750 milliárdra emeli az MNB a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét
ElemzésekA járvány második hulláma miatt valamennyi uniós ország esetében lassabb lehet a gazdasági kilábalás. A hazai GDP 2022 fordulóján érheti utol a tavalyi szintet. Az MNB a meglévő programjaival továbbra is támogatja a gazdaságot. A Monetáris Tanács azonban biztonságos távolságban szeretné tudni a rövid oldali kamatokat a nulla százalékos tartománytól. Az infláció alakulása kulcsfontosságú. A fogyasztói árindex előreláthatóan 2022 végéig fokozatosan visszatér a 3 százalékos cél közelébe.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón rávilágított, hogy a járvány egyszerre hoz inflációs és dezinflációs hatásokat. Az alelnök kihangsúlyozta, az MNB döntéseinek a kulcsa az infláció alakulása.
A járvány második hulláma miatt lassabb hazai és nemzetközi kilábalásra számít a jegybank. A GDP 2022 fordulóján érheti el a 2019-es szintet.
Virág Barnabás elmondta, a Növekedési Kötvényprogram keretösszege 750 milliárd forintra emelkedik.A Monetáris Tanács továbbá az inflációs kilátások tartós megváltozása esetén készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására.
Nemzetközi fejlemények
A világ nagy gazdaságaiban a korábban gondoltnál lassabb lehet a kilábalás. A nyár végével a járvány második hullámának megjelenésével a kilábalási pálya ellaposodott. A korábbi „V” alakú kilábalás helyett egy pipa alakú helyreállás várható. Jó hír a szoros külkereskedelmi kapcsolatok tükrében, hogy a német gazdaság kilábalása viszonylag gyorsabb.
Forrás: MNB
Ezzel összhangban az Európai Központi Bank fenntartja a kötvényvásárlási és likviditásnyújtó programjait. A Fed is tartósan alacsony kamatkörnyezetre rendezkedik be az új monetáris stratégiájával. Ez a globális kamatkörnyezetet is alacsony szinten tartja. A nemzetközi pénzpolitika tehát tartósan laza maradhat.
Régiós körkép
A gazdaság újraindulása a régió országaiban az infláció emelkedését okozta. Magyarországon augusztusra 3,9 százalékra emelkedett az éves inflációs ráta. Hasonló tendencia figyelhető meg a régiós államok esetében is.
Inflációs mutató alakulása
Forrás: MNB
A fogyasztói árindex nyári megugrása több szolgáltatás és termék áremelkedésére is visszavezethető, ami szorosan kapcsolódik a járványhelyzet alakulásához és a harmadik negyedéves gazdasági újrainduláshoz.
Egyes részpiacokon koncentráltan megnövekedett kereslet jelent meg, ami lehetőséget adott az árak emelésére. Ez a jelenség normális körülmények között nem jellemző.
A szolgáltatások terén emellett összességében később lesz érzékelhető a visszafogottabb kereslet és a mérsékeltebb bérköltségek miatti moderáltabb árazás.
Bérek
A statisztikailag megfigyelhető bérnövekedés változatlanul markáns a magyar gazdaságban. Virág Barnabás szerint fontos hangsúlyozni, hogy ez a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak a bérnövekedését mutatja. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor egyre többen dolgoznak részmunkaidőben, ami például nem jelenik meg a statisztikákban. Az alacsonyabb foglalkoztatás is az átlagbérek növekedésének kedvez. Nagyobb arányban veszíthették el ugyanis az alacsonyabb munkabérrel rendelkezők az állásukat.
A bérek tényleges emelkedése valójában fele akkora lehet, mint amit a bérstatisztikákban megfigyelhetünk.
Késés az árazásban
Az MNB alelnöke kifejtette, hogy a lassuló külső konjunktúra hatása átlagosan 5-6 negyedévvel később jelentkezik a hazai iparcikkek áraiban.
Infláció várható pályája
Az infláció 2022-től a gazdaság működésének normalizálódásával és a kereslet-kínálati viszonyok helyreállásával 3 százalékon stabilizálódik.
