2,4 millió magyar még mindig nincs beoltva, mert nem kértek oltás

Magyarország 9 millió 730 ezer lakosa közül eddig csaknem 6 millió 163 ezer embert oltottak be koronavírus ellen. Ez 63 százalékos átoltottságot jelent, de

a hazai oltási tervben eredetileg több mint 7 millió 343 ezer beoltott szerepelt. Jelenleg tehát a lakosság 37 százaléka továbbra is védtelen a vírussal szemben. Közülük majdnem 1 millió 217 ezren 12 évesnél fiatalabbak, eddig tehát nem is kaphattak oltást Covid ellen. (Mint ismert, Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a közelmúltban  engedélyezte az 5-11 évesek számára is a Pfizer-vakcinát, az oltóanyagok várhatóan december 13-án érkeznek.)

Így is marad még azonban majdnem 2 millió 383 ezer ember, akinek már jó ideje lehetősége van beoltatnia magát és/vagy a gyermekét koronavírus ellen, mégsem él ezzel. Ez olyan, mintha Veszprém, Zala, Vas, Somogy, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Tolna megyében senki nem lenne beolta. Az oltatlanok kor szerinti megoszlásáról csak közvetett adatokat tudunk, mivel erről csak időnként tesznek közzé információt. Most például elmondták, hogy a 16-17 éves korosztályban – ahol az oltás május közepén kezdődött – jelenleg 58 százalékos az átoltottság, míg a 12-15 éveseknél – akiket júniusban kezdtek oltani – 39 százalékos.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) megküldött adatokból azt is tudni lehet, hogy a legjobb a helyzet a 60+-osoknál, ahol 80 százalékot meghaladó az átoltottság. Ám ez is azt jelenti, hogy az ebből

a leginkább veszélyeztetettek 2 millió 590 ezer ember közül is csaknem 518 ezer teljesen védtelen a Covid-19-cel szemben. Az egyre fiatalabb korosztályoknál pedig egyre rosszabb a helyzet: az 50-59 éveseknek, akik majdnem 1 millió 251 ezren vannak, a 27,4 százaléka nincs beoltva (ez csaknem 343 ezer ember); a 3 millió 462 ezer 25 és 49 év közötti férfi és nő 38 százaléka oltatlan (ami 1 millió 315 ezer embert jelent), de a legrosszabb az arány a 18 és 24 év közötti korosztályban, ahol  még az 50 százalékot sem éri el az átoltottság, ami 363 ezer vakcinázatlan embert jelent.

Az ECDC adataiból azt is látni lehet, hogy az EU-ban a magyarországinál összességében jobb, 66,4 százalékos az átoltottság, országonként azonban nagyon eltérőek az adatok, még ha csak a V4-eket is nézzük.

A magyarországival szinte azonos az átoltottság a 10,6 milliós Csehországban, azzal a különbséggel, hogy ott az 50 évnél idősebbeknél többen kérték az oltást, mint nálunk. A cseheknél is előzetes regisztrációhoz kötött az oltást, ugyanakkor vannak oltópontok, ahol e nélkül is lehet kérni a koronavírus elleni vakcinát. Csehországban az emlékeztető oltásokra a regisztrációt ugyanakkor csak november 29-én kezdték meg, és a 3. oltást egyelőre csak az idősek és a veszélyeztetett, krónikus betegek számára biztosítják.

Lengyelországban olyan erős az oltásellenesség, hogy a mai napig is csak 54 százalékra sikerült feltornázni az átoltottságot, és még a Nyugat-Európában élő/dolgozó lengyelek közül is kevesebben kérték a vakcinát, mint például a britek vagy a dánok közül. Ennek következtében összességében a 38 millió lengyel csaknem fele nem kapott oltást, leginkább a gimnazisták, valamint a fiatal felnőttek. A lengyel kormány ennek ellenére is majd csak jövő év március 1-től teszi kötelező az oltást az egészségügyiek, a pedagógusok, a rendőrök, a katonák és a tűzoltók számára, ezt most jelentették be.

A Visegrádi országok közül mégis Szlovákiában a legrosszabb a helyzet, ott az alig 5,5 millió lakosnak mindössze a 46,3 százaléka van beoltva az ECDC adatai szerint. Északi szomszédunknál a 60 éven felülieknek több mint a 30 százaléka nem kért az oltásból, a 25-49 éves korosztálynak pedig több mint a fele. Az időseknél már felvetődött a kötelező oltás bevezetése, ám egyelőre a kormány kivár, és inkább pénzzel igyekszik ösztönözni az általános oltakozást: a decemberben beadott harmadik oltásért 300 eurót, az első-másodikért 200 eurót adnak mindenkinek.

Koronavírus-átoltottság a V4-országokban, a lakosság százalékában