A kutya sokkot kap, a macska agresszív lesz - így hat a tűzijáték a velünk élő állatokra
ÉletmódA szilveszteri ünneplés zajos eleme a tűzijáték és a petárda, amiből mintha évről évre több robbanna fel az esztendő utolsó napján. Régóta közbeszéd tárgya, hogy a pogány hiedelmekben gyökerező zenebonától frászt kapnak a kutyák, de hogyan reagálnak rá a macskák? Hallja a robbanásokat az aranyhal az akváriumban? Mi történik a szárnyasokkal a tyúkólban? A Növekedés.hu azt is összegyűjtötte, hogyan tudunk segíteni a ház körül élő állatokon a számukra elviselhetetlenül nehéz órákban.
A tűzijáték hagyományosan hozzátartozik az év utolsó napjához, megosztó közéleti kérdés azonban csak az elmúlt években lett, amikor látványosan elterjedtek a lakossági felhasználásra szánt, megfizethető rakéták.
Ennek hatására már délután elkezdődik a durrogtatás, este pedig már folyamatosan villódzik az ég a tüzijátékok tucatjaitól, ami számunkra akár kellemes látványosság is lehet, minden más élőlény számára ugyanakkor valóságos infernó. A kutyák hallása sokkal kifinomultabb, mint az embereké.
Az általuk érzékelt hangok frekvenciatartománya szélesebb, így a robbanások és sípoló hangok még erőteljesebben hatnak rájuk.
Ösztönösen félnek a hirtelen, hangos zajoktól, mert az evolúció során ezek gyakran veszélyt jeleztek. És míg az ember látja a tűzijáték forrását és értelmezi a zajt, a kutya nem képesek azt felfogni, ezért a zajforrás számára megfoghatatlan marad, ami fokozza a félelmét, szervezetében stresszhormonok, például kortizol szabadul fel, ami szorongáshoz, remegéshez, szapora légzéshez és akár szökési kísérlethez vezethet.
A megijedt kutyák gyakran próbálnak menekülni, akár a kerítést is átugorhatják, ami balesetveszélyes helyzeteket eredményezhet.
A túlzott stressz fizikai tüneteket okozhat, például szapora szívverést, hányást, hasmenést vagy akár szívrohamot idősebb vagy szívproblémákkal küzdő kutyáknál.
Így lehet segíteni a kutyán
Ha segíteni akarunk kedvencünknek, azt bizony nem szilveszter reggelén kell elkezdeni.
A kutyákat fokozatosan lehet hozzászoktatni a hangos zajokhoz alacsony hangerővel lejátszott hangfelvételek segítségével, pozitív élményekkel társítva.
Jutalmazással erősíthető a nyugalom viselkedés stresszes helyzetekben. Persze némi ártalomcsökkentés akkor is jól jöhet, amikor elkezdenek robbanni az első tűzijáték, ilyenkor az ebet érdemes egy elsötétített, lehetőleg zajszigetelt szobában elhelyezni, ahol kevésbé hallatszanak a zajok.
Bekapcsolhatunk halk, megnyugtató zenét vagy fehér zajt, hogy elnyomják a tűzijáték hangját. Fontos az is, hogy a gazda nyugodt maradjon, és biztosítsa kedvencét arról, hogy nincs veszély.
A macska agresszív lesz
Noha más háziállatok panaszairól kevesebb szó esik, ez nem jelenti azt, hogy őket hidegen hagyja az órákon át tartó durrogás.
A macskák természetüknél fogva rendkívül érzékenyek a környezetük változásaira és a hirtelen zajokra.
Hallásuk még a kutyákénál is élesebb, és a magas frekvenciájú hangokat különösen jól érzékelik. A tűzijáték zajai számukra túlzottan intenzívek, ami pánikot válthat ki.
A macskák ezért gyakran búvóhelyet keresnek, remeghetnek, nyáladzhatnak,sőt akár agresszívvé válhatnak, ha sarokba szorítva érzik magukat. A papagájok is érzékenyek a környezeti ingerekre, hiszen a madarak idegrendszere gyorsan reagál a környezeti változásokra.
A tüzijáték ezért őket is megviseli, ráadásul
hajlamosak vad röpködéssel reagálni a stresszre,
ami zárt térben sérüléseket okozhat, például szárnytörést vagy zúzódásokat. A súlyos stressz légzési problémákat, tollhullást vagy akár szívrohamot is előidézhet náluk.
Azt hinnénk, hogy ha valakit biztosan hidegen hagy az emberek zajongása, az az akvárium csendjében pihenő aranyhal, ám ez nem így van. Bár a halak viselkedése kevésbé látványos, mint a macskáké vagy madaraké, a tűzijáték zajai és rezgései jelentős stresszt okozhatnak számukra is.
A robbanások által keltett hanghullámok a vízben is terjednek, és megzavarhatják a halak érzékszerveit.
Az aranyhalak különösen érzékenyek a rezgésekre, amelyek zavarhatják az egyensúlyukat és a tájékozódásukat. A halak ilyenkor gyakran az akvárium alsó részébe húzódnak, és letargikus állapotba kerülhetnek.
Mi a helyzet az ólban?
A szilveszteri zajok nemcsak a házi kedvencekre, hanem a ház körül tartott haszonállatokat is megrémítik.
A szarvasmarhák zárt térben elkezdenek össze-vissza mozogni, ami sérüléseket okozhat.
Legelésző állatoknál fennáll a veszélye annak, hogy megpróbálnak elmenekülni, akár kerítést is áttörve.
A lovak rendkívül érzékenyek a zajokra és a fényekre.
A tűzijátékra meneküléssel reagálnak, ami balesetveszélyes lehet, különösen, ha nem megfelelő környezetben vannak tartva. A pánikban lévő ló rugdosódhat, kapálhat, vagy akár szökni próbálhat, amivel magában és környezetében is kárt tehet.
A baromfik hallása is érzékeny a magas frekvenciájú zajokra.
A tűzijáték által okozott stressz hatására a tyúkok általában összezsúfolódnak a ketrec vagy a tyúkól egy részében, ahol akár agyon is nyomhatják egymást.
A sertések hajlamosak búvóhelyet keresni a zajok elől. Ha nem találnak megfelelő helyet, pánikba eshetnek, ami akár agresszióhoz vagy más állatokkal való összeütközéshez vezet, a tartós stressz étvágytalanságot, növekedési problémákat vagy szaporodási zavarokat okozhat. Még a méhkaptár lakói is pórul járhatnak, ugyanis a téli időszakban a méhek energiafelhasználásukat minimalizálják, és fürtökben tömörülnek.
A zaj és rezgések megzavarhatják a fürtöt, aminek következtében csökken az energiatartalékuk, és tömeges pusztulás is lehet a vége.
