Hányan költenek 50 ezer forint fölött az ünnepi menüre? Sztárséfet kérdeztünk

A VIRTU Restaurant nemrég reprezentatív kutatásában járt utána, milyen ételek kerülnek valójában a magyarok asztalára az ünnepek során. Tarolt a halászlé?

Igen, a megkérdezettek túlnyomó többsége, 45,4 százaléka halászlét preferálja, míg 33,7 százalék a vasárnapi ebédek sztárját, a tyúkhúslevest teszi az asztalra karácsonykor is. Mivel a válaszadók több levesfajtát is megjelölhettek,

változatos mezőny állt össze: 9,1 százalék húslevest főz vegyes húsból, 7,3 százalék marhahúslevest, 5,9 százalék sertéshúslevest, 5,3 zöldségkrémlevest készít.

A korábban népszerű desszertleves, a borleves 4,9 százalékra esett vissza, 4,7 százalék főz egyéb hallevest, 3,9 százalék a pulykaragu leves mellett teszi le a voksát, 6,3 százalék pedig nem szokott levest enni.

Hogy állunk a főétellel és a desszerttel? Miért nem lennék meglepve, ha itt meg a rántott ponty vinné a prímet, utána pedig jöhet a szokásos bejgli…

Majdnem, a főételek között a töltött káposzta a legnépszerűbb (55,6 százalék), szorosan a nyomában a rántott vagy sült hallal, mely a válaszadók 51,9 százalékának kedvence. A megkérdezettek 32,9 százaléka majonézes vagy ecetes krumplisalátát is tálal a főétel mellé.

A magyaroknál általában a rántott ételek mindent visznek, így a karácsonyi menüből sem maradhatnak ki: a rántott csirke 29,6%, a rántott sertéskaraj vagy borda 26,4 százalék, a rántott sajt 21,5, a rántott gomba 14,8 százaléknyi család asztalára kerül az ünnepen.

Jól szerepelt az egyre népszerűbb kacsa: 19,1 százalék készít kacsamellet, kacsamájat vagy egyéb, kacsahúsból készült fogást.

Népszerű még a vagdalt vagy fasírt, illetve a pulykahús valamilyen formában, ezt a magyarok 13,6 és 13,4 százaléka fogyasztja karácsonykor. A legkedvesebb desszertünk minden kétséget kizáróan a bejgli.

A megkérdezett háztartások háromnegyedébe szerepel ez a sütemény az ünnepi menüben. A bejglit a mézeskalács követi a népszerűségi listán 45 százalékkal. 

De mindezt nem nehéz kitalálni, mivel a válaszadók 44,6 százaléka ugyanazt a menüt készíti el minden évben, kisebb módosításokkal, míg 21,3 százaléka válaszadóknak szinte teljesen ugyanazt készíti el. 30,2 százalék kalandvágyóbb: vannak ugyan visszatérő ételek, de minden évben kipróbálnak valami újat. Elenyésző számú válaszadó számít kísérletező kedvűnek, ugyanis csak a magyarok 3,9 százaléka készít minden évben más finomságokat.

A csapból is az folyik, hogy a lakosság visszafogta a költekezést az infláció miatt. Mennyire érinti ez a karácsonyi időszakot, hol és mekkora összegért intézik a magyarok a bevásárlást?

Az élmezőnyben a nemzetközi élelmiszerdiszkontok végeztek: a magyarok a karácsonyi vásárlást 66,9 százalékban a Lidl, az Aldi vagy a Penny valamelyik üzletében ejtik meg. A második helyen, 50,1 százalékkal a hipermarketek végeztek, itt a Tesco, az Auchan vagy a METRO szerepelt. Magas a piacon és őstermelőktől vásárlók aránya, 49,1 százalékkal alig marad el a hipermarketek mögött.

A válaszadók 31, 8 százaléka vásárol élelmiszeráruházban (pl. CBA, Spar, Reál, Coop) és csak 11,6 százalék választja a kisboltokat.

A „hol” mellett a legfontosabb kérdés minden bevásárlás esetében a „mennyiért”: a legtöbben,

a válaszadók 27, 4 százaléka 20-30 000 forintot szán az ünnepi menüre. Kicsit kevesebben, nagyjából minden negyedik magyar 10-20 000 forintban határozza meg a bevásárlásra szánt keretet, 15,4 százalék csak 5-10 000 forintot tud erre fordítani. 12.6 százalékuk a fentieknél többet, 30-40 000 forintot tervez rákölteni, 9,3 százalék 40-50 000 forintban határozta meg a felső limitet.

A legkevesebbet és a legtöbbet költők aránya azonos: a válaszadók 4,7 – 4,7 százaléka tud 50 000 forintnál többet, illetve 5000 forintnál kevesebbet rászánni az ünnepi menü alapanyagainak beszerzésére.

Mennyire fedik le a korábban felsorolt fogások a tradícionális magyar gasztronómia kínálatát, van ami az évek során kikopott?

Kutatásunk is igazolta, amit magam is sejtettem. Nagyon sok olyan fogása van a magyar gasztronómiának, amiről egészen egyszerűen megfeledkeztünk és még ünnepek alatt sem kerülnek az asztalra.

Nem szeretném, ha a vargabéles feledésbe kerülne, hisz a magyarok 2 százaléka sem fogyasztja ebben az időszakban. Ugyanilyen meglepő, hogy a báránysült milyen népszerűtlen.

Nálunk otthon Szilveszter másnapján, az év első napján a félretett lencséből készült saláta mellé mindig megettük az ünnepről megmaradt utolsó falatokat. A VIRTU étlapján ezeket az ételeket mind megtalálják a vendégeink, erre pedig nagyon büszke vagyok.

Hányan mondják azt, hogy az ünnepi lelassulást választják a konyhai munka helyett, és választják inkább az éttermet?

Úgy tűnik, az ünnepek során a megkérdezettek több, mint fele, 50,1 százalék biztosan csak otthon vagy családoknál, barátoknál étkezik, további 30,8 százalékuk valószínűsíti ugyanezt. Csak minden tizedik magyar tartja lehetségesnek, hogy ellátogat étterembe. Összesen csupán a megkérdezettek 8,3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg vagy biztosan eltölt egy ebédet vagy vacsorát egy étteremben az ünnepek alatt.