Európai szintű deregulációs irány kidolgozását sürgeti a MABISZ elnöke

Biztosítás2019. okt 1.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Az egyre bonyolultabb európai szabályozó rendszer versenyhátrányt jelent a magyarországi biztosítóknak is, ezért szisztematikusan dolgozni kell azon, hogy az uniónak legyen egy deregulációs iránya is – nyilatkozta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke a Biztosítás és Kockázat folyóirat szeptemberi számában.

Ha egy amerikai vagy kínai szereplő be akarna jönni erre a piacra, vajon versenyképesek tudnánk-e lenni? 

- veti fel a dilemmát a részletes interjúban Pandurics Anett, kiemelve, hogy a biztosítási szakma működését befolyásoló jogszabályi környezet ma már jelentős részében Brüsszelben formálódik. Az elmúlt évtizedben kitört válság után sokan úgy érezték, hogy az alulszabályozottság hozzájárult a válság természetéhez és nagyságához, vagyis be kell avatkozni.

Ilyenkor mindig megvan a veszélye annak, hogy megkésve, túlreagálják a helyzetet. Szerintem néhány esetben ez történt uniós szinten is.

A bürokrácianövekedést és sok esetben túlbonyolítást azonban nem igazolják a szakmai visszamérések, amelyekből az derül ki, hogy az ügyfelek nem feltétlenül érzik magukat jobban informáltnak vagy nagyobb biztonságban az újonnan bevezetett szabályozók hatására. Közben viszont az a jogos elvárásuk, hogy a társaságok egyre költséghatékonyabban nyújtsák nekik a szolgáltatásokat, e tekintetben a túlszabályozottság plusz terhei nehezítik a megfelelést.

A közeljövőt illetően az elnök nem gondolja, hogy ez a kerék meg fog állni, „nem ilyen a bürokratikus szervezetek logikája”.

A szabályozó rendszer tovább bonyolítása viszont versenyhátrányt okoz az európai szereplőknek, ezért azt szorgalmazza, hogy kerüljön napirendre európai szinten a deregulációs lehetősége is,

különben egy idő után az ügyféligények össze fognak ütközni a szabályozói elvárásokkal. Sőt, már most is gyakran összeütköznek.

Véleménye szerint a hazai biztosítási szakmának nagyon komoly szerepet kell és lehet vállalni abban,

hogy az Európai Unióban ne csak újabb és újabb szabályok szülessenek, és újabb és újabb aláírásokat követeljenek meg, de legyen egy deregulációs irány is. Ehhez sok munka kell és erős lobbi európai szinten.

A szabályozói környezet komplexitásának jelentős növekedése pedig a fix költségek folyamatos növekedéséhez vezet, és ez a tendencia tartósnak ígérkezik.

A MABISZ elnöke szerint ez azzal jár, hogy a kis biztosítóknak, különösen, ha csak a nemzeti piacon vannak jelen, egyre nehezebb dolguk lesz.

Elsősorban őket érintheti majd a további konszolidáció, a maradók közötti átrendeződés pedig továbbra is a közepes szereplők javára történik. Pandurics Anett kitér arra is, hogy a magyar biztosítási szektor ugyan sokszereplős és versenyző piac, de profitabilitás szempontjából sokkal jobban koncentrált, mint bevételi szempontból. A tőkeerősebb, ilyen szempontból stabilabb üzleti modellel rendelkező társaságok jobban ki tudják használni a konjunktúrát, és ez látszik a profitabilitási számokon is.

Ezzel lehet indokolni, hogy az MNB miért tűzte ki azt a célt, hogy a versenyt fokozza, mert az érvelése szerint ezáltal a profitabilitási mutatókat kiegyenlítené. De azért a szektoron belüli profitabilitási különbségeknek nagyon sok objektív oka is van, ami a struktúrából, historikus, múltbeli adatokból, útfüggőségből, tulajdonosi szándékból, a választott stratégiából, a menedzsment talpraesettségéből és csomó egyéb tényezőből áll össze.

A verseny intenzitása csak egy, bár fontos tényező ebben a halmazban.

A nemzetközi kutatások is azt mutatják, hogy a szektoron belüli profitabilitási különbségek nagyobbak, mint a szektorok közöttiek. Éppen ezért szektoron belüli kisimulás ritkán fordul elő a sokszereplős iparágakban.

A jövőt illetően a MABISZ elnöke arra számít, hogy például a felelősségbiztosítások területén, ahol viszonylag alacsony a penetráció, és óriási a fejlődési potenciál, van tér a növekedésre. Ilyen terület a vagyonbiztosításoké is, nemcsak a gazdaság gyarapodásának, hanem az új típusú kockázatoknak és lehetőségeknek – mint a kiberbiztosítás, vagy a smart home terjedése – köszönhetően is.

Továbbá ott van az egészségbiztosítás, ahol részben a mindenkori kormányzat által választott működési modell függvénye, hogy mekkora tér nyílik a kiegészítő egészségbiztosítások számára,

de a nyugdíjbiztosítások, vagy a kockázati életbiztosítások sem merítették még ki a növekedési lehetőségeiket. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási piac - nehéz évek után - jelenleg minden szempontból egészségesnek tűnik, a jövőjére viszont ellentétes erők hatnak.

A munkaerő piaci helyzetnek a begyűrűző hatása, ami a szerviz óradíjakban jelentkezik, továbbá az alkatrészdíjak, az egyre drágább gépkocsik, általában a gépkocsi árak bekerülési összegei vagy a változó bírósági gyakorlat felhajtó erővel bírnak a díjszintre. Közben a beépített biztonsági technológiák fejlődése – a kárgyakorisági mutatókon keresztül – negatív irányba befolyásolja azt. Nagy kérdés az önvezető autók jövője és annak felforgató hatása a jelenlegi üzleti modellre is.

Hogy hosszú távon melyik milyen hatást fog kifejteni, azt aligha lehet ma megjósolni. Mindenesetre azt hiszem, hogy az elmúlt hat év dinamikája aligha tartható, a jövőben alacsonyabb növekedésre számítok.