Börtön járhat azért, ha mérgező búzából készül a liszt

Elemzések2019. szept 3.Növekedés.hu

Akár szabadságvesztéssel is sújthatók a malomipari cégvezetők, ha vállalatuk határérték feletti toxintartalmú étkezési búzát vásárol fel, illetve abból készíti a lisztet.

Az élelmiszerpiaci visszásságok büntethetősége érdekében júliustól tovább szigorodott a Büntető törvénykönyv (Btk.). A malmok az idei toxinveszély miatt igyekeznek kiválogatni a megfelelő minőségű búzatételeket, és a szokásosnál jóval nagyobb készletezéssel próbálják bebiztosítani magukat.

Extrém helyzet állt elő az idén a hazai gabonapiacon, ahol most toxintermelő fuzáriumgombák veszélyeztetik a termés minőségét. Legutóbb a 2014/2015-ös szezonban adódott hasonló szituáció, de akkor a fuzáriumok elsősorban a takarmánykukoricát fertőzték meg, az idén viszont sokkal inkább a betakarított búzában okoznak gondokat.

A gabonafélék egyik legsúlyosabb betegségéért felelős fuzáriumok olyan mérgező anyagokat termelnek, amelyek az emberi és az állati szervezetre is károsak, és hatásukra hosszan tartó, súlyosabb esetekben daganatos megbetegedések, bőr- és szemirritációk, illetve vese- és májelégtelenségek léphetnek fel.

A gombák és toxinjaik a gabonákban és az azokból készült termékekben nem küszöbölhetők ki teljes mértékben, de normál körülmények között nem szaporodnak el egészséget veszélyeztető, túlzott mértékben.

Elterjedésüknek különösen a párás meleg kedvez, így a májusi és a nyár eleji csapadékos időjárás az idén kifejezetten segítette a kórokozók elterjedését.

A fuzáriumok elsősorban azokban a búzatáblákban szaporodta el, amelyekben a gazdálkodók a sorozatos esőzések miatt nem tudták megfelelő időben elvégezni a növényvédelmi kezeléseket. A tapasztalatok szerint a fertőzés elsősorban Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyét érinti, de a toxikus gombák egyes búzatételekben az ország más területein is előfordulhat nagyobb mértékben.

Az Agrárminisztérium aratás utáni hivatalos helyzetértékelése szerint a gazdálkodók a 952 ezer hektáros búzaterületről 5,27 tonnás, „jó közepes” hektáronkénti átlagtermést takarítottak be, amely 5 millió tonnás összmennyiségnek felel meg. A tárca a learatott termények minőségét fehérje- és sikértartalom szempontjából jónak minősítette, de nem tért ki a fuzáriumos fertőzésekre. Piaci tapasztalatok szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a toxinszennyezettség miatt az idei búzatermés 10-20 százaléka – azaz 0,5-1,0 millió tonnányi árualap - nem felel meg a humán- és az állategészségügyi követelményeknek.

Mit mond a Btk?

A hazai büntetőjogi szabályozás ma már rendkívül szigorú azokban az esetekben, amikor a gyártók és a forgalmazók élelmiszerbiztonsági szempontból veszélyes termékeket hoznak forgalomba. A szigort az is érzékelteti, hogy az ilyen vétségek szankcionálási lehetőségét már korábban beillesztették a Büntető törvénykönyvbe is.

A Btk. 1-3 éves szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé, ha rossz minőségű termékek kerülnek forgalomba, vagy az értékesített áruféleségekkel durván megtévesztik a fogyasztókat.

Az Agrárminisztérium kezdeményezésére az idén júliustól a Btk. tovább szigorodott, és egyértelműbb meghatározásokkal még határozottabb fellépést tesz lehetővé a jogszabálysértőkkel, illetve az élelmiszerhamisítókkal szemben. Bár a jogszabályban továbbra is megtartották azt a kiskaput, amelynek értelmében a bűncselekmények elkövetői nem büntethetők, ha „tudomást szerezve” az érintett termékek rossz minőségéről azonnali intézkedéssel mindent megtesznek annak érdekében, hogy azok birtokukba kerüljenek vissza.

