Meglepő adatok a hazai hivatalos Covid halálozási statisztikákban 

Valamivel kedvezőbbek a koronavírus többlethalálozási adatok egy tudományos igényű kutatás szerint - derült ki  a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya által szervezett, a „Pandémia, többlethalandóság” című online tanácskozáson.

Sok tényező befolyásolja a pandémia okozta halálozási számot, amelyek közül soknak a hatását nehéz számszerűsíteni. Nehéz például megmondani, hogy egy adott haláleset a fertőzés, vagy valami ahhoz kapcsolódó más tényező miatt következett be.

Az is kérdéses,  hogy mekkora a közvetett hatások, tehát az elmaradt orvosi vizsgálatok, kezelések következtében bekövetkezett halálesetek száma – mondta a rendezvény előadója, Tóth G. Csaba, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos munkatársa. 

A többlethalandóságot érdemes figyelni

A többlethalandóság a tényleges halandóság és a becsült halandóság különbözetét jelenti. Ebben benne van a közvetlen covid-halál, a közvetett negatív hatás, rossz egészségügyi állapot, orvosi találkozások, stb. Ezen kívül benne vannak az olyan hatások, amelyek javítják a halandóságot, például kevesebb baleset. Jelentős tényező még az influenza következtében bekövetkező elhalálozás, amely szintén torzítja az adatokat. 

De ha a többlet halandóságot vizsgáljuk, akkor arra kell választ adni, hogy a fentiek figyelembe vételével előzetesen becsült halandóságnál mennyivel nagyobb a tényleges halandóság. 

A fenti alapelvek alapján elkészült becslés azt mutatja, hogy a 2020 márciusa és 2021 szeptembere között eltelt másfél évben 28 410 fő volt a koronavírus járvány miatti többlet halálozás.

Az időbeli eloszlást vizsgálva azt látjuk, hogy a második hullám idején, a 2020-as év 35. és 2021 3. hete között romlottak az adatok, amikor 15 221 ember veszítette életét. Illetve a harmadik hullám alatt, 2021-ben a 8. és 28. hét között szintén, amikor 13 443 emberrel több veszítette életét, mintha nem lett volna járvány.

Érdekes, hogy a tavalyi év 4. és 7. hete között 483-mal kevesebb élet veszett el, mint arra előzetesen számítani lehetett volna. 

Nem védett férfiak

Korcsoportokra bontva azt látjuk, hogy a legveszélyeztetettebb, 65 év feletti korosztály messzemenően túlreprezentált a haláleseteket tekintve, hiszen az összes haláleset 77 százalékára ebben a korosztályban került sor. A 40-64 év közöttiek aránya 22 százalék, és a negyven évnél fiatalabbak között csak nagyon kevesen, mindössze egy százaléknyian veszítették életüket.

Érdekes, hogy a 75 év felettiek között a második hullámban haltak meg sokan, a 65-74 év közötti korosztályban hasonló pusztítást végzett a járvány mindkét hullám idején, végül a 65 alattiak között a harmadik hullám okozott több halálesetet. 

Az okok között azt találjuk, hogy elindult az oltási program, amelyben először az idősebbek kaptak vakcinát, így logikus, hogy a harmadik hullámban kevesebben haltak meg közülük. Része volt az adatok alakulásában, hogy lezárások miatt elmaradt az influenza járvány, illetve, hogy a legrosszabb állapotban lévő idősek már a második hullámban életüket veszíthették. 

A nemek szerinti megoszlás azt mutatja, hasonló számú, 13 114 nő és 15 296 férfi vesztette életét a betegségben. Egészen más a kép viszont, ha korosztályok szerint vizsgálódunk. Itt gyorsan kiderül – miután az idősebb korosztályokban sokkal több a nő –, hogy kétszer akkora eséllyel hal meg a betegségben egy férfi, mint egy nő. 

Észak-Magyarország vezet a többlet-halálozásban

A régiók összevetése azt mutatja, hogy a legalacsonyabb a többlethalandóság Közép-Magyarországon, a legmagasabb pedig Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon mérhető. Az előbbi régióban a rosszabb egészségi állapot és a fejletlenebb egészségügyi infrastruktúra magyarázza az adatokat, az utóbbiban pedig a nagyobb átfertőzöttség. 

Összességében nemzetközi összehasonlításban a magyar adatok azt mutatják, hogy a magyar többlethalandóság jóval kedvezőbb, mint a hivatalos statisztika. Az utóbbiban ugyanis az uniós list élén állunk, az előbbiben viszont a hetedikek vagyunk.

A volt szocialista országokban nagyobb az elhunytak aránya

Általában azokban az országokban alacsony a többlethalálozás, amelyek magasabb fejlettségűek, illetve szigetországok. Az is érdekes, hogy a skandináv államok, ahol sokat és jól költenek közcélokra, illetve a kontinentális államok, mint Benelux államok, Németország, ahol hasonló a berendezkedés szintén kedvező halálozási számokat produkálnak.

A mediterrán országokban – Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Görögország – ahol kevésbé rendezett az élet, mint az előbb említettekben,, már kicsit rosszabb a helyzet.

Végül az európai sor végén az egykori szocialista országok állnak. Ez utóbbi csoporton belül is megfigyelhető azonban a halálozási ráta emelkedése északról délre haladva. 

A Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának kerekasztal-beszélgetését ezen a linken tekintheti meg.