Ha a covid után később sincs teljesen jól, figyeljen oda a tünetekre, a lelkiekre is

Poszt-Covid-szindróma – így nevezik a szakemberek azt az állapotot, illetve tünet együttest, amivel sajnos sokan kénytelenek szembesülni azok közül, akik (főként súlyos tünetekkel) átestek a fertőzésen. A lelki tünetek mögött sok esetben komolyabb szervi elváltozások, illetve a kórházi kezelés során átélt traumák húzódnak meg, de ezek nélkül is jelentkezhetnek – tudtuk meg Unoka Zsolt pszichiátertől.

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatóhelyettese elmondta: a változatos és nem ritkán ijesztő, akár intenzív kórházi ápolást igénylő tünetek mellett a koronavírus-betegségnek számos olyan szimptómája lehet, amely akár hetekig, hónapokig fennállhat. A leggyakoribbak a fáradtság, a mellkasi és ízületi fájdalom, a köhögés a fej- és izomfájdalom, az íz- és szagérzés elvesztésének fennmaradása, az étvágytalanság, az emésztési zavarok és a súlyvesztés, a szívritmuszavar, a bőrkiütések, az erős hajhullás vagy akár a potenciazavar.

A fertőzés következtében súlyos esetben károsodhat a tüdő, akinél a vírus tüdőgyulladást okozott, annál maradhatnak vissza kicsiny hegesedések. Kialakulhat egy autoimmun betegség, az úgynevezett Guillain-Barré szindróma, ami más súlyos vírusos megbetegedések után is előfordul, és a fura csiklandozó érzésektől az érzékszervi zavarokig, a bénulásig nagyon sokféle tünetet okozhat. Ennek időben történő felismerése nagyon fontos.

Most már azt is tudják, hogy a Covid-19 növelheti a Parkinson-kór előfordulási gyakoriságát és az Alzheimer-kór kockázatát is. A vírusfertőzés nyomán olyan mentális problémák is jelentkezhetnek, mint az emlékezet, a koncentráció, az alvás zavarai, illetve tartós és súlyos fáradtságérzet is jelentkezhet, ami szellemi és fizikai terhelésre romlik, de pihenésre sem múlik el.

A lelki bajok egy része abból adódik, hogy ezeket a tüneteket a betegségen átesettek fokozottan figyelni kezdik, katasztrofizálják a testi tüneteiket, ami pánikrohamokhoz és további lelki tünetekhez vezethet. Ezt a szakemberek egészségszorongásnak nevezik, ami azokra jellemző, akik fokozottan figyelnek testük jelzéseire, azokat hajlamosak felnagyítani, ami heves szorongást válthat ki belőlük – magyarázta Unoka Zsolt.

Akik a figyelmüket szinte állandóan a testi változásokra irányítják, azok körében fordul elő a hipochondria, amikor az illető 100 százalékig biztos benne, hogy komoly baja van, és az orvosok hiába mondják esetleg ennek az ellenkezőjét, nem tudják semmilyen vizsgálati eredménnyel sem meggyőzni. Az egészségszorongók többsége azonban, bár tart valami komoly bajtól, elfogadja az orvosok szakértelmét és megnyugtatható.

Azoknál, akiket lélegeztetőgépre kellett tenni, illetve akik kezelésük alatt több szobatársukat is elveszítették, miközben sokszor hetekig még a családtagjaikkal sem találkozhattak, súlyos depresszió vagy akár öngyilkossági késztetés is jelentkezhet. A legújabb kutatások szerint ezeket a koronavírus-fertőzés okozta heves gyulladásos reakció, a citokin-vihar is előidézheti még azoknál is, akiknek korábban nem voltak hangulatzavaraik. Fontos, hogy a depressziós tünetek kezelhetők – ez érvényes a poszt-Covid-depresszióra is – a gyógyszeres és pszichoterápiás módszerek is hatékonyak.

Ugyancsak a súlyos fertőzésen átesetteknél jöhet létre poszttraumás testzavar, ami azt jelenti, hogy egy megrázkódtatás hatására az ember többé nem érzi magát teljes biztonságban, állandóan előhívódnak a traumatikus emlékek, az emlékben átélt hangokhoz, szagokhoz hasonló külső ingerek hatására, ami heves szorongást vált ki. Ahogyan más súlyos betegségből felépülteknél, itt is sokakban felmerül, hogy már soha nem lesznek ugyanazok, akik voltak, és ez mélyen megrendíti az ember önérzetét, jövőbe vetett hitét.

A poszttraumás testzavarnak komoly következményei vannak, mert az illető állandó feszültségben él, ami a nem csak a saját életére, de a kapcsolataira is kihat. Ez nagyobb eséllyel lép fel az egyéb lelki problémákra érzékenyeknél, ahogyan a depresszió is.

Unoka Zsolt arról is beszélt, hogy mint minden tartós stresszhelyzetben, a koronavírus-pandémiában is érvényes a stressz-sérülékenység modell: ha nő a stressz, megjelennek vagy súlyosbodnak az olyan mentális zavarok tünetei, amelyekkel szemben amúgy is sérülékeny volt az egyén. Ehhez nem kell még csak betegnek sem lenni, hiszen a járvány okozta gazdasági nehézségek, a munkahely elvesztése vagy az attól való félelem, a tartós izoláció, a magány önmagukban is súlyos stresszfaktorok. Erre jön még a betegségtől, a kórházi kezeléstől és végső soron a haláltól való félelem, az aggodalom, hogy aki még nem esett át a fertőzésen, annál vajon milyen kimenetelű lesz.

Miközben sokan az ismeretlentől szoronganak, egyre többen közvetlenül vagy közvetve megtapasztalják meg a Covid-19 hatásait, és további stresszt jelent, hogy a betegség legkisebb tünetének az észlelése is állandóan stresszben tartja az embereket.

Ez a sok tényező együtt, valamint a koronavírus-járványra irányuló fokozott médiafigyelem (aminek nagyon nagy előnye, hogy az embereket a szabályok betartására készteti), még azoknál is egészségszorongást válthat ki, akik arra egyébként nem hajlamosak, akik pedig igen, azoknál még inkább felerősíti a tüneteket. Márpedig azok száma, akik amúgy is sérülékenyebbek a különféle mentális zavarokra, lényegesen magasabb, mint azoké, akik reziliensek, vagyis a legdurvább és viszonylag sokáig tartós stressz és megrázkódtatás ellenére sem mutatnak semmilyen mentális zavar tünetet – mondta a docens.

Ebből aztán az is következik, hogy a járvány miatt megnövekszik, illetve már megnövekedett a pszichés segítséget igénylők száma. Mint Unoka Zsolt fogalmazott: az ilyen nagy, az egész társadalmat érintő tartós megrázkódtatások után még évekkel, évtizedekkel is jellemző a mentális egészségproblémák fokozott jelenléte.