Minden második magyar így vezet autót

Biztosítás2019. jún 3.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Autóvezetési stílus alapján a magyarok fele tekinthető defenzívnek, vagyis olyan sofőrnek, aki előzékeny, nyugodt a volán mögött – derül ki a Groupama Biztosító országos kutatásából, amely a magyar sofőrök vezetési stílusát térképezte fel. A felmérés főbb eredményeit Magyar János, a biztosítótársaság gépjárműbiztosítási főosztályvezetője ismertette a növekedés.hu-nak.

Milyen módszerrel mérte fel a kutatás a magyarok autóvezetési stílusát?

Ezer fős mintán történt az adatgyűjtés. A megkérdezetteknek öt kérdésre kellett választ adniuk, minden egyes kérdésnél három lehetőség közül választhatták ki a rájuk jellemző megállapítást. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy mekkora követési távolságot tartanak, illetve egy többsávos úton dugó esetén mit tesznek, valamint az autópályán jellemzően mekkora sebességgel, és többnyire melyik sávban haladnak. Emellett még a jobbkézszabály betartására, illetve az erős forgalomban történő sávváltások kivitelezésének módjára is rákérdeztünk.

A kapott válaszokból pedig kimondottan azt próbáltuk meg leszűrni, hogy mennyire jellemző a magyar gépjárművezetőkre a balesetek elkerülésében legcélravezetőbb hozzáállás, vagyis a defenzív, azaz előrelátó, nyugodt vezetési stílus, amelyet a váratlan forgalmi helyzetekkel szembeni védekező, egyfajta készenléti állapotú magatartás jellemez.

Mindenkinek meglehetnek a személyes tapasztalatai az utakon. A kutatásból mi derült ki, mennyire jellemző ránk a defenzív stílus?

A magyarok fele (51 százaléka) bizonyult defenzív autósnak, és csak a megkérdezettek mintegy 2-3 százalékáról derült ki, hogy a veszélyes manőverektől sem visszariadó agresszív, offenzív vezetési stílus jellemzi. A harmadik kategóriába pedig a jó értelemben vett átlagos vezetők tartoznak, akik nem erőszakos módon vezetnek, azonban olykor nem veszik kellően figyelembe a többi autós szempontjait. Attól, hogy valaki nem defenzív, még nem tekinthető feltétlen kockázatos autóvezetőnek, de ez a kutatás kimondottan azt kívánta felmérni, hogy a magyarok mennyire tekinthetők kifejezetten kockázatkerülő sofőröknek, akik a közlekedési szabályok maximális betartásával, odafigyelve a többi autósra, előzékeny módon vezetik autójukat.

Mennyire kedvező a kutatásból kirajzolódó összkép?

Mindenképpen pozitívum, hogy elenyésző azok aránya, akiket az offenzív stílus jellemez.

Ha viszont azt nézzük, hogy csak az autóvezetők fele tekinthető defenzívnek, akkor lehet még mit javítani az összképen. A kutatásunk éppen azt a célt szolgálta, hogy felhívjuk a figyelmet az autóvezetés során jelentkező legfontosabb kockázati tényezőkre.

Különböző szempontok (nem, életkor, lakóhely) alapján is megvizsgálták a válaszokat. Ezekből mi derült ki?

A férfiak és a nők vezetési stílusa között nincs igazán eltérés. Az életkor alapján viszont már meglehetős különbség rajzolódik ki az egyes korcsoportok között:

a 40 év alattiak kevésbé tűnnek defenzívnek, mint a 40 év felettiek.

A 40 év alattiak csupán 47 százaléka vallja magát defenzív sofőrnek, a 60 év felettieknél viszont már 54 százalék esetében jellemző ez a vezetési stílus. A lakóhely tekintetében is megmutatkozik egy viszonylag kimutatható különbség: nem meglepő módon a Budapesten és a nagyobb városokban élők kevésbé előzékeny autóvezetőknek tűnnek. A budapestiek csupán 44 százaléka sorolható a defenzív sofőrök közé.  

A felmérés eredményei lényegében megerősítik a baleseti statisztikákból, illetve a kgfb-díjszabásokból kirajzolódó képet? Gondolok itt elsősorban a magasabb díjakat fizető fiatalokra, illetve nagyvárosokban élőkre.  

A felmérésünk eredménye egyértelműen korrelál a baleseti statisztikákkal. Nyílván ezek a statisztikák is az okai annak, hogy a legfiatalabbakra általában magasabb biztosítási díjak vonatkoznak, mint a 30-40-50-es éveiben járó nemzedékre. Természetesen Budapest, illetve a nagyvárosok vonatkozásában szintén kimutatható ez az összefüggés. Az itt élők kockázatosabb ügyfeleknek számítanak, elsősorban azért, mert a nagyvárosokban nagyobb a forgalom.

Budapesten egész egyszerűen azért magasabb a kárgyakoriság, mert több az egy kilométerre jutó autók száma, mint egy kisvárosban.

Összességében elmondható, hogy a fiatalabbak, a nagyvárosokban élők kárstatisztikái kedvezőtlenebbek. A magasabb kockázat miatt pedig magasabb biztosítási díjat is fizetettnek a biztosítók az ebbe a körbe tartozó ügyfelekkel.