7 év után ismét kamatot emelt az MNB!

Az MNB az alábbi pontokról döntött kamatdöntő ülésén:

• az egynapos betéti kamatlábakat -0,15 százalékról -0,05 százalékra módosította a monetáris tanács
• az egynapos hitel kamatlábakat és az alapkamatot változatlan, 0,90 százalékos szinten tartották
• a kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal – legalább 300-500 milliárd forintra - mérséklik a második negyedévben, amivel párhuzamosan a jelenleg 2000 milliárd forint körüli devizaswap állomány is megközelítőleg 130 milliárd forinttal csökkenhet.
• 2019 július 1-től elindítja a jegybank a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) 300 milliárd forintos keretösszeggel, aminek tükrében a jegybank jó minősítésű nem pénzügyi vállalati kötvényeket vásárol a monetáris transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében. A program növeli a versenyhelyzetet a pénzintézetek körében, így a vállalatok számára kedvezőbb hitelkondíciók alakulhatnak ki. A program további előnye, hogy esetleges pénzpiaci sokkok idején ezt a csatornát aktívabban használhatja a jegybank a hitelezés támogatása céljából. Az NKP alapvetően a közepes és nagyobb méretű vállalatokat célozza és kiegészíti a 2019 elején indult Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciót. A pontos részleteket az MNB április végéig teszi közzé.
• a szigorúbb kondíciók következtében 0,10 százalékkal emelkedhet a három hónapos BUBOR (ennek nyomán a változó kamatozású lakáshitelek kamatai is kis mértékben emelkedhetnek).

Miért volt szükség a szigorításra?

Az MNB által leginkább figyelt indirekt adóktól szűrt maginflációs mutató februárban 3,2 százalékra ugrott. A jegybank korábban több alkalommal utalt arra, hogy amennyiben ez az indikátor 3,0 százalék felé emelkedne, az egy komoly jelzés lenne a monetáris tanács számára, hogy elkezdjék normalizálni a monetáris kondíciókat.

Ezzel párhuzamosan az inflációs mutató 3,1 százalékra, a maginflációs mutató 3,5 százalékra, a kereslet érzékeny maginflációs mutató pedig 3,1 százalékra emelkedett, amely szintén emelkedő inflációs nyomásról tanúskodik. A kereslet érzékeny maginflációs mutató a maginflációs mutatóból kiszűri a feldolgozott élelmiszerek árhatását.

A jegybank a monetáris kondíciók szigorításával mérsékelni tudja az infláció jövőbeni emelkedését.

Hogyan alakulhat az infláció az elkövetkezendő időszakban?

Előretekintve, az indirekt adóktól szűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedhet, majd 2019 végétől mérséklődhet. Az infláció emelkedését támogatja az élénk belső kereslet és feszes munkaerőpiac, ugyanakkor a romló külső konjunktúra fékezi az árszínvonal növekedés ütemét. Az előrejelzések és pontos részletek hamarosan elérhetők lesznek a márciusi inflációs jelentésben.

Fékeznek a nagyobb jegybankok – nő az MNB mozgástere

A nagyobb jegybankok közül a Fed és az EKB is lefelé módosította a GDP növekedési, az inflációs és a kamatpályára vonatkozó prognózisait, aminek következtében a Magyar Nemzeti Bankon is csökken a szigorítási kényszer. Mindazonáltal az MNB jelenleg adatvezérelt üzemmódban működik, a monetáris tanács kiemelt figyelemmel követi a tartós inflációs folyamatokat megragadó alapmutatókat.

Az inflációs mutatók az MNB prognózisai alapján az előrejelzési horizonton a cél közelében alakulhatnak, ezért vélhetően csak fokozatosan szigorít a jegybank a későbbiekben.

Milyen eszközökkel szigoríthat az MNB?

A jegybank az infláció alakulásától függően többek között az alábbi lehetőségekkel élhet:

• tovább emelheti a jelenleg -0,05 százalékos egynapos betéti kamatlábakat (kamatfolyosó alsó része)
• kiszélesítheti, illetve szimmetrikussá teheti a jegybank a kamatfolyosót (az egynapos betéti kamatlábak mellett az egynapos hitel kamatlábak megemelésén keresztül)
• tovább csökkentheti a jegybank a bankközi piacon a likviditást a devizaswap tenderek segítségével
• elkezdhetik kommunikálni a jegybankárok a 0,90 százalékos alapkamat jövőbeni megemelését, illetve annak időzítését (jelenleg 2020 elejére/közepére várja a piac az első alapkamat emeléseket).

Első körben azonban minden bizonnyal a nem-konvencionális eszközök szűkítésén keresztül folytatódhat a szigorítás az inflációs környezettől függően, míg az alapkamat a piaci konszenzus alapján várhatóan 2020 első felében módosulhat.

Piaci hatások

Az MNB korábban elég egyértelmű üzenetet adott: amennyiben 3 százalék felé emelkedik az indirekt adóktól szűrt maginflációs mutató, abban az esetben jó eséllyel léphet a jegybank. Ez februárban bekövetkezett, amikor is a januári 3 százalékos értékről 3,2 százalékra ugrott a mutató.

Ennek eredőjeként sok piaci szereplő nagyobb mértékű szigorítást várt, amely azonban jelenleg elmaradt. A mai kamatdöntést követő sajtótájékoztató inkább „galamb” hangvételű volt, a jegybank egyelőre kivár a további szigorításokkal és az inflációs folyamatok tükrében – jellemzően a negyedéves inflációs prognózisok birtokában – módosítja a jövőben a monetáris kondíciókat. A lazább hangvétel hatására az EUR/HUF devizapár első körben 319 forintig emelkedett.

A döntésnek ugyanakkor örülhetnek a változó kamatozású lakáshitellel rendelkezők, vagy azok, akik még nem tudtak felvenni fix kamatozású hitelt, miután a BUBOR és így a hitelkamatok a mai vártnál kisebb szigorítás miatt csak kisebb mértékben emelkedhetnek.