Új mezőgazdasági krízisbiztosítást fogadott el a Parlament

Biztosítás2020. jún 15.Növekedés.hu
A rovat támogatója:

Négypilléresre bővül a hazai mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, mivel a parlament elfogadta az úgynevezett krízisbiztosítás bevezetéséről szóló jogszabályt. A hazai agrárvállalkozások 2021-től olyan veszteségek – piaci áresés, növény- és állatbetegségek - ellen is bebiztosíthatják magukat, amelyekre eddig nem volt lehetőségük. A krízisbiztosítási rendszerhez önkéntesen lehet csatlakozni, de aki belép, adók módjára behajtható éves hozzájárulást köteles fizetni.

A koronavírus-járvány is ráirányította a figyelmet arra, hogy a hazai mezőgazdasági termelők – bár több kárenyhítési és biztosítási rendszer is működik – nem védettek teljes mértékben a váratlanul bekövetkező és jelentős veszteségeket okozó gazdasági, illetve termeléshez kapcsolódó eseményekkel szemben.

A járvány mellett több fenyegető állat- és növénybetegség, az orosz embargó, az EU és a dél-amerikai (Mercosur) országok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás, illetve több más kereskedelmi egyezmény is olyan hatást fejthet ki, amely a gazdálkodók önhibáján kívül is alapvetően befolyásolhatja az eredményességet, de velük szemben eddig nem lehetett védettséget szerezni.
A piaci zavarokból származó áreséseket, illetve az állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeket 2021-től az úgynevezett krízisbiztosítási stabilizáló rendszer kompenzálhatja, amelynek jogszabályi kereteit nemrég fogadta el a parlament, és azokat már ki is hirdették a Magyar Közlönyben.

Az új szabályozás olyan kockázatokra is biztosítást jelenthet, mint a piaci árcsökkenés, a piacvesztés, az árfolyamváltozás és a termelési költség-növekedés, amelyek komoly jövedelem-kieséseket okozhatnak. Emellett a rendszer a növény- és az állattenyésztésben egyaránt szerepet játszhat abban, hogy a kötelező állami kártalanításokon felül tompítsa a betegségekből származó károkat. Ez ma különösen az állattenyésztésben lehet fontos, ahol a terjedő madárinfluenza és sertéspestis a vállalkozások számára kifejezetten nagy kockázatot jelent.

Krízisbiztosításra a termelők akkor tarthatnak igényt, ha belépnek az új rendszerbe. A csatlakozás önkéntes, de aki a belépés mellett dönt, annak több kötelezettséget is vállalnia kell. Ezek közül a legfontosabb, hogy a biztosítási alap létrehozásához hozzájárulást kell fizetni, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. A befizetés összege a megművelt termőföld, illetve az átlagos állatállomány nagyságától függ majd.
Kompenzáció akkor vehető igénybe, ha a termelők jövedelme egy adott évben 30 százalékkal nagyobb mértékben csökken a referencia időszak – az előző három év – átlagadatához képest.

A kompenzáció összege a jövedelemcsökkenés maximum 69,99 százaléka lehet, amelynek 30 százalékát a termelői hozzájárulásokból és egyéb önkéntes befizetésekből, 70 százalékát pedig a magyar Vidékfejlesztési Program uniós forrásaiból, illetve az ezekhez társuló hazai költségvetési támogatásokból utalják ki. Az igénybe vehető támogatások nagyságát, illetve a teljes éves összeget alapvetően a rendszer saját forrásai határozzák meg, de a csatlakozott gazdálkodók számára pótbefizetéseket is előírhatnak, vagy „túligénylésnél” arányos visszaosztással is csökkenthetik a ténylegesen felvehető összeget. 

