6,5 százalékra ugrott az infláció Magyarországon

A várakozásokat meghaladva októberben 6,5 százalékra emelkedett az infláció Magyarországon. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentősen.

A maginfláció, avagy a szezonális és külső hatásoktól tisztított inflációs mutató is 4,7 százalékra emelkedett.

A magasabb árdinamika ugyanakkor nem magyar jelenség, világszerte tombol a magasabb infláció.

Nemzetközi kitekintő

Az Egyesült Államokban 13 éves csúcsra, avagy 5,4 százalékra gyorsult a pénzromlás üteme szeptemberben. Németországban pedig 3 évtizedes csúcsra, mintegy 4,5 százalékra emelkedett a fogyasztói árindex október során. Az eurózónában hasonlóképpen jelentős drágulás volt megfigyelhető, amit a 4,1 százalékos októberi inflációs számok is visszatükröznek.

A közép-kelet-európai régióban is hasonló a kép. Lengyelországban októberben 6,8 százalékkal nőtt az infláció. Szeptemberben pedig Romániában 6,3, Csehországban 4,9, Szlovákiában 4,6 százalékkal nőtt az árszínvonal.

Utóbbi három ország esetében októberben nagy valószínűséggel tovább élénkülhet a fogyasztói árindex.

Mi mennyibe kerül?

Az alábbi táblázatban összegeztük az egyes termékek éves alapú árváltozását október hónapban.

Egyes termékkörök éves alapú árváltozása, október, százalék

Forrás: KSH, növekedés.hu

Mi várható?

Az infláció várhatóan tovább gyorsulhat az elkövetkezendő hónapokban és az év vége tájékán 6 százalék felett tetőzhet.

Ezt követően 2022 második felére számos egyszeri hatás kifutásával visszasüllyedhet 3 százalék közelébe a fogyasztói árindex. Sok azonban a felfelé mutató kockázat, illetve a lakossági inflációs várakozások is jelentősen megemelkedtek. Utóbbi visszaszorítására különösen nagy hangsúlyt szentel az MNB, így a jelenlegi környezetben várhatóan dinamikusabb kamatemelési ciklusra lesz szükség.

A piacok jelenleg fél éves időtávon további, egy százalékpontos kamatemelést áraznak Magyarországon.

Fontos látni azonban, hogy Magyarország kis nyitott gazdaság, a nemzetközi folyamatok begyűrűznek hazánkba sok esetben a jegybanki alapkamat szintjétől függetlenül. Bármennyire szigorú a hazai pénzpolitika a nemzetközi áruhiány vagy a gázhiány akkor is felhatja az árakat.

Felfelé mutató kockázatok

Az európai energiaválság hatására drasztikusan megemelkedett a földgáz ára. A szabályozott lakossági áraknak köszönhetően ugyan közvetlenül nem érintett a magyar lakosság, a közvetett hatások azonban érezhetőek lesznek. A vállalati szektor számára gyakorlatilag minden megdrágul, amihez gáz kell.

Erre jó példa a műtrágya drágulása. A gazdák vagy tovább hárítják a magasabb költségeket vagy kevesebb műtrágyát használnak, ami pedig a terméshozamok romlásához és a kínálat szűküléséhez vezethet. Ennek következtében megdrágulnak a mezőgazdasági termények, a gabonafélék és végeredményben a liszt és a kenyér. A takarmánynövények áremelkedése pedig az állattartás költségeit és a húsfélék árát emeli meg.

Egy év alatt megduplázódott másfelől a Brent és a WTI típusú kőolajnak az ára.

A Bank of America befektetési bank szerint ráadásul jó eséllyel 120 dollárra emelkedhet a Brent kőolaj világpiaci árfolyama 2022 közepére.

Ez egy újabb másfélszereződést jelentene. Ennek oka, hogy a globális kőolajkereslet gyors ütemű élénkülésével nem tud lépést tartani a kínálat, így a kőolajkészletek csökkenése várható. Mindez az üzemanyagok árának további emelkedését vetíti előre.

Ezzel párhuzamosan az ellátási láncok akadozása, a globális chiphiány számos termék árát, például az autók és az elektronikai készülékek árát érdemben felhajtja.

Tartós hatások

A lakossági fogyasztás komoly lendületet kaphat. Elég csak a történelmi csúcson lévő foglalkoztatottságra, a várhatóan 8 százalékkal bővülő átlagbérekre, a kibontakozó beruházási boomra vagy egy sor állami intézkedésre gondolni.

A minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos megemelése, a nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj kifizetése, a 25 év alattiak szja mentessége vagy éppen a gyermeket nevelők szja visszatérítése érdemben erősíti a fizetőképes keresletet.

A lendületes fogyasztásbővülés mellékterméke a magasabb infláció.

Átmeneti tényezők

A fenti tényezők mellett az inflációt számos átmeneti hatás is fűti. A kőolajárak például egy évvel ezelőtt lényegesen alacsonyabbak voltak. A bázishatások miatt tehát az éves alapú áremelkedés számottevőbb. Ez a hatás a jövő évben azonban kifut.

Az ellátási láncok akadozása és a globális chiphiány is nagy valószínűséggel érdemben oldódhat jövőre, így a tartós fogyasztási cikkek drágulási üteme is mérséklődhet.

Az európai energiaválság is enyhülhet 2022 során, ami a földgáz árának visszarendeződését vonhatja maga után.

Az Európai Központi Bank szerint az infláció az eurózónában csak átmenetileg alakul magasabban. A mutató jövőre érdemben mérséklődhet, 2,2 százalékon alakulhat átlagosan. Ennek hatására az importált inflációs hatás is kisebb lehet.