januárban árazta be, majd február 3-i értéknappal bocsátotta ki 500 millió eurós, hat éves (ötödik év után visszahívható) szenior preferált kötvényét, amely 3,625 százalékos kupont fizet és 2032-ben jár le.

A nagy érdeklődés miatt a hozamfelárat 140-ről 115 bázispontra sikerült szűkíteni, így a papír végül 3,706 százalékos hozamon kelt el.

Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese szerint ez volt a bank elmúlt öt évének legkedvezőbb hasonló futamidejű forrásbevonása.

Ennél is nagyobb hírveréssel járt a nyár eleji tranzakció: június 16-án az OTP 1 milliárd euró névértékben árazott be egy Tier 2 kötvényt (ez a bank szavatolótőkéjét erősítő, alárendelt kölcsöntőke-elem, amely veszteség esetén a szenior hitelezők mögött, de a részvényesek előtt áll sorban), amelyre a csúcsidőszakban 4,1 milliárd eurónyi ajánlat gyűlt össze, több mint négyszerese a felkínált mennyiségnek.

A 10,5 éves, 5,5 év után visszahívható papír éves kuponja 4,625 százalék.

Ez volt az OTP történetének eddigi legnagyobb kötvénytranzakciója, egyben a közép-kelet-európai régió legnagyobb euróalapú banki Tier 2-kibocsátása, és egyúttal az OTP új, 7 milliárd eurós EMTN-programjának nyitólépése is, amelyet a bank elsőként az EU-s bankok közül a Hongkongi Értéktőzsdén vezetett be.

Az MBH Csoport lépésről lépésre haladó programja

Az MBH Bank januárban, néhány nappal az OTP kibocsátása előtt zárta le saját, 500 millió eurós, ötéves MREL-képes kötvényét (az MREL az uniós bankszabályozás azon minimumkövetelménye, amely előírja, hogy a bankoknak válság esetén veszteségviselésre és feltőkésítésre alkalmas forrásokkal kell rendelkezniük). A papírra 2,16 milliárd eurós, a felkínált mennyiség több mint négyszeresét kitevő ajánlat érkezett, végül 4,798 százalékos hozamon.

Nyáron a jelzálogbanki vonal is megmutatta magát a nemzetközi piacon: az MBH Jelzálogbank június 23-án bocsátotta ki jelzáloglevelét, 500 millió euró (benchmark méretű) összegben.

A 2032 júniusában lejáró, 3,458 százalékos fix kamatozású papírra 14 országból 41 intézményi befektető nyújtott be ajánlatot, összesen 856,3 millió euró értékben. A kibocsátás végül 65 bázispontos felár mellett zárult, amely már-már megegyezik a magyar euróállampapírok árazásával. Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója szerint ez a bank jelzáloglevelei iránti tartós nemzetközi bizalmat tükrözi.

Az idei sort júliusban egy harmadik anyabanki tranzakció zárta: az MBH Bank ismét 500 millió eurós, hat éves MREL-képes kötvényt bocsátott ki, július 16-i értéknappal, közel két és félszeres túljegyzés mellett, ezzel a csoport 2026-ban összesen már 1,5 milliárd euró értékben jelent meg a nemzetközi kötvénypiacokon.

Dr. Barna Zsolt elnök-vezérigazgató szerint a kibocsátás a bizonytalan nemzetközi környezet ellenére is sikeresen zárult.

Többek között az alábbi tranzakciók zajlottak le az év eleje óta:

• OTP Bank – szenior preferált kötvény: 500 millió euró, 6 éves futamidő, kibocsátás február 3-án, 3,625 százalékos kupon, a hozamfelár 140-ről 115 bázispontra szűkült.
• MBH Bank – szenior/MREL-képes kötvény: 500 millió euró, 5 éves futamidő, kibocsátás február 2-án, 4,798 százalékos hozam, 2,16 milliárd eurós ajánlat.
• MBH Jelzálogbank – nemzetközi jelzáloglevél: 500 millió euró, 2032-es lejárat, kibocsátás június 23-án, 856,3 millió eurós ajánlat 41 befektetőtől.
• OTP Bank – Tier 2 kötvény: 1 milliárd euró, 10,5 éves futamidő (5,5 év után visszahívható), árazás június 16-án, 4,1 milliárd eurós csúcskereslet.
• MBH Bank – MREL-képes kötvény: 500 millió euró, 6 éves futamidő, kibocsátás július 16-án.

Kik vásárolják ezeket a papírokat?

A befektetői kör összetétele is figyelemre méltó: mindkét bank tranzakcióinál a nemzetközi intézményi befektetők – biztosítók, vagyonkezelők, pénzpiaci alapok – domináltak, az OTP hongkongi debütje pedig az ázsiai intézményi befektetők felé is új utat nyithat.

Az MBH Jelzálogbank 14 országból érkező 41 ajánlata jól mutatja a földrajzi diverzifikáció sikerét: a nyugat-európai és skandináv szereplők mellett egyre több közép-európai befektető is keresi a régiós bankpapírokat.

A kedvező fogadtatást a tágabb makrogazdasági környezet is támogatja: a Magyar Nemzeti Bank júniusban 6,25-ről 6 százalékra vágta az alapkamatot, amelyet a mérséklődő infláció és az erősödő forint is megalapozott.

Július elején a magyar állam is 3 milliárd euró értékű devizakötvényt bocsátott ki. Mindez kedvezőbb hátteret ad a bankok forrásbevonásának is, bár a hitelminősítők megítélése a magyar szuverén adósság kapcsán inkább óvatos marad, mintsem egyértelműen javuló.

Fontos ugyanakkor árnyalni azt a képet, hogy a kibocsátások pusztán a nemzetközi bizalom megnyilvánulásai lennének: az MREL-kötvényeket jelentős részben szabályozói kötelezettség indokolja, a Tier 2-papírok pedig a tőkemegfelelést erősítik.

Az OTP befektetői kapcsolatokért felelős vezetője, Pataki Sándor egy nemrégi interjújában is kiemelte, hogy

a bank annak ellenére bocsát ki rendszeresen milliárdos kötvényeket, hogy klasszikus forrásigénye nincs, a cél inkább a nemzetközi jelenlét diverzifikálása és a szabályozói minimumon felüli tartalék fenntartása. Ez nem von le semmit a kibocsátások sikeréből, de jelzi: inkább tudatos, hosszú távú stratégia áll mögöttük, mint akut finanszírozási kényszer.

Összességében a 2026 első félévében látott kép egyszerre tükrözi a magyar bankrendszer erősödő nemzetközi megítélését – amelyet a szűkülő hozamfelárak és a rendre többszörös túljegyzések is alátámasztanak –, és egy tudatosan felépített, több lábon álló finanszírozási stratégiát, amelyben a szabályozói megfelelés, a piaci jelenlét és a költséghatékony forrásbevonás egyaránt szerepet játszik.