4-5 százalékos reálbér emelkedés jöhet idén, a munkanélküliség átmenetileg nő

Az infláció tekintetében 2024 decemberére technikai tényező miatt 4% fölé ugorhat a mutató idehaza, azonban jövő év elején viszonylag gyorsan visszatérhet a 2–4% közti sávba a hazai áremelkedési ütem, majd az év nagy részében – egy-két technikai kilengéssel – 4% alatt mozoghat a mutató - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató elemzésében.

• Piaci elemzői konszenzus (medián várakozás): 2024 decemberére 4,3%-os, míg 2025 év végére 3,9%-os inflációt; a 2024 éves átlagában 3,7%-os, míg 2025 éves átlagában 3,9%-os inflációt várnak.
• Az MNB decemberi Inflációs jelentésében 2024 átlagában 3,6-3,7% közötti, 2025-re 3,3-4,1% közötti inflációt jelzett előre.
• A Pénzügyminisztérium a 2025-ös költségvetési tervezetben 3,2%-os inflációval kalkulál 2025-re vonatkozóan.
• Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése szerint 2025-ben éves átlagban 3,6%-os infláció várható Magyarországon.
• Az OECD decemberi előrejelzései szerint a fogyasztói árak 2024-ben átlagosan 3,8%-kal, míg 2025-ben 3,3%-kal nőhetnek.

A bérnövekedés tekintetében, 2025 elején a minimálbér 9%-kal, a garantált bérminimum 7%-kal emelkedik, mely a magasabb bérkategóriákban is növekedést hoz. Ugyanakkor az idei rekord magas béremelkedéshez képest lassulhat annak dinamikája 2025-ben. A bruttó átlagbérek 8–9% között emelkedhetnek jövőre országos átlagban, míg a reálbérek értéke 4–5% körüli emelkedést mutathat Magyarországon.

A piaci elemzői (medián) várakozás szerint:

• 2025-ben az átlagbér-növekedés 8,5%-os,
• a reálbér-növekedés 4,4%-os lesz.

Az MNB decemberi várakozása szerint:

• a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 2024-ben 12,9-13,1%, míg 2025-ben 8,6-9,6% között,
• a lakossági reáljövedelem 2024-ben 4,7-4,9%, míg 2025-ben 3,7-4,4% között,
• míg a háztartások fogyasztási kiadása 2024-ben 3,9-4,1%, míg 2025-ben 4,3-5,1% között bővülhet.
• A Pénzügyminisztérium a 2025-ös költségvetési tervezetben 2025-ben 8,7%-os bruttó átlagkereset-növekedést vár, mely 5,3%-os nettó reálbér-növekedéssel párosul.

Két közép-, hosszú távú tényező is befolyásolhatja a bérek alakulását:

1. A munkaerőhiány ugyan enyhült általánosságban az utóbbi időszakban, azonban továbbra is jelentős hatást gyakorol, főleg a szakképzettséghiánnyal, tehetséghiánnyal küzdő területeken.
2. Bizakodásra adhat okot, hogy 2025-ben elindulhatnak a nagy gyárak Magyarországon (BMW, CATL, BYD). Ezek pedig jelentősebb keresletet teremtenek a munkaerő iránt, így bérfelhajtó erővel rendelkezhetnek az adott területen.

Foglalkoztatás, munkanélküliség 

2024 októberében a 15–74 éves korosztályban közel 4 millió 700 ezer fő volt foglalkoztatott, a foglalkoztatási ráta 65,1% volt. 2024-ben a foglalkoztatásban egy tetőzés közeli állapot állt be, mivel a pandémiát követően ismét megközelíthettük a teljes foglalkoztatás állapotát, amikor már nehezebb új munkaerőt mozgósítani.

Természetesen egyéni szinten továbbra is van rá esély, hogy akár hosszabb időbe is telhet a végzettségnek és képzettségnek megfelelő munkát találni idehaza, azonban összességében aki szeretne dolgozni, az talál munkát magának.

Továbbá a munkanélküliek száma emelkedett idén, októberben 219 ezren voltak aktív álláskeresők; míg a munkanélküliségi ráta 4,5% volt októberben. 

A munkanélküliség emelkedése két okra vezethető vissza.

Egyrészt 2022-2023-ban, a magasabb infláció és megélhetési költségek növekedése miatt a gazdaságilag inaktívak csoportjából többen elkezdtek állás után nézni (aktívvá váltak ezáltal, és a munkanélküliek csoportjába kerültek). Másrészt a gyengébb gazdasági teljesítmény ugyan késéssel (ún. ragadósság fogalma a közgazdaságtanban), de a munkaerőpiacon is érezteti hatását.

A munkanélküliségi ráta a 4,5–4,6% közti szintekről 4,1–4,5% közé mérséklődhet (előrejelzéstől függően) 2025-ben.