Inflációs pálya várható alakulása
Forrás: MNB
GDP
Magyarországon az idei első félévben 5,8 százalékos GDP csökkenés következett be. Összehasonlításképpen az eurózóna gazdasága 9 százalékkal zsugorodott. A különbség Magyarország javára továbbra is jelentős, 3,2 százalék. A magyar adat nagyságrendileg megfelel a cseh és szlovák értékeknek. Lengyelországban valamelyest kisebb volt a visszaesés mértéke.
GDP változás az Európai Unióban
Forrás: MNB
A vírus a magyar gazdaság korábbi erősségeit támadta meg.
Forrás: MNB
Államadósság
Virág Barnabás elmondása alapján az államadósság piaci alapon és döntően belső forrásból stabilan finanszírozható.
Az állampapír vásárlási programok jelenlegi üteme mellett az MNB a kibocsátási szükséglet nagy részét lefedi nettó és bruttó értelemben. Ez nagymértékben hozzájárul a hozamok és az államháztartás kamatkiadásainak csökkenéséhez.
Az idei év finanszírozásának alakulása
Külső egyensúly
A fizetési mérleg felülvizsgálata javította a külső egyensúlyról kialakult képet. A gazdaság külső finanszírozási képessége idén, jövőre és 2022-ben is 1,5-2,0 százalék körül alakulhat. A nettó külső adósság mutatóink tovább javulhatnak az elkövetkezendő években.
Pozitívum továbbá, hogy a lakosság pénzügyi megtakarítása tartósan magas szintet érhet el.
A következő ciklusban az EU több mint 30 milliárd euró nettó vissza nem térítendő forrást biztosít a 7 éves ciklus és Next Generation alap keretében.
Kamatdöntés fontosabb üzenetei
Az alapkamat 0,60 százalékos szintje támogatja az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást, valamint a gazdasági növekedés helyreállását. Kiemelten fontos, hogy a jelenlegi bizonytalan környezetben a rövid oldali hozamok biztonságos távolságban maradjanak a nulla-közeli tartománytól.
A deviza-swap tenderekkel az MNB csökkentette a piaci hozamok negyedév végi kilengéseit. A piaci feszültségek enyhültek. Másrészről a jövőben is fontos, hogy a rövid hozamok minden részpiacon a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott szintekhez igazodjanak.
Hitelpiac
Az NHP Hajrá érdemben hozzájárult az új kibocsátások dinamikájának fennmaradásához. A koronavírus megjelenése előtt az NHP a teljes kibocsátás 10, a kkv-hitelezés közel 20 százalékát adta.
A nyár első két hónapjában már az új kkv hitelek 80 százaléka, a teljes kibocsátás nagyjából 50 százaléka volt köthető a programhoz.
Az NHP Hajrá keretében kihelyezett 600 milliárd forint fele likviditást segítő forgóeszközhitel volt. 32 százalék beruházási hitelekhez köthető, 17 százalék beruházási hitelek kiváltását fedezte. Az NHP Hajrában eddig 8 ezer vállalkozás vett részt.
Növekedési Kötvényprogram
Az elmúlt hónapokban fokozatosan nőtt az igény a nagyvállalati forrásbevonást segítő program iránt. Ennek megfelelően az MNB 750 milliárd forintra emelte az NKP keretösszegét. Ezáltal a jegybank elősegíti, hogy a hazai vállalati kötvénypiac felzárkózzon a régiós és az uniós átlaghoz.
A hazai nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvényállomány tulajdonosi megoszlása
Egyhetes betét
Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB tenderenként határozza meg. Az egyhetes betétállomány az elmúlt hetekben 2000-2500 milliárd forint között alakult. Az MNB a tendereken az összes ajánlatot elfogadta, amivel csökkent a bankközi piacon a fölösleges likviditás.
Állampapír vásárlások
Az MNB augusztusban megemelte a heti állampapír vásárlások mennyiséget. A Monetáris Tanács továbbra is a szükséges mértékben, a hosszú szegmensben hajt végre vásárlásokat. Cél az államadósság átlagos hátralevő futamidejének a meghosszabbítása és a hosszú hozamok mérséklése.