Sokan még mindig rosszul tudják, mikor kell a lázat csillapítani

A láz nem más, mint a szervezet védekező reakciója, egy önszabályozó folyamat, ami a legtöbb esetben néhány órán belül lázcsillapító nélkül is mérésklődik vagy akár teljesen megszűnik. Ezért, ha csak nem tart hosszabb ideig, vagy nem túl magas, nem kell beleavatkozni. A tartósan magas láz ugyanakkor megterhelheti a szervezetet, a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél pedig nagyon komolyan kell venni, mert akár súlyos betegség kísérőjele is lehet. 

A Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium a nemzetközi ajánlásokkal megegyezően 2011-ben döntött úgy, hogy változtat a sok évtizedes gyakorlaton. Ajánlásuk lényege, hogy minden esetben egyénre szabottan kell dönteni arról, szükség van-e lázcsillapításra, nincs meghatározva egy küszöbérték, aminél feltétlenül gyógyszert kell adni.

Sok gyermek még harminckilenc és fél fokos lázzal sincs különösebben rosszul, akár még játszik is, mesét néz, ilyen esetben szakmailag indokolatlan a lázcsillapító adása. Azoknak viszont, akik akár már 38 foknál nagyon rosszul érzik magukat, nem akarnak inni vagy fájdalomra panaszkodnak, érdemes lázcsillapítót adni.

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) is felhívja a figyelmet arra, hogy lázas állapotban a vírusok, baktériumok szaporodása csökken, miközben a szervezet immunológiai védekező mechanizmusának működése aktiválódik. Az immunválasz 38-39 Celsius fokos hőmérsékleten működik optimálisan, az emelkedett testhőmérséklet tehát előnyös a szervezet számára a kórokozókkal szembeni küzdelem során.
Ez járhat kellemetlen kísérő tünetekkel, így jellemzően általános betegségérzettel, gyengeséggel, csökkent éberséggel, gyengült koncentrálóképességgel, étvágytalansággal, fokozott fájdalomérzékenységgel, fejfájással, végtagfájdalmakkal. A láz- és fájdalomcsillapító hatású gyógyszerek ezeknek a tüneteknek az enyhítése érdekében javasoltak.

Ugyancsak javasolt a lázcsillapítás a fokozott kockázatú, krónikus betegségben szenvedőknél (anyagcserezavar, idegrendszeri kórképek, súlyos tüdő-, szív-, vagy egyéb krónikus betegségben szenvedők, nagyfokú kiszáradás, súlyos folyadékhiány vagy elektroliteltérések).

A nemzetközi szakirodalom a gyermekeknél a paracetamol és az ibuprofen hatóanyagot tartalmazó láz- és fájdalomcsillapítókat javasolja. A gyerekeknél különösen figyelni kell az adagolásra, és arra, hogy ne kombinálják az azonos hatóanyagú, de más-más fantázianevű készítményeket. A májátültetéseknek világszerte gyakori oka az ilyen okokból bekövetkező paracetamol-mérgezés. Ezért is szabad csak akkor lázcsillapítót adni, ha a várt haszon nagyobb, mint az esetlegesen okozott kár.

Többféle lázcsillapító egyidejű használata szintén nem ajánlott, nem érdemes váltogatni, kevergetni a készítményeket.

A szakemberek szerint az évtizedes ajánlás ellenére az esetek többségében a szülők még mindig feleslegesen adnak lázcsillapítót, ami megterheli a szervezetet, károsíthatja a vesét és a májat.

A gyógyszeres mellett fizikális lázcsillapításra is lehetőség van, ám a szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy ezek egyrészt csak átmenetileg mérsékelik a lázat, mivel nem a hőközpontra hatnak, másrészt hőt von el a szervezettől, ami fokozott hőtermelést indít el. A legtöbb gyermek ráadásul nem jól tolerálja a teljestest-borogatást és a hűtőfürdőt, ezért ezek rutinszerű használata nem javasolt. A kézre, lábra csavart hűtőborogatás hatástalan és felesleges, de akinek ez jó érzés, ártani nem fog.

A lázas állapot fokozott folyadékvesztéssel jár, ezért fontos, hogy megfelelő mennyiségű folyadékpótlás. Gyermekorvosok a lázcsillapítás első lépésként is a folyadékbevitel növelését szorgalmazzák (ami inkább langyos, mint forró ital legyen), ezzel literenként akár fél-egy fokkal is csökkenthető a testhőmérsékletet.

A lázas beteget nem szabad magára hagyni, vastagon betakarni, mert ezzel hőpangás jöhet létre.

Aki a kiszáradás jeleit észleli (száraz száj, lepedékes nyelv, kevés vizelet, aluszékonyság, árnyékolt szemek), szintén orvost kell hívnia. Ugyancsak orvosnak kell látnia a gyermeket, ha a lázhoz nehezített légzés is társul, vagy ha a láz 3 napnál tovább tart. Általánosságban elmondható, hogy ha a gyermek állapota nem javul, hanem romlik, késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni.

A testhőmérséklet mérése ugyan nem tudomány, de az is odafigyelést igénytl. Tudni kell, hogy a szájban, fülben, végbélben mért hőmérséklet átlagosan fél fokkal magasabb a hónaljban mértnél. A legjobban a végblélben mért mutatja a maghőmérsékletet.

A magyar ajánlás szerint 1 éves kor alatt végbélben, 1-3 éves kor között végbélben vagy hónaljban, 3 év feletti gyereknél hónaljban javasolt lázat mérni, homlok, illetve halántékhőmérő használata megbízhatatlansága miatt nem javasolt.
A test hőmérséklete napszaki ingadozásokat mutat, hajnalban alacsonyabb, délután magasabb.

A szakirodalom 36 és 37 Celsius fok között beszél normál testhőmérsékletről, 37 és 38 fok között hőemelkedésről, 38 fok felett pedig lázról. 39-40,5 fok között számít magasnak, 40,5 °C felett pedig igen magasnak a láz.

Évtizedekkel ezelőtt még a gyermekorvosok is máshogy gondolták, de ma már egyértelmű: lázcsillapítóval nem előzhető meg és nem szűntethető meg a lázgörcs. Ennek oka, hogy valójában nem is lázgörcsről, hanem a fertőzés-provokálta görcsről van szó.

A lázgörcsnél – ami 6 hónapos és 6 éves kor között a leggyakoribb, és a gyerekek 4-5 százaléka legalább egyszer átéli öt éves koráig - hirtelen eszméletvesztéssel jár. A test megfeszül, az izmok rángatózni kezdenek, a rángás az egész testre is kiterjedhet. A szemek fennakadnak, a szájból nyál folyik. A görcs általában néhány perc alatt megszűnik, ha nem, orvost kell hívni, és ezt kell tenni akkor is, ha a gyerek állapota nem rendeződik.

A lázzal kapcsolatban még mindig számos tévhit él. Sokan hiszik, hogy a lázzal járó fokozott anyagcsere, szaporább szívverés és légzés egészséges gyermekre nézve is veszélyes, vagy a magas láz szöveti, esetleg agykárosodást okoz, illetve hogy magas láznál kicsapódnak a fehérjék és ez akár halálhoz is vezethet. Mindezeknek azonban nincs semmilyen élettani, tudományosan igazolt alapja.A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) szerint sok orvos is azt gondolja, hogy a 40 Celsius fok feletti láz veszélyes a gyermekekre, de ez nem bizonyított. „Nincs tudományos evidencia, arra, hogy a magas láz gyermekeknél agykárosodást vagy bármilyen egyéb káros hatást okozhatna” - olvasható az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia lázcsillapításról szóló állásfoglalásában.