Tartósan megmaradhat a kártyás fizetések 15 ezer forintos, PIN-kód nélküli értékhatára

Elemzések2020. júl 9.HP

2020 március 2-án sikeresen elindult a magyar azonnali fizetési szolgáltatás, amivel új időszámítás kezdődött a hazai pénzforgalomban. Az MNB fizetési rendszer jelentése alapján már­ az ­első ­három­ hónapban közel 4000 milliárd forint került ­kiegyenlítésre ­az ­új ­rendszerben. A digitalizció, valamint az elektronikus pénzforgalmi infrastruktúra fejlődésével és térnyerésével tovább csökkent a készpénzhasználat részaránya.

Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója a jegybank sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az MNB által felvigyázott hazai pénzügyi infrastruktúrák 2019-ben is hatékonyan és biztonságosan működtek, magas rendelkezésre állásukkal támogatták a pénz és tőkepiacok működését. Ezzel hozzájárultak a pénzügyi stabilitás erősítéséhez.

A pénzforgalomi infrastruktúra fejlődését 2019-ben az online hozzáférhető számlák számának növekedése, a fizetési kártyák esetében az érintéses technológia további terjedése jellemezte. Emellett a mobiltárca-alkalmazásba regisztrált kártyák és az internetes elfogadóhelyek számának bővülése is számottevő volt.

Az elektronikus tranzakciók számának emelkedése is töretlenül folytatódott, meghaladva az 1,4 milliárd darabot, aminek fő húzóerejét továbbra is a fizetési kártyás vásárlások jelentették.

A vásárlások elektronikus fizetése vonatkozásában Magyarország stabilan az Európai Unió középmezőnyében helyezkedik el.

Az online pénztárgépek adatbázisának 2019-es adatai alapján ugyan még mindig a készpénz a leggyakrabban használt fizetési mód, azonban az elmúlt években rohamosan nőtt az elektronikus tranzakciók aránya Magyarországon.

Ebben a folyamatban nagy szerepe volt az elektronikus pénzforgalmi infrastruktúra fejlődésének és a digitalizáció térnyerésének.

Forrás: MNB

Az elektronikus fizetések további térhódítására kedvező hatást gyakorolhat a jövőben az azonnali fizetési szolgáltatás 2020. március 2-i sikeres elindulása, valamint az, hogy az online pénztárgép használatára kötelezettek 2021. január 1-jét követően kötelesek lesznek biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét.

2019-ben a felvigyázott pénzügyi infrastruktúrák hatékonyan és biztonságosan működtek. A hazai rendszerekben lebonyolított forgalom értéke 9,8 százalékkal növekedett, továbbá a tranzakciók száma 6,7 százalékkal nőtt.

A tavalyi év során nem történt olyan érdemi jegybanki és pénzpiaci esemény, ami érdemben befolyásolta a fizetési rendszer résztvevők pénzforgalmi likviditását. A fizetési rendszer szereplőinek likviditása bőséges mértékű volt a megnövekedett fizetési forgalom lebonyolításához.

Az azonnali fizetési rendszer az indulás óta megfelelően működik a tranzakciók küldésének és fogadásának szabályszerű lebonyolítása mellett.

Az első három hónapban már több, mint 27 millió darab bankközi átutalás teljesült közel 4 ezer milliárd forint összértékben. A tranzakciók szinte kivétel nélkül sikeresen kerültek lebonyolításra, ráadásul, közel 94 százalékuk 2 másodperc alatt teljesült.

Tavaly 9 pénzforgalmi ellenőrzést zárt le az MNB, és összesen 135,8 millió forint értékben rótt ki pénzforgalmi bírságot.

Az elvégzett pénzforgalmi ellenőrzések általános tapasztalata az, hogy a vizsgált szolgáltatók működése alapvetően megfelelő, viszont minden esetben tártak fel hiányosságokat. A leggyakoribb hiba a fizetési műveletek haladéktalan jóváírásának elmaradása, melyet a fizetési műveletek helyesbítéséhez, valamint a felelősségi és kárviselési szabályokhoz kötődő szolgáltatói mulasztások követnek.