Az új rendszer legnagyobb nyertesei az állattenyésztők, mivel az eddigi biztosítási konstrukciók alapvetően a növénytermelési káreseményekre terjedtek ki. Eddig hárompilléres kárcsökkentő rendszer működött, amely az országos agrárkár-enyhítést, az agrárbiztosítási díjtámogatást és az országos jégkármérséklést foglalta magába. Ezek közül az első pillért az agrárkár-enyhítés, a másodikat az erre épülő díjtámogatás, a harmadikat a jégkármérséklés jelentette, így ezekhez kapcsolódik most negyedikként a krízisbiztosítási lehetőség.

A tizenkét éve működő országos agrárkár-enyhítési rendszer lényege, hogy ahhoz – ellentétben a krízisbiztosítási megoldással – bizonyos gazdálkodási méret felett a termelőknek kötelezően csatlakozniuk kell.

Évente hektáronként 1-3 ezer forintos hozzájárulást kell fizetni, amelyet az állam ugyanennyivel egészít ki. Idei költségvetésében az agrártárca 4,3 milliárd forintos gazdálkodói befizetéssel számol, így a rendszer az állami forrásokkal együtt összesen 8,3 milliárd forintnyi kártérítési összeggel gazdálkodhat 2020-ban.

Az országos rendszer a téli, a tavaszi és az őszi fagyokra, az aszályra, a mezőgazdasági árvízre, a belvízre, a felhőszakadásra, illetve a vihar, a jégeső és a természeti eredetű tűz okozta károkra terjed ki.

A gazdálkodók a kártérítésekre akkor lehetnek jogosultak, ha növénykultúráikban az üzemi szintű hozamkiesés meghaladja a 30 százalékot, illetve a hozamérték-csökkenés a károsodott kultúrák15 százalék feletti hozamérték-csökkenést szenvednek el. A hozamcsökkenés megállapításához referenciaként a megelőző öt év eredményeit veszik figyelembe úgy, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb hozamot tartalmazó két évet kizárják, vagyis valójában hároméves átlaghozamot képeznek.

A kötelező rendszerhez kapcsolódik a megkötött növénytermelési biztosításokhoz nyújtott támogatás, amelyet a gazdálkodók kilenc éve vehetnek igénybe. A kormány a Vidékfejlesztési Programból évi 5 milliárd forintot fordít erre, amelyből 30-70 százalékos díjtámogatást nyújtható. Becslések szerint a díjállomány az idén a tavalyi 11,4 milliárdról akár 12 milliárd forintra nőhet, így a gazdálkodók biztosítási módozattól függően 40, illetve 55 százalék körüli tényleges díjvisszatérítésre számíthatnak, ha támogatási igényüket a meghatározott határidőig bejelentik a Magyar Államkincstárnál.

A növénybiztosítások terjedését gyorsíthatja, hogy az idéntől az önrész 30-ról 20 százalékra csökkent, vagyis a biztosítások itt már 20 százalékot meghaladó hozamcsökkenésnél is térítenek. További ösztönző elem, hogy az első pilléres országos agrárkár-enyhítési rendszerben megítélt juttatások teljes összegét csak azok a gazdálkodók kaphatják meg, akik a második pillérben támogatott biztosítást kötöttek. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés 50 százalékához juthatnak hozzá.

A harmadik pillérként nyilvántartott országos jégkár-mérséklő rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) építette ki, és teljes lefedettséggel 2018 májusától működteti. Úgynevezett talajgenerátoros technológiát alkalmaznak, amellyel ezüst-jodidot juttatnak a légkörbe, és ezzel gátolják meg a nagyobb méretű jégszemek kialakulását.

A rendszert a Vidékfejlesztési Program 1,8 milliárd forintos támogatásával építettek ki, éves fenntartására pedig 1,5 milliárd forintot fordítanak, amelyet az országos kárenyhítési alapból finanszíroznak. Így a rendszer fenntartása a gazdálkodóknak célzott pluszköltségeket nem okoz.

A NAK becslései szerint az országos hálózat éves szinte 50 milliárd forintnyi mezőgazdasági termelési értéket is megóvhat, miközben a teljes lakosság számára is előnyös, mert védi a lakóházakat, a gépkocsikat, vagy például a házi kiskertek növényeit is.