10 + 1 márka, amit a többség magyarnak gondol pedig nem az

1. Legendás kávék – Omnia, Paloma, Karaván

Valaha szinte minden magyar otthonban ebből a három kávéból gőzölgött valamelyik a reggeli asztalon. Sokak számára az Omnia a kávé, a magyar kávé. Azonban az Omnia szomorú, de ma már nem magyar. Valaha mondhatni regionális kávé hatalom voltunk. Több kávépörkölő üzem is működött hazánkban.

Régebben a Kraft Foods is itthon készítette a kávéját, sőt a Tchibot is hazánkban gyártották, 2005-ra azonban ezek az üzemek megszűntek. Gazdasági szempontból természetesen ezek is fájó pontok lehetnek, de legalább egyik sem volt hagyományos magyar márka, az Omnia, a Paloma és a Karaván esetében azonban más a helyzet, ott ugyanis egy igazi hazai brandet veszítettünk el. Sajnos 1991-ben a vad privatizációs hullámban a hazai kávéipart is kiárusították, így ikonikus kávéink egy holland multi, a Douwe Egberts kezére kerültek.

A globális vállalat jódarabig folytatta hazánkban a termelést, azonban 2015-ben bezárta budapesti kávépörkölő, illetve kávé és tea csomagoló üzemét.

Azóta a magyar családok a kotyogósba ha Omniát tesznek, az már külföldön készül. A Douwe Egberts kivonulásával egyébként majdnem megszűnt itthon a kávéipar, de szerencsére mégsem teljesen. Van egy nagy szentendrei cég, a Mocca Negra Zrt., ők továbbra is foglalkoznak nagyüzemi kávé pörköléssel, ráadásul ez a vállalkozás magyar kézen van. Az ő standard kávéjuk a Bravos, prémium márkájuk pedig a nemrég bevezetett Mantaro.

Forrás: omnia.hu

2. Baba termékek

A kávéiparhoz hasonlóan a különböző tisztálkodószerek hazai gyártása is komoly gyomrosokat kapott az állami cégek felszámolása és kiárusítása miatt. Sokak kedvence a Baba is külföldi tulajdonba került, a brit – holland Unilever szerezte meg, és a multinacionális cégcsoport gyártóhely optimalizálása miatt a gyártása külföldre került. Ezt úgy kell érteni, hogy az Unilever egyféle kategóriájú termékeket többnyire csak egy helyen gyárt, tehát nincs annyi szappanüzeme, ahány szappan márkája.

Az Unilever kapcsán azonban ki kell emelni, hogy ugyan a Babát kivitte, de attól még nagyon komoly gyártási kapacitással rendelkezik hazánkban és az ország egyik stratégiai jelentőségű vállalata.

Itthon készülnek például a jégkrémjei, vagy a Knorr ételízesítői, sőt a Domestost és a Flóraszeptet gyártó nyírbátori üzemükben nemrég hatalmas bővítést hajtottak végre.

Forrás: baba.hu

3. Boci csoki - Melba – cicás kakaó

Az édesiparban is lehet találni könnyen a fentiekhez hasonló példákat. A Bocit, a Melbát, a cicás Szerencsi Kakaót a Nestlé vette meg a gyártásukat pedig külföldre Csehországba vitte. Elmarasztalni azonban nem feltétlen kell a Nestlét. Nyilván ők is profit orientált vállalat, de tettek hazánk felé gesztusokat.

Nemrég például a Szerencsi Csokoládé márkanevet ingyen átadták a magyar tulajdonú csokigyárnak a Szerencsi Bonbon Kft.-nek.

Emellett a Nestlé is számos gyártó egységet tart fenn hazánkban. Bükön hatalmas állateledel gyárat üzemeltet, Diósgyőrön üreges csokifigurákat gyárt (így például a Boci mikulás itthon készül), Szerencsen pedig a csodás Nesquik instant kakaó és a Nescafe instant kávé készülnek.

Forrás: nestle.hu

4. Balaton szelet

A Balaton szelet is a Nestléhez került. Már szintén nem hazánkban készül. Jelenleg Romániában gyártják, azonban az ágazati híresztelések szerint a román üzemet is fel szeretné számolni a Nestlé. Kérdés, hogy ha ez megtörténik van-e rá esély, hogy hazahozzák a gyártást.

Forrás: nestle.hu

5. Pannónia sajt

Idén januárban szomorú hír érkezett Zalaegerszegről.

A francia tulajdonos, a Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt. bezárta a helyi tejüzemet gazdaságossági okokra hivatkozva.

Ezzel az ementáli jellegű magyar sajt a Pannónia gyártása megszűnt itthon, így most már a boltban ezen a néven kapható sajt német. Annak fényében, hogy a magyar sajtkultúra épp mostanában talál magára, ez egy szomorú tény. Ettől függetlenül a Savenica a többi hazai üzemében komoly bővítéseket, beruházásokat hajtott végre így továbbra is jelentős kapacitással van jelen az országban.

