72 energiatermelő 229 milliót nyert naperőműprojektre

Elsősorban tesztként érdemes tekinteni az első magyar megújuló-energia aukció pályázatra, melynek eredményeit áprilisban hirdette ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A tavaly novemberben közétett kiírásban – mennyiségi korlát mellett - összesen egymilliárd forintnyi ártámogatásért pályázhattak a megújuló energiatermelők.

A 168 beérkezett ajánlat közül 72 nyertes pályázat született: a nyertesek 15 éven át évente összesen 229 millió forint ártámogatásban részesülhetnek.

Bár az aukció technológiasemleges, itthon a jelentkezők szinte kivétel nélkül naperőmű projektek létesítésére nyújtottak be pályázatot. Szélerőművet ugyanis engedélyezési okok miatt nem lehet Magyarországon telepíteni.

Lebonyolítás

Az előkészítés során az illetékes hatóság megkereste a bankokat, finanszírozókat, egyeztettek a piaci szereplőkkel – sikeres volt a folyamat,

mondta lapunknak Kovács Csaba, a KPMG tanácsadó cég partnere. A KPMG részt vett a pályázat előkészítésében, így végig kísérték az egyes folyamatokat.

A rendszeren természetesen lehet finomítani, ugyanakkor ez a pályázati forma jóval transzparensebb, mint a korábbi. A tenderbontás során közzétett információból mindenki megismerhette a beadott ajánlatok legfontosabb paramétereit, köztük az ajánlati árakat is

 mondta Kovács.

A Hivatal nemcsak az előzetes, de a végleges eredmények publikálásakor is rendkívül transzparens módon tett közé részletes összefoglalókat és kiterjedt adattáblákat írja elemzésében Kácsor Enikő, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató munkatársa a szervezet blogján. Kácsor szerint ez azért is lényeges, mert az adatok elemezhetőségét nagyban segíti, hogy szereplőnkénti adatok állnak rendelkezésre, nemcsak a termelés és kapacitást, de a beadott ajánlatokat illetően is. Ez a későbbi aukciókon indulókat is segítheti majd orientálódni.

A hivatalos értékelő dokumentumokból látszik, hogy sokan nem tudták megugrani a pályázati feltételeket: például nem tudták határidőre benyújtani a pályázatot, hiánypótlást kellett benyújtaniuk, többeket formai vagy tartalmi hiányosságok miatt zártak ki. A jövőben érdemes erre figyelni, egyszerűsíteni, egyértelműbben megfogalmazni a pályázatot, és a pályázók részéről nagyobb figyelmet fordítani kiírásra, mondta Kovács.

Az érvényes pályázatokat alapvetően a benyújtott árak alapján rendezték sorba, így a legkisebb ártámogatást igénylő projektek közül kerültek ki a nyertesek.

Az aukció egykörös volt, nem volt lehetőség arra, hogy a benyújtott árajánlatok alapján a projekttulajdonos új ajánlatot adjon be. Többkörös, online aukcióval talán még lejjebb lehetett volna szorítani az árakat, mondta Kovács. Az egykörös, „fizikai” pályáztatás mellett is vannak érvek – az előregisztrációt, jelentkezési feltételeket és árkört egybevonta a Hivatal, ily módon a pályázók széles köre adhatott ajánlatot. Az online felületen történő, előregisztrációt igénylő pályázás némileg szűkítené a részvételi lehetőséget, de azonnali kiértékelést tenne lehetővé. Egy ilyen megoldás azonban komoly IT-fejlesztést igényel ahhoz, hogy biztonságos, megbízható, zárt rendszeren lehessen megvalósítani. Ez egyelőre nem állt rendelkezésre; az elektronikus úton történő pályázat-beadást viszonylag hosszú elbírálási idő követte.

Árak

A nyertes projektek a pályázati kiírásban meghatározott 26,08 Ft/kWh támogatási korlátnál lényegesen alacsonyabb ajánlati árakat adtak. A kis kategóriában a legalacsonyabb nyertes ajánlati ár 21,2 Ft/kWh, míg a nagy kategóriában 20,2 Ft/kWh volt.

Európai összehasonlításban ezek az árak nem alacsonyak. Az Nemzetközi Energiabizottság (IEA) számításai szerint a 2020-ban megépült (tehát 2018 körüli aukción induló) napelemek átlagos aukciós ajánlati ára Európában 60,63 EUR/MWh, míg a hazai súlyozott átlagár a kis kategória esetében 75,57 EUR/MWh, a nagyméretű erőműveknél pedig 66,08 EUR/MWh volt. A legutóbbi 2020-as német napenergiatender átlagára pedig 50,1 EUR/MWh volt, írja Kácsor. Magyarország azonban számos olyan országspecifikus tulajdonsággal rendelkezik, melyek szükségszerűen magasabb árakat eredményeznek, mint a nyugat-európaiak.

Ilyen a bizonytalanabb beruházási környezet, a finanszírozáshoz való nehezebb hozzáférés vagy a drága kiegyenlítő energia, illetve a magas csatlakozási költségek.

Emellett az aukciós rendszerek is jelentősen eltérnek a különböző országokban, mondja a szakértő.

A pályázat sajátosságain túl a magasabb árra magyarázatul szolgálhatnak a pályázati kategóriák is. A nagy eszközigényű napelemprojekteknél, ahol a napelem a beruházási költség túlnyomó részét képezi, a nagyobb beépített teljesítményű projektek alkupozíciója erősebb a beszállítói egyeztetéseken, így alacsonyabb egységköltségeket érhetnek el, mondja Kovács. Időzítés szempontjából az sem mindegy, hogy a tendert milyen árfolyamvárakozások időszakában írják ki (gyengébb forint esetén magasabb árak alakulhatnak ki).

A két (kis és nagy) kategóriában a kilowattóránkénti árak a legalacsonyabb 21,20 forint (kis kategória), 20,20 forint (nagy kategória), a súlyozott árak pedig 24,81 forint a kicsik, és 21,69 forint a nagyoknál. Ez összehangban van a várakozásokkal: a nagyobbaknál a jobb alkupozíció csökkenti a beszerzési árat, a kicsiknél a beszállítói és fix fajlagos költségek jellemzően magasabbak, mondja Kovács.

A törekvés az, és az uniós szabályozás is azt ösztönzi, hogy ne csak a támogatási rendszerek legyenek egyre inkább piaci alapúak – vagyis a kötelező átvételi rendszerből mozduljunk el prémium támogatási rendszerbe, ahogy Magyarország esetében történt – hanem ezek a projektek is vegyenek részt a normál kiegyenlítő szabályozásban, amelyben minden rendszerhasználó részt vesz.

Ahogy az időjárásfüggő termelő egységek kereskedelmi üzembe állnak, rájuk is vonatkozik majd a pontos menetrend- adási kötelezettség, ellenkező esetben viselniük kell a kiegyenlítő energiaköltséget, mely növeli a termelt energia egységköltségét. A pontos menetrendadásra egyre több lehetőség és eszköz létezik, és a valós idejű piacok kialakítása is növeli a piaci szereplők mozgásterét

A jövőben olyan piaci szereplők, virtuális erőművek, aggregátorok megjelenése várható, akik a volatilis termelést és a keresletet összefogják, és azok „házon belüli” összehangolásával csökkentik a költségeket.

Mindent összevetve a METÁR-rendszer jól vizsgázott, s bár a kiosztott mennyiség rendszerszinten nem jelentős, a kialakult árak a kötelező átvételi rendszernél alacsonyabbak

mondja Kovács.