A Büntető törvénykönyv rendelkezései a fuzáriummal szennyezett búzatételek felhasználására is vonatkoztathatók, ezért piaci hírek szerint a gabona-feldolgozók – elsősorban a malomipari cégek – az idei búzafelvásárlásoknál a szokásosnál is óvatosabban járnak el. A vállalatok a toxinveszély miatt igyekeztek időben piacra lépni, és kiválogatni a jó minőségű alapanyagokat. A malmok biztonsági törekvéseit jelzi, hogy számos társaság az egy-két hónapra elegendő szokásos mennyiség helyett a nyáron jóval több olyan búzát készletezett be, amely megfelel a humánegészségügyi követelményeknek.

Megengedett mennyiségek

A fuzáriumgombák többféle méreganyagot termelnek, de ezek közül a leggyakrabban a deoxinivalenol (DON) nevű toxin fordul elő. Feldolgozási szempontból fokozza a kockázatokat, hogy a méregtartalom a betakarított termények tárolási ideje alatt is növekedhet. Ugyanakkor alkalmazhatók olyan szeparációs technológiák, amelyekkel a fertőzött szemek aránya a felhasználás előtt csökkenthető, így a gabonák toxinmennyiségét is mérsékelni lehet.

A magyar búzaszabvány szerint a fuzáriumos szemek százalékos aránya prémiumbúzában 0,05 százalék, malmi egyes minőségűben 0,2 százalék, malmi kettesben pedig 0,3 százalék lehet, miközben az eddigi analitikai elemzések azt mutatják, hogy az országos átlag idén 0,4 százalék körül mozog. A DON-toxinra vonatkozó előírások pedig az étkezési terményben 1250 mikrogramm/kilogrammos (ppb) maximális határértéket határoznak meg, míg egyes mérési eredmények szerint most 800-900 ppb-s átlagérték adódik. Ebből is látszik, hogy a búzatételek fuzáriumfertőzöttség szempontjából rendkívül szórtak, és a kiváló minőség mellett több helyen előfordulnak 6000-8000 ppb-s búzatételek is. 

A DON-toxint érintő uniós előírások szerint a búzát maximum 8000 ppb-ig takarmányozási célokra fel lehet használni, de az ilyen fertőzöttségű terményt a takarmánygyártók sem alkalmazzák szívesen, mert feletetése jelentősen rontaná a haszonállatok gazdasági eredményeit, illetve szélsőséges esetekben az állatok el sem fogyasztanák a penészgombás takarmányokat. Ezért a gyakorlatban a cégek legfeljebb 4000 ppb-s gabonatételeket vásárolnak meg, illetve többségük 2000 ppb-s terményeket fogad el, mert tart attól, hogy a fuzáriumtoxinok egyes melléktermékekben túlságosan feldúsulhatnak.

Bármit el lehet adni?

Ha a piaci szereplők körültekintően járnak el, a mára kialakult helyzet a hazai liszt- és kenyérellátást nem veszélyeztetheti, mivel a malmok a következő betakarításig az 5 millió tonnás termésből 1,1-1,2 millió tonna minőségi búzát igényelnek. Ugyanez a helyzet a teljes belföldi ellátást – tehát a malmi mellett a takarmányozási, a vetőmag és az egyéb búzafeldolgozási célú felhasználást – nézve is, mert ehhez együttesen mintegy 2,6 millió tonna terményre van szükség. A fennmaradó ármennyiség így a külpiacokon találhat gazdára, de a legtöbb potenciális vevő – elsősorban Európában – a toxinszennyezettséget szigorúan veszi, ezért a fuzáriumos fertőzöttség exportüzleteket sodorhat veszélybe.

Nem teljesen reménytelen azonban az sem, hogy a határértékeket jóval meghaladó magyar búzamennyiséget is el lehet majd adni külföldön.

E tételekre leginkább egyes afrikai és közel-keleti országok lehetnek vevők, ahol az európainál jóval enyhébbek az élelmiszerbiztonsági követelmények.

Gabonaágazati szakértők szerint ezért megvan az esély arra, hogy az Európában nem piacképes, eladhatatlan termények végül ezekben a régiókban találnak gazdára.