Forrás: sajtbisztro.hu

6. Negro cukorka

Már a torok kéményseprője sem magyar. A márkát az amerikai Mondelez International birtokolja. Ennek a cégnek egyébként több gyár bezárását és márka megszüntetését ''köszönhetjük''. Eredetileg Kraft Foods néven futott az előd vállalat, 2012 óta vált külön a snack üzletágat birtokló Mondelez. A Halls és Negro cukorkákat gyártó győri üzemüket 2018-ban adták el.

Azóta a Negro Törökországban készül. Javukra írandó, hogy ők felajánlották megvételre a márkát és a gyárat, 2016 és 2018 között folyamatosan próbálkoztak az eladással. Sajnos nem volt rá jelentkező, vagy nem tudtak megegyezni.

Forrás: negro.hu

7. Sportszelet, Kapuciner

Ez utóbbi márkák is a Mondelez-hez tartoznak. Gyártásukat még akkor szüntették meg, amikor még a Kraft Foods kezelte őket. 2004 óta Szlovákiában, Pozsonyban készülnek ezek a ’’magyar’’ csokik.

Forrás: sportszelet.hu

8. Globus termékek

A Globus esetében több cégről is szót kell ejteni. A Globus egy igazán magyar cég volt, és gyakorlatilag egyidős a magyar konzervipar történetével. Jogelődje már 1882-ben létrejött, magát a Globus márkát pedig 1924-ben jegyezték be. A ma kihasználatlanul álló gyönyörű gyárépület is a századelőről származik, eredetileg a Dreher Sörgyáraknak épült.

Szomorú, de hiába élte túl a II. Világháborút, a szovjet megszállást, vagy az államosítást a Globus, a rendszerváltás utáni pusztítás ezt a hatalmas magyar céget is magával sodorta.

A Globust darabokra szedték és végül minden gyártó tevékenység megszűnt 2009-ben a budapesti üzemben. A legendás szószok, azaz a mustár, ketchup, majonéz, stb. először egy francia céghez kerültek, majd az Unilever vette meg őket, ők saját külföldi üzemükben folytatják a gyártást. A húskonzerv üzletágat és a hozzá szükséges márka jogokat a cseh Hamé kaparintotta meg, ők szintén hazavitték Csehországba a gyártást.

Egyedül a Globus zöldségkonzervek készülnek itthon, ám azok sem az eredeti budapesti gyárban, hanem Debrecenben.

A Globus zöldségkonzerv portfóliója, és a DEKO konzervgyár szerencsére a francia, bretagne-i céghez, a CECAB-hoz került, ma a cégcsoport neve Groupe D’aucy, ők komoly bővítéseket hajtottak végre debreceni üzemükben, így ma már több konzervet állítanak elő a debreceni konzervgyárban, mint az előző rendszerben. Az alapanyagot pedig lehetőség szerint környékbeli gazdáktól szerzik be.  

Forrás: unileverfoodsolutions.hu

9. Orion

Az Orion egykor komoly televíziók, rádiók, szórakoztató elektronikai berendezések gyártója volt. Nagy múltú, patinás magyar cég, jogelődjét még 1913-ban alapították, így egy több mint 100 éves vállalatról beszélünk,

azonban az eredeti Orion sajnos nincs többé.

A neve alatt ma is forgalmaznak elektronikai berendezéseket, azonban ezek sajnos többnyire a Távol-Keleten készülnek.

Orion 306; Forrás: radiomuseum.hu

10. Tomi mosópor

A Tomi mosópor gyártása 1969-ben kezdődött Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművek üzemében. A privatizáció során a Henkel nevű német multihoz került. Ők 2006-ban megszüntették Szolnokon a gyártást.

Forrás: tomi.hu

+1 Ráma margarin

Valaha az itthon kapható Rama margarin is hazánkban készült, így sokak fejében a Rama magyar brandként él.

A Rama azonban sosem volt magyar, az ugyanis eredetét tekintve egy német márka,

amit azért hoztak létre a XX. század elején, hogy összefogják a különböző német margarin gyártókat. A Rama termékeket később itthon is bevezették, és olyan sikerük volt, hogy Magyarországon is elkezdték gyártani. Később a Rama gyárat itthon államosították, így az eredeti tulajdonos jó darabig nem fért hozzá az üzeméhez, majd az 1970-es években a jogtulajdonos Unilever visszatért az országba és együttműködve az állami vállalatokkal újra gyártani kezdték a Rama-t. A privatizáció során a rákospalotai Rama és Delma üzem újra az Unilever tulajdonába került.

Sajnos azóta megszűnt Rákospalotán a gyártás,

azonban máig sokan azt hiszik, magyar terméket vesznek, ha Rama-t vesznek. Jelenleg egyébként nem folyik margarin gyártás Magyarországon, ami teljesen abszurd annak fényében, hogy nagyon jelentős napraforgó és repce termesztő ország vagyunk. 

Forrás: rama.com