A 2019-es ellenőrzések fókuszában elsősorban az új Pénzforgalmi irányelv (PSD2) szabályainak ellenőrzése állt, melyre továbbra is kiemelt figyelem fog hárulni. Az MNB 2020 során szektorszinten fogja ellenőrizni a PSD2 által előírt hozzáférési interfészek (API) megfelelő működését.

Az MNB korábbi lépései nyomán egyes pénzfogalmi szolgáltatók kínálatában már megjelentek olyan csomagáras számlatermékek, amelyek esetében nem kapcsolódnak tranzakciónkénti díjak az átutalásokhoz.

A jegybank továbbra is kiemelt figyelmet fordít azonban a hazai bankok árazási gyakorlatára, mivel az ügyfelek többsége jellemzően továbbra is drágán és bonyolult díjstruktúrában fér hozzá az átutalási szolgáltatásokhoz.

Erre utal az is, hogy a hazai bankszektor pénzforgalmi szolgáltatásokból származó díjbevételein belül 2019-ben is az átutalásokhoz kapcsolódó tételek dominanciája érvényesült. A kedvező csomagárazást alkalmazó számlatermékek széleskörű elterjesztése ugyanakkor további jelentős lökést adhatna az elektronikus fizetések térnyerésének.

Az MNB fő elvárása, hogy az ügyfelek széles rétege olyan kedvező számlacsomaggal rendelkezzen, amelynél az átutalásokat nem terhelik külön díjak.

A PSD2 hozzájárul az ügyfelek hatékonyabb védelméhez és az új pénzforgalmi szolgáltatók megjelenéséhez, melynek utolsó részletszabályait a bankszektornak 2019. szeptember 14-től kötelezően kell alkalmaznia. A PSD2 megköveteli a többfaktoros erős ügyfél-hitelesítést az elektronikus fizetések biztonságának növelése érdekében. Ez a hazai átutalások esetében már eddig is jellemző volt, viszont az online kártyás fizetések terén további lépéseket kell tennie a szektornak 2020 végéig.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács szerint emellett előrelépés szükséges a harmadik fél szolgáltatóknak nyújtott API-k biztosítása terén is, mivel az MNB hiányosságokat tapasztalt ezzel kapcsolatban.

Nemzetközi kitekintés alapján megállapítható, hogy egyre intenzívebb a fintech-szolgáltatók előretörése a pénzforgalomban. Hazánkban is megfigyelhető, hogy egyre több innovatív szereplő jelenik meg elsősorban a határon átnyúló fizetési szolgáltatások, a készpénzhelyettesítő fizetési eszközök kibocsátása, valamint a mobilfizetési megoldások terén, ami szoros versenyre készteti a bankszektort.

A hazai pénzügyi infrastruktúrák megfelelően kezelték a koronavírus pénz- és értékpapírforgalmi hatásait, és a jelentősen megnövekvő elektronikus fizetési tranzakciókat.

Az MNB idén március 20-án az érintőkártyás vásárlások esetében a PIN-kód kötelező használatára vonatkozó 5 ezer forintos értékhatár 15 ezer forintra történő megemelésére szólította fel a szektort, amit később kormányrendelet is megerősített, ezáltal áttételesen csökkentve a vírus terjedésének kockázatát.

Bartha Lajos elmondása alapján az új értékhatárt megszokta a lakosság, a tapasztalatok pozitívak, ezáltal egyeztetések indulnak arról, hogy tartósan fennmaradjon a 15 ezer forintos értékhatár.

A felvigyázott rendszerek üzemeltetői fontos lépéseket tettek annak érdekében, hogy munkavállalóik egészségének megőrzését biztosítva tudják fenntartani gazdasági kulcsszerepüket. Az MNB többféle intézkedéssel is támogatja azt, hogy a fizetési rendszerekben bőséges likviditás álljon rendelkezésre, így nincs veszélyben a járvány következtében a forgalom zavartalan lebonyolítása.