Vadgázolásnál a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha az rendelkezett casco-biztosítással.
Pár hete döbbenetes videó járja be az internetet: a 71-es úton elgázoltak egy vaddisznót, aki azonnal elpusztult, az autó pedig totálkárosra tört. Az esetet rögzítette a fedélzeti kamera. Ilyen és hasonló videókkal tele az internet. A felvételek, illetve a statisztikák tanulsága szerint cseppet sem alábecsülendő közúti balesetekről van szó.
A vadbalesetek mértékét gyakran alábecsülik. Egy 20 kg-os őz egy 100 km/órás ütközésnél majdnem fél tonnás ütközési súllyal csapódik be.
A legtöbb baleset esténként és kora reggel történik, ahol az erdők és mezők közötti átjárási területek különös veszélysúlypontot jelentenek. Itt rendszeres vadvonulással kell számolni, mivel az állatok az erdőkből a mezőkre vonulnak táplálékért, majd ezután visszamennek az erdők védelmébe. Ezeket a veszélyzónákat a „Vadon élő állatok” figyelmeztető táblával jelölik meg – írja az Agrászektor.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint évente több mint 5200 vadelütés történik a magyarországi utakon.
A vadütközéssel kapcsolatos károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv „Veszélyes üzemek találkozásával kapcsolatos rész az irányadó. A vadgazdálkodásról szóló törvény egyebek mellett megerősítette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül. A veszélyes üzemek találkozása esetén, amikor a baleset részvevői, a gépjármű vezetője, illetve a vad mozgásáért felelős illetékes vadásztársaság is minden tőle megkövetelhetőt megtett a baleset elkerülésének érdekében így egyikük sem vonható felelősségre.
Ha bekövetkezik a vaddal történő ütközés, az közlekedési balesetnek számít. Azaz, ki kell hívni a rendőrséget, kárbejelentőt kell kitölteni, fotókat kell készíteni és értesíteni kell a helyi vadásztársaságot.
A vadütközés esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással – hívja fel a figyelmet Cseh Anett a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. Mint mondja, az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelent ilyen esetekben.
Éppen ezért érdemes igénybe venni a portál összehasonlításait: „Casco kalkulátorunk segítségével számos ajánlat közül tudja kiválasztani az igénynek legmegfelelőbb szerződést. Több biztosító különböző szolgáltatási szintű (teljes körű; limitált rezsióradíjas; totálkár; töréskár; lopáskár vagy a gépjármű használói szokásokat is figyelembe vevő un. vemoco plug&play) casco termékét hasonlítjuk össze a megválasztott mértékű önrész alapján személygépkocsira és tehergépkocsira 3,5 tonna össztömegig.” – fejtette ki Cseh Anett.
Ami a kárviselést illeti, mindkét fél maga viseli általános esetben: azaz a vadásztársaság a vad elhullását, a gépjármű tulajdonosa a járműben esettet.
Ugyanakkor a vadásztársaságnak mégis csak van felelőssége bizonyos esetekben.
Autópályák, illetve gyorsforgalmi utak mentén történt vadgázolásnál a vadásztársaságok felelőssége, hogy a lezárt területről ne szabaduljon ki az állat, és ne okozzon forgalmi balesetet. Ilyenkor a vadásztársaságok peren kívüli megegyezéssel próbálnak dűlőre jutni az autóssal. A helyzetet bonyolíthatja – és ezért lényeges a Casco –, ha az autós kártérítési igénnyel él egy közúton történt vadgázolás okán, ahol még figyelmeztető tábla is felhívta a veszélyre a figyelmet, akkor ők is kártérítési igénnyel válaszolnak az autós felé az elhullott vad miatt.
