Az érzelmi jóléthez ma átlagosan évi 75.000 dollár szükséges a nyugati országokban - derül ki a Princeton Egyetem kutatóinak felméréséből, amely szerint a pénz igenis boldogít, de csak egy pontig, és csak akkor, ha a megfelelő módon és célokra költjük.

A tanulmányban főként az átlag adatokat vizsgálják, nem pedig egy adott személy tapasztalatait: vannak, akiket boldoggá tesz a 30 ezer dolláros fizetés évente, míg másoknak több százezer dollár szükséges a boldogsághoz. Az elemzés 1,7 millió ember véleményén alapul, összesen 164 országból.

A kutatók megvizsgálták, mely helyzetekben a legboldogabbak az emberek, ha pénzt költenek.

Csak egy pontig emeli a boldogságérzést

Az ember már akkor boldogabb, ha elegendő pénz áll rendelkezésére az alapszükségletei ellátásához. Például nem szorong a szupermarketben, mikor ételt és italt kell vennie, vagy ha albérletet és csekkeket kell befizetnie. Ha azonban ennél több pénzt is költhet, akkor a kutatók szerint arra kell figyelni, hogy az alapvető szükségletek kielégítése után a pénz csak egy bizonyos ponton növeli a boldogságérzetet.

Többet érnek az élmények

A tárgyak nyújtotta boldogság gyorsan halványul. 

„A boldogság egyik legnagyobb ellensége a megszokás. Olyan dolgokat vásárolunk, amelyek boldoggá tesznek, és ezt sikerként könyveljük el. De csak egy ideig. Az új dolgok kezdetben izgalmasak, de hamar hozzászokunk a jelenlétükhöz "

– derül ki a kutatásból.

A pszichológusok ezt a "hedonikus adaptációnak" nevezik. Más szóval, egy új autó, egy új iPhone, vagy egy újabb bútor hamar háttérbe szorul, mikor már a mindennapjaink részévé válik. Az olyan élmények ugyanakkor, mint például az utazás, egy művészeti kiállítás, koncert, kulturális esemény látogatása, vagy egy új étterem kipróbálása a személyiségünk részévé válik, növelve ezzel az érzelmi jólétet.

Hogyan hat az adományozás?

A Harvard Üzleti Iskola és a kanadai British Columbia Egyetem közösen végzett egy kutatást arról, hogyan boldogít, ha másoknak adunk, ajándékozunk.

A felméréshez önként jelentkező egyetemisták kezébe nyomtak egy borítékot, amely vagy öt, vagy húsz dollárt tartalmazott A diákok egy részének az összeget aznap magára kellett költenie, a diákok másik csoportjának pedig másokra kellett fordítania. Elajándékozhatták, vehettek belőle ajándékot, esetleg meghívhattak valakit valamire. A kutatásvezetők a nap végén megkérdezték, hogy pontosan mire fordították a pénzt, és mennyire érzik boldognak magukat.

A felmérés szerint az adott pénzösszeg másokra való fordítása sokkal inkább növelte az általános boldogságszintjet, függetlenül a pénz mennyiségétől.

A tanulmány tanulsága tehát, hogy a másokra költött pénz nagyobb boldogságot nyújt az ajándékozónak, mintha saját magára költené az összeget. Nem számított, hol ismételték meg a tanulmányt - az USA-ban, Dél-Afrikában vagy Indiában -, az összefüggés mindegyik kultúrában kimutatható volt.

Szabadidőt is megéri vásárolni

A pénzen kívül az egyik legmeghatározóbb tulajdonunk az idő. A kutatás másik megállapítása szerint ha elegendő összeg áll valaki rendelkezésére, akkor érdemes kiadni másoknak az olyan teendőket, amelyek más is el tud végezni. Például egy asszisztens vagy bejárónő bevonása a mindennapi életbe jelentősen csökkentheti a teendők okozta stresszt, növelve az érzelmi jólétét.