Miben tartják a biztosítók a pénzünket?

Államkötvény, befektetési jegy, részvény

2019. II. negyedév végén a biztosítók által kezelt biztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök, befektetések esetében továbbra is jellemző, hogy a biztosítók eszközkitettségét három kategória, az államkötvény (50,9 százalék), a befektetési jegyek (kollektív befektetési vállalkozások, 34,6 százalék) továbbá a részvények (4,0 százalék) dominálják, hasonlóan 2019. I. negyedévéhez.

A lenti táblázatból az is látható, hogy a unit-linked biztosítások esetében jóval kisebb az államkötvények aránya (15,80 százalék) a nem unit-linked biztosításokhoz képest (78,30 százalék).

Ezzel párhuzamosan sokkal nagyobb a hosszabb befektetési időtávval rendelkező unit linked biztosítások tekintetében a befektetési jegyek súlya, melyek részvényeket is tartalmazhatnak az adott befektetési politikától függően.

Végezetül, a tiszta, közvetlen részvénykitettség súlya továbbra is alacsony, a unit linked ágnál csupán 3,4 százalék.

Forrás: MNB

Biztonságos működés

A szavatolótőke-feltöltöttség szint 2019. II. negyedévben 223,0 százalékot tett ki, amely 2018. II. negyedévihez képest 7,1 százalékpontos növekedést jelent.

A szavatoló tőke feltöltöttsége a korábbi időszakokhoz hasonlóan stabil, és jóval meghaladja mind a jogszabályban előírt 100 százalékos, mind pedig a MNB ajánlás alapján elvárt (volatilitási tőkepufferrel megnövelt) 150 százalékos követelményt is.

A szavatolótőke-megfelelés a biztosítók közel 70 százaléka esetében (16 biztosító a 23 felügyelt intézményből) 200 százalék feletti értéket jelez, megegyezően az egy évvel korábbival. 2019. II. negyedévben egyetlen biztosító esetében sem találunk 150 százalék alatti szavatolótőke-megfelelőségi értéket.

Növekvő szerződésállomány és jutalékbevétel

2019 II. negyedév végén a biztosítóintézetek teljes szerződésállományában mintegy 3,8 százalékos növekedés tapasztalható az egy évvel korábbihoz képest, mely több mint 510 ezer új szerződést jelent, ami döntően a nem élet üzletági közel 4,5 százalékos szerződésszám emelkedésének következménye, gyakorlatilag változatlan élet üzletági szerződésszám mellett.

Mindezek eredményeként a szerződésszám 2019. II. negyedév végén meghaladta a 14,1 millió darabot.

2019. II. negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva szektor szinten megállapítható, hogy mind az élet mind pedig a nem élet szerződések tekintetében csekély szerződésszám-növekedés következett be (0,2 százalék és 1,5 százalék).

A szektor II. negyedéves díjbevétele 275,1 milliárd forint volt, mely több mint 9,6 százalékkal haladja meg az előző év ugyanazon időszakának értékét, az életági díjak mindössze 1,6 százalékos, valamint a nem élet ági díjak 17,5 százalékos növekedésének hatására.

A nem életbiztosításoknál tapasztalható II. negyedéves kiugró értékek oka abban keresendő, hogy a megszűnt baleseti adó helyett 2019. január 1-től a biztosítási adó kiterjed a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra is (23 százalékos adókulccsal), melyet a biztosítási díj részeként kell megfizetni, ami tükröződik a 2019. II. negyedévi díjnövekedésben.

Az előző negyedévhez viszonyítva azonban megállapítható, hogy a 2019. II. negyedéves díjbevétel több mint 13 százalékos csökkenést mutat, az élet üzletágban tapasztalható 4,6 százalékos, valamint a nem élet ági 19 százalékot meghaladó díjbevétel csökkenés eredőjeként.

Ez utóbbi kiugró érték oka, hogy egyes ágazatokat éves gyakoriságú díjfizetés jellemez, vagyis az éves díj egésze az I. negyedévben kerül befizetésre, így jelentősen megnövelve a bázisértéket.

A jelenség minden év II. negyedévében tapasztalható.

A II. negyedévi díjbevétel 46 százaléka az élet üzletágból, míg 54 százaléka nem élet üzletágból származott.

Szerződésállomány és díjbevétel alakulása

Megjegyzés: az adatok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összege nem feltétlenül egyezik meg az összesen adattal.

Forrás: MNB