4,4 százalékra mérséklődött az infláció februárban

Tetőzik az infláció

A januárban mért 4,7 százalékról februárban 4,4 százalékra süllyedt a fogyasztói árindex. Az infláció csökkenését többek között az üzemanyagárak drágulásának mérséklődése magyarázza. Az élelmiszerek áremelkedése továbbra is kiugró, amely egybecseng a nemzetközi folyamatokkal.

A maginfláció és a jegybank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció ugyanakkor 0,1 százalékponttal 4,1 százalékra és 3,8 százalékra emelkedett. Az inflációs mutatók összességében az év első hónapjaiban magasabban alakulhatnak, majd az év közepétől fokozatosan visszatérnek a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

A kőolaj világpiaci árfolyamának márciusi összeomlása és az üzemanyagárak esése, a gyengülő nemzetközi gazdasági környezet, valamint a magas bázisról lassuló hazai növekedés egyaránt ezt az eshetőséget támogatja.

Forrás: MNB

Lassuló külső környezet

A lassuló globális növekedés az importon keresztül továbbra is fékezi a hazai áremelkedés ütemét. Ez jól látszik az iparcikkek inflációján, amely kevesebb mint egy százalékkal emelkedett februárban. Az alacsonyabb külső inflációt mellesleg a forint gyengülése sem tudta érdemben megemelni.

Forrás: MNB

Forint és az infláció

Még idén januárban 4,7 százalékra emelkedett az infláció. Az élelmiszerek ára 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,6, a párizsi, kolbászé 17,4, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 10,8, a cukoré 8,4, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb az év első hónapjában. Ez ugyanakkor szintén átmeneti és egyszeri hatásokra vezethető vissza.

A gyengébb forint ugyan az importon keresztül minimálisan megemeli az inflációt, de az élelmiszerek árváltozása döntően a nyers élelmiszerek globális áralakulásán múlik.

Az MNB elemzése rámutat, hogy a feldolgozott élelmiszerek áralakulását legerőteljesebben az alapanyagok, a nyers élelmiszerek áringadozása befolyásolja. Az elmúlt időszakban a világ számos olyan hatással szembesült, melyek kedvezőtlenül befolyásolták az élelmiszerek kínálatát. Elég csak az afrikai sertéspestis járványra, az ausztrál erdőtüzekre, a tej iránti kereslet emelkedésére vagy akár az újonnan megjelenő koronavírusra gondolni.

Forrás: MNB

A fenti ábrán látható termékcsoportokban 10 százalék körüli drágulás figyelhető meg, míg az olajárak éves drágulásának a mértéke megközelítette a 35 százalékot január hónapban.

Az élelmiszerárak emelkedése valójában döntően világpiaci jelenség. A környező országokban az árfolyammozgásoktól függetlenül egészen hasonló folyamatok figyelhetők meg.

Forrás: MNB

Stabil kilátások

A középtávú inflációs várakozások stabilan alakulnak, februárban ismét mérséklődtek.

Piaci szolgáltatások inflációja

A munkaerőintenzív piaci szolgáltatások inflációja a kétszámegyű béremelkedésnek köszönhetően magasabb szinten alakult. A hazai növekedési dinamika várható mérséklődésével azonban ebben a kategóriában is lassulhat a későbbiekben az áremelkedés üteme.

Forrás: MNB

Olajárak és a bázishatások

A bázishatások is egyre támogatóbbak a fogyasztói árindex alakulása szempontjából. Az olajárak 2018 decemberében lokális mélyponton voltak, majd ezt követően 2019 április végéig emelkedtek. Az egy évvel ezelőtti egyre magasabb bázis tehát lefelé segíti az olajárak és az üzemanyagárak éves szintű árváltozását.

A koronavírus miatt másrészről jelentősen lecsökkent a kőolaj iránti globális kereslet. A Goldman Sach befektetési bank előrejelzése alapján a globális kereslet 150 ezer hordóval mérséklődhet naponta szemben a korábbi napi +550 ezer hordós prognózisokkal.

Ezt tetőzi, hogy Szaúd-Arábia 20 év óta nem látott mértékben csökkentette az általa értékesített olaj árát, és kilátásba helyezte a kitermelés növelését. A fenti folyamatok eredményeképpen szabadesésbe kapcsolt az olaj árfolyama, amely az üzemanyagárak esésében is testet ölt, bár ezek a hatások a márciusi inflációs adatban még erőteljesebben fognak jelentkezni.

Mi mennyivel drágult februárban?

Az élelmiszerek ára 7,0 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,3, a párizsi, kolbászé 21,5, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 11,0, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 10,3, a tejé 9,4, a kenyéré 7,6, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,3, ezen belül a dohányáruké 11,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,8 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 9,9, a belföldi üdülés ára pedig 8,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 7,7 százalékkal drágultak.