3 százalékponttal is visszaeshetne a magyar GDP növekedés, ha nem kapnánk uniós forrásokat

Mennyire fogná vissza Magyarország potenciális gazdasági növekedési pályáját, ha nem érkeznének uniós források hazánkba? Milyen kötvény- és devizapiaci hatásai vannak az uniós forrásoknak? Többek között erről kérdeztük Németh Dávidot, a K&H Bank vezető elemzőjét.

Kamatkörnyezet

2010 és 2020 között az alacsony kamatkörnyezetben kisebb problémát jelentett volna pótolni az esetlegesen kieső uniós forrásokat, hiszen akkor olcsóbb piaci forrásokból is lehetett beruházni – mondta el Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A jelenlegi magasabb kamatkörnyezetben ugyanakkor sokkal problematikusabb lenne piaci alapon pótolni a forrásokat, ami az államnak is jelentős többlet költséget jelentene. Ráadásul az uniós források számottevő része vissza nem térítendő támogatás.

Uniós pénzek

A helyreállítási alapból 5,9 milliárd euró a támogatás, míg a 2021-27-es uniós ciklusból 22 milliárd eurót kap Magyarország. Emellett az előző hét éves ciklusból szintén járhat még durván 5-6 milliárd eurónyi támogatás – mutatott rá a K&H Bank vezető elemzője.

Beruházások

Az uniós forrásokkal a vállalkozások ráadásul kisebb önrésszel el tudják indítani a beruházásokat.

Az ingyen pénz érkezése miatt ugyanakkor kevésbé hatékony beruházások jönnek létre szemben a piaci alapú finanszírozással. A beruházások multiplikátor hatása az uniós pénzek után emiatt viszonylag alacsony.

Növekedési áldozat

Az uniós források a gazdasági növekedéshez megközelítőleg 1 százalékpontot adnak hozzá évente átlagosan.

A források lehívása azonban nem egyenletes.

Attól függően, hogy milyen ütemben és milyen projektekre használjuk fel a forrásokat, egy-egy aktívabb évben akár 2-3 százalékponttal is magasabb a GDP növekedésünk. Emiatt uniós források nélkül lehetnének olyan évek, amikor nem lenne növekedés – fejtette ki Németh Dávid.

Piaci hatások

Magyarország devizához jut az uniós forrásokon keresztül. Ezzel egyidejűleg megnő a devizatartalékunk, amennyiben az MNB megtartja ezt a devizamennyiséget.

A mostani időszakban, amikor jelentős folyó fizetési mérleg hiánya van az országnak, fontos lenne, hogy nagy mennyiségű deviza áramoljon hazánkba. Hiszen ez olyan deviza, ami bejön és nem kell visszafizetni, szemben a működőtőke beruházásokkal, amikor is a profit egy részét később kiviszik a vállalkozások az országból.

Az uniós források az államnak is kedveznek, hiszen nem mindegy, hogy mennyi forrást kell bevonnia, illetve mennyi kötvényt kell kibocsátania. Ez ugyanis érdemben kihat a kötvénypiaci hozamokra és ezáltal a kamatkiadásokra – mutatott rá Németh.

Az államnak emellett arra is van lehetősége, hogy megtartja devizát. Ezáltal a későbbiekben a devizakötvények lejáratakor nem kell kibocsátani devizakötvényt és jobban át lehet fordulni a forint kötvénypiacra.

Forint

A forint szempontjából is kedvező, ha jelentős mennyiségű deviza áramlik az országba. Az MNB dönthet úgy, hogy a forint erősítése céljából a piacon váltja át a devizát forintra. Más esetben a beáramló deviza növeli a devizatartalékot, így az MNB tűzerejét. Ez közvetetten erősíti a forintot.

Az erősebb forint alacsonyabb inflációt jelentene, amely a jelenlegi környezetben rendkívül fontos lenne – tette hozzá Németh Dávid.