Felmérés: az első munkahellyel indul el igazán a fiatalok öngondoskodása
EgészségiparA 25–35 éves fiatal felnőttek közel háromszor annyian rendelkeznek egészségpénztári számlával, mint a 25 év alattiak, derül ki az OTP Pénztárak megbízásából készült felmérésből. Az öngondoskodás emelkedő szintjét mutató jelentős különbség a munkába álláshoz köthető, azaz egy életszakasz-váltás lenyomata.
A kutatás eredményei olyan fordulópontot mutatnak, amely a fiatal magyarok öngondoskodási szokásait a legalapvetőbben határozza meg: ez az első stabil, teljes állásban történő foglalkoztatás pillanata.
A 18–35 éves korosztályt vizsgáló felmérés szerint a munkaviszonnyal rendelkező 25–35 évesek körében 40 százalékos az egészségpénztári számlával rendelkezők aránya – szemben a 25 év alatti, jellemzően még nem dolgozó fiatalok 16 százalékával.
Munkába állás = tudatos egészségkezelés
A munkaerőpiacra való belépéssel párhuzamosan több területen is szignifikáns változás következik be a fiatalok magatartásában.
A rendszeres havi megtakarítás, a szűrővizsgálatokra járás gyakorisága és a magánegészségügy igénybevétele egyaránt ugrásszerűen megnő a 25–35 éves korcsoportban a fiatalabb korosztályhoz képest.
A 18–35 évesek 88 százaléka jár valamilyen vizsgálatra. Megelőzési céllal a korcsoport kétharmada jár szűrésekre, de évente mindössze 16 százalék teszi meg.
A fő motiváció a megelőzés (52 százalék).
Aki pedig nem vesz részt szűrővizsgálaton, az leggyakrabban arra hivatkozik, hogy nincs panasza (43 százalék), illetve nagy mértékben szerepet játszik még az időhiány és a halogatás is.
A magánegészségügyi szolgáltatásokat a megkérdezettek 72 százaléka veszi igénybe – a legtöbben évente 50–150 ezer forintot költenek erre évente –, de az átlagot egyértelműen a 25–35 évesek és a magasabb iskolai végzettségűek húzzák fel.
A munkahelyi juttatások szerepe sem elhanyagolható: a válaszadók ötöde már munkáltatói juttatásként fér hozzá magánegészségügyi szolgáltatásokhoz, az egészségpénztári tagok 17 százaléka pedig kifejezetten munkahelyi juttatásként használja a számláját.
Az öngondoskodás természetes fejlődési íve
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az öngondoskodás nem egyetlen döntés eredménye, hanem egy természetes érési folyamat, amelyet a munkába lépés indít el és erősít fel. Az egészségpénztár ebbe a folyamatba kapcsolódik be: ott van, amikor a fiatal először szembesül azzal, hogy a saját egészségéért és jövőjéért ő maga is felelős. Feladatunk, hogy ezt a felismerést tudatosabbá és könnyebben megélhetővé tegyük – a munkáltatókkal és az egyénekkel egyaránt együttműködve. Célunk, hogy a fiatal generáció minél aktívabban kihasználja egészségügyi megtakarításait: éljen a szűrővizsgálatokon való részvétel lehetőségével, és betegség esetén is vegye igénybe a pénztári tagság által biztosított előnyöket
– mondta Budai József, az OTP Egészségpénztár vezetője.
Tudatosság van, de a cselekvés késik
A kutatás azt is megmutatja, hogy az ismeret és a valódi cselekvés között még érdemi rés tátong: a 18–35 évesek 86 százaléka tud valamit az egészségpénztári számlákról – átlagosan azonban csupán 3 jellemzőt azonosítottak a felsorolt 8-ból, vagyis az ismeretek jellemzően felszínesek maradnak.
Különösen szemléletes ez az adó-visszatérítés esetében: a megkérdezetteknek csupán egyharmada van tisztában ezzel a lehetőséggel, egyharmad csak hallott róla, egyharmad pedig egyáltalán nem tud erről az egészségpénztárral együtt járó előnyről.
Az egészségpénztári számlával rendelkezők köre a korcsoport bő egyharmada – de ebből 11 százalék egyáltalán nem használja a számláját, 14 százalék csak ritkán, és rendszeresen mindössze 10 százalék él ezzel a lehetőséggel.
Azok, akik nem rendelkeznek egészségpénztári számlával, leggyakrabban az anyagi lehetőségeket (korlátokat), az alacsony egészségügyi kiadásokat, valamint az ismerethiányt jelölik meg visszatartó tényezőként.
Ez azt jelzi, hogy a tudatosítás terén – különösen a munkáltatói kommunikáció és az egyéni pénzügyi edukáció területén – még jelentős lehetőségek rejlenek.
A megtakarítási szokások is az életkorral érnek be
A jövedelemből történő rendszeres megtakarítás terén hasonló mintázat rajzolódik ki: a 25–35 évesek jóval magasabb arányban tesznek félre havonta fix összeget, mint a 18–24 évesek.
A legtöbben biztonsági tartalékra (59 százalék), utazásra és élményekre (39 százalék), illetve nagyobb kiadásokra és ingatlanra spórolnak.
Egészségügyi kiadásokra és megelőzésre a 18–35 éves korosztálynak egyelőre csupán 23 százaléka takarékoskodik tudatosan, miközben egészségügyi és nyugdíjcélú megtakarítása egyszerre a korosztály 27 százalékának van – az egészség azonban egyre inkább bekerül a tudatos tervezés keretei közé.
