A gyógyszergyárak dollármilliárdokat keresnek a vakcinán

Életmód2021. jan. 7.Haiman Éva

A kormányok által átvállalt díjaknak köszönhetően a lakosság – legalábbis az első körben – ingyen jut a koronavírus elleni védőoltáshoz. A rekord gyorsasággal kifejlesztett vakcinák azonban nincsenek ingyen, míg egyes gyógyszergyárak önköltségi áron adják, mások dollár milliárdos extraprofitra tesznek szert általuk.

A hatékonyság és a tárolás/szállítás bonyolultsága mellett nyilvánvalóan az ár is fontos szempont akkor, amikor arról van szó, melyek azok a vakcinák, amelyekkel a leggyorsabban, a legkönnyebben és a leginkább költséghatékonyan lehet megfékezni a koronavírus világjárványt.

A pandémiának az egészségügyi rendszerekre és a gazdaságokra gyakorolt rendkívül negatív hatása miatt azok az országok, amelyek ezt megengedhetik maguknak, pénzt nem kímélve, a lehető leggyorsabban igyekeznek elérni a lakosság lehető legmagasabb fokú átoltottságát, hogy amilyen gyorsan csak lehet, helyreálljon az élet.

A legjobb példa erre Izrael, ahol 100-ból már majdnem 15 embert beoltottak, és ezzel toronymagasan vezeti az oltási világranglistát . Az elsőségnek azonban szó szerint ára van: lapértesülések szerint az izraeli kormány prémium árat fizet a vakcináért, csak hogy elérje a célját. Lapértesülések szerint Izrael 28 dollárért veszi a Pfizertől az oltóanyag adagját, ami több mint 40 százalékkal magasabb ár, mint amit az amerikai kormány vagy az Európai Unió fizet a vakcináért.

Mennyibe kerülnek az oltások és miért?

Miután az vakcinák beszerzési ára üzleti titok, ezért sehol sem hozták nyilvánosságra (azt a decemberi "balesetet" leszámítva, amikor egy belga hivatalnok a Twitterén posztolta ki az uniós árakat), a különböző nem hivatalos forrásokból lehet csak tudni, mennyibe kerülhet egy-egy adag a különféle oltóanyagokból, de fontos leszögezni, hogy az árakban földrészenként, illetve országonként jelentős különbség lehet.


Amit jelenleg tudható, az az, hogy egy-egy adag Covid-ellenes vakcina ára az oltóanyagtól függően nagyjából 2 és 28 dollár között mozog, és a jelenleg engedélyezett, illetve már engedélyezés előtt álló oltások mindegyikéből két dózisra van szükség a védettséghez.

A Moderna adagonként 15-18 dollár közötti áron adja oltóanyagát (az előbbi az Egyesült Államokra, az utóbbi Európára érvényes ár).
A Pfizer/BioNTech oltóanyagának egy adagja 19-28 dollár között van most (a kevesebbet az USA és az EU fizeti, a többet Izrael).
A Johnson & Johnson szintén két dózisú vakcinájának minden egyes adagja hírek szerint 8,50 dollárba kerül az unió országai és 10 dollárba az Egyesült Államok számára.
A Sanofi/GSK közös oltóanyagát ugyancsak az USA kapja drágábban, 10 dollár 50 centért, szemben az EU-s 9 dollár 30 centes árral.
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös oltásáért szintén az unió fizet kevesebbet: 2 dollár 10 centet, szemben az USA-éra érvényes 4 dolláros árral.
A Novavax kétdózisú vakcinájából információk szerint 16 dollár lesz egy adag.
A CureVac oltóanyag dózisonként a hírek szerint 12 dollár 50 centbe kerül majd.

Az árképzést számos tényező befolyásolja.
Meghatározó a szállítási mennyiség: a Pfizer/BioNTech az Európai Unióval 300 millió dózis oltóanyag megvásárlására kötött megállapodást, ezért adagonként 15,50 eurót (19,02 dollárt) fizet.

Az USA 100 millió dózist kötött le ugyanebből a vakcinából, amit Washington adagonként 19,50 dollárért (15,89 euróért) kap. Ehhez képest valóban igen soknak számít az a 28 dollár, amit az izraeliek fizetnek egy-egy adagért. Az idén viszont óriási az ugrás a lekötött mennyiségekben: 2021-ben 1,3 milliárd dózist tervez vásárolni csak a Pfizer-től az USA, és 500 és 1 milliárd dózis között a Modernától.

Az Európai Bizottság szintén nagyon komoly mennyiségeket kötött le eddig: az AstraZenecával 400 millió, a Sanofi-GSK-val 300 millió, a Johnson & Johnsonnal 400 millió, a BioNTech-Pfizerrel 300 millió, a CureVac-cal 405 millió, míg a Modernával 160 millió adag oltóanyag beszerzéséről írt alá szerződést.
Arról, hogy ez a hihetetlen mennyiség mennyiben befolyásolja az árat, nincsenek információk. Az viszont bizonyos, hogy az első vakcinák óriási versenyelőnyre tesznek szert, hiszen amíg nem tudnak mással oltani, egyeduralkodók a piacon.

A Johnson & Johnson és az Oxfordi Egyetemmel közös fejlesztésű vakcinát előállító AstraZeneca ugyanakkor közölte: amíg a világjárvány tart, az oltóanyagát önköltségi áron értékesíti a pandémia megfékezése érdekében. A Moderna és a Pfizer viszont nem mond le a profitról.


Extraprofit jöhet, de ez csak átmeneti

Jelenleg a fejlett világ kormányai hajlandók magas árat fizetni az oltóanyagokért, annyira fontosnak tartanak mindent, ami segíthet véget vetni a járványnak
idézi a BBC Emily Field-et, a Barclays európai vezető gyógyszerkutatási elemzőjét. A cikk a brit Airfinity tudományos információs és elemző cég vezérigazgatóját, Rasmus Bech Hansent is említi, aki szerint nem szabad elfelejteni, hogy ezek a vállalatok jelentős kockázatot vállaltak a vakcinafejlesztéssel, nagyon gyorsan reagáltak, és jelentős kutatás-fejlesztési beruházásokat eszközöltek. 


Az, hogy mennyi ideig lehet a jelenlegi szinten tartani a vakcinák árát, persze sok mindentől függ: meddig tart az immunitás a beoltottaknál, hány új rivális oltóanyag kap zöld lámpát, és illetve, hogy a vakcinák gyártása és terjesztése mennyire lesz zökkenőmentes. Emily Field úgy véli, hogy a legelső piacra lépett cégeknél a profitszerzés ideje az új oltások engedélyezése miatt nagyon rövid lesz.

Két éven belül akár már 20 oltóanyag is lehet a piacon – mutatott rá az elemző, hozzátéve: ilyen körülmények között már nehéz lesz prémium árat kérni egy adag oltóanyagért.


A Morgan Stanley decemberi előrejelzése szerint a Pfizer 2021-ben 19 milliárd dollár bevételre számíthat a Covid-19 oltóanyagból, ami messze felülmúlja a 2020-as 975 millió dollárosra becsült bevételét.  A Moderna ugyanakkor soha nem látott magasságokba érhet: csak az idén 13,2 milliárd dolláros bevételre tehet szert a Morgan Stanley becslése szerint a koronavírus elleni vakcinából, miközben 2019-ben mindössze 60 millió dolláros árbevételt ért el.