Az MNB kész minden eszközt használni az infláció leszorítása érdekében

Verbális intervenció

A kamatdöntést követő közleményben a jegybank kiemeli, hogy a Monetáris Tanács legközelebb a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, amelyre alapozva meghatározza, hogy milyen mértékű lépésre van szükség az inflációs cél elérése érdekében. Amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, a Monetáris Tanács kész minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni.

Az MNB a magasabb év eleji infláció kapcsán rávilágított, hogy a fogyasztói árindex ugyan meghaladta a decemberi Inflációs jelentés előrejelzését, de 2020 első negyedévének végére visszatér a toleranciasávba, és az előrejelzési horizont második felében (2021 közepétől) a 3 százalékos inflációs célon stabilizálódik.

Az inflációs várakozások emellett továbbra is horgonyzottak. Az adószűrt maginfláció 2020 első negyedévében a jelenlegi szintje közelében alakul, majd ezt követően fokozatosan mérséklődik.

Koronavírus

A januári kamatdöntő ülés óta romlott a globális pénzpiaci hangulat, amit alapvetően a koronavírus okozott. A közlemény kiemeli, hogy a koronavírus terjedése tovább fokozhatja a reálgazdasági és pénzpiaci bizonytalanságokat.

A vírus elterjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését válthatja ki.

Miről döntött ma az MNB?

A Magyar Nemzeti Bank a várakozásoknak megfelelően 0,90 százalékon hagyta az irányadó rátát. Nem változtatott a jegybank emellett a kamatfolyosón sem, az egynapos betéti kamatláb -0,05 százalékon, az egynapos hitelkamatláb 0,90 százalékon maradt.

A Tanács decemberben a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. A deviza-swapállomány január közepe óta csökkent, ami a rövid hozamok 0,4 - 0,6 százalékpontos emelkedését okozta. Előretekintve a swapállomány fennmaradó szintje mellett is tovább szűkül a bankrendszeri likviditás.

Tetőzik az infláció

A fogyasztói árindex 0,7 százalékponttal 4,7 százalékra gyorsult januárban. A vártnál magasabb inflációt azonban egyszeri, átmeneti tényezők idézték elő, melyek az alábbiak.

Az élelmiszerek 6,9 százalékkal, az idényáras élelmiszerek 10,8 százalékkal, a jövedéki adóemelések miatt a szeszes italok és dohányáruk 7,4 százalékkal, az alacsonyabb bázis miatt a járműüzemanyagok 13,5 százalékkal drágultak. A Kínában pusztító sertéspestis idehaza is éreztette a hatását. A sertéshús ára 27,6 százalékkal emelkedett.

Ezzel szemben a tartósabb tendenciákat megragadó maginfláció és az adószűrt maginfláció csupán minimálisan emelkedett. Előbbi 4,0 százalékra, utóbbi 3,7 százalékra kúszott.

Az inflációs mutatók az első negyedévben tetőzhetnek, majd ezt követően fokozatosan visszatérnek a 3 százalékos jegybanki cél közelébe. Ezt a vélekedést támogatja az enyhén mérséklődő belső kereslet és az alacsony külső árdinamika. Utóbbit az iparcikkek 1 százalék alatti inflációja is jól tükrözi.

Kilátások

Nagy Márton, az MNB alelnökének nyilatkozata alapján, az MNB kész bármilyen eszközt bevetni annak érdekében, hogy az infláció 5-8 negyedéves távon visszatérjen a 3 százalékos jegybanki cél közelébe.

A jegybank az elmúlt hetekben szűkítette a bankközi piacon a likvidiást, aminek eredményeképpen a 3 hónapos BUBOR hitelkamatlábak 60 bázispont (0,6 százalék) környezetébe emelkedtek. Az enyhén emelkedő kamatszint a forint ellenes spekulatív pozíciók tartását is megdrágítja.

A Magyar Nemzeti Bank a márciusi friss inflációs jelentés birtokában értékeli majd újra a helyzetet. Ugyan a felfelé mutató inflációs kockázatok némileg erősödtek december óta, az inflációs mutatók emelkedését jellemzően átmeneti tényezők okozzák, így a bankközi likviditás finomhangolásán túlmenően nem számítunk jelentős fordulatra a monetáris politikában.

Jegybanki programok

Egyre többen veszik igénybe a 2019 elején indított Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukciót, amelynek keretében a résztvevő hitelintézetek január végéig több mint 400 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.

Az NHP Fix mellett nagy érdeklődés övezi a Növekedési Kötvényprogramot is, aminek fényében a jegybank a 300 milliárd forintos keretösszeget 2020 január elsejével 450 milliárd forintra emelte.