A benzinnek búcsút inthetünk – Egy korszak lezárul

Meglepő jóslattal állt elő a napokban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Az állításuk szerint a küszöbön lehet egy fontos mérföldkő. Ugyanis a vártnál korábban még ebben az évtizedben, vagyis 2030 előtt tetőzni fog az olaj és a gáz iránti kereslet. Magyarán elérjük azt a pontot, amely után az olajból és a gázból egyre kevesebbet fog fogyasztani a világ. Az olajkorszak, amelyben eddig éltünk elkezd lecsengeni.

Az okok között az elektromos járművek terjedése van megjelölve. A szervezet vezetője kiemelte, hogy Kínában is robbanás-szerűen terjed a technológia. Másrészt a jelenséget magyarázza a tiszta energia térnyerése és a globális kormányzati politika, amely egyre több helyen fordul a „zöldítés felé”.

Az IEA jóslatát az energiaiparban több nagy szereplő is komoly kritikákkal fogadta.

Darren Woods, az Exxon vezérigazgatója szerint a mai energiarendszert nehéz lesz felváltani, mivel az olaj és a gáz széles körben elérhető, és az átállás időbe telik.

Utalt rá, hogy nem lenne jó, ha a világ elkezdené leírni az olajipart, hisz akkor elmaradhatnak fontos beruházások, amelyek miatt az árak meglódulhatnak.

Hasonlóan gondolkodik Amin Hassan Naser a világ legnagyobb olajtermelőjének a szaúd-arábiai Aramconak az elnök-vezérigazgatója is. Úgy véli, hogy a jelenlegi energiaátalakításról szóló narratíva "irreális" feltételezéseken és forgatókönyveken alapul, és fontos, hogy továbbra is beruházzunk az olajba és a gázba,

különben a „zöld fordulat” nem fog gördülékenyen haladni és veszélybe kerülhet a globális energiabiztonság.

"Be kell fektetnünk, különben közép- és hosszú távon újabb válságba kerülünk, és egyre több szenet és más, ma rendelkezésre álló olcsó alternatívát fogunk használni, és visszafelé fogunk haladni".

Pletser Tamás, az Erste csoport regionális olaj– és gázipari elemzője a növekedés.hu-nak elmondta: a gázkereslet valószínűleg később fog tetőzni, mint az olajkereslet. Talán a 2030-as, vagy esetleg a 2040-es években.

Az olajnál előfordulhat, hogy még ebben az évtizedben sor kerül a fordulópontra, de a szakember szerint ezt sok tényező hátráltathatja.

Ahhoz például, hogy az elektromos autók széles körben el tudjanak terjedni, nagyszámú új nikkel- grafit-, lítium-, és kobaltbányára van szükség, csak hogy a bányanyitások kapcsán sok államnak ellenérzése van, már a fejlődő világban is.

Ráadásul Ázsiában vagy az egyre jobban felkapaszkodó Afrikában a zöldítés, az olaj kiszorítása és a kevesebb szén-dioxid kibocsátás nem akkora prioritás, mint a fejlett világban.

Sokkal fontosabb, hogy legyen megfizethető energia.

Pletser Tamás emlékeztetett: amikor jött a COVID és a világban eluralkodott a pesszimizmus, a finomítói kapacitások egy részét bezárták, az új beruházások pedig nem nagyon mehettek. Ennek pont az lett az eredménye, hogy nincs elég finomítói kapacitás. Ahogy a szakember fogalmazott:

a piacon most olyan magas marzsok vannak, amilyeneket a 25 éves pályafutásom alatt még sose láttam.

Ha majd közeledik az olajkeresletnél a tetőzés, hasonló állapot jöhet el: a marzsok megint elszállhatnak. Már csak azért is, mert a beruházások száma ebben az időszakban elkezd majd csökkenni. Persze ha már ténylegesen túl leszünk a keresleti csúcson a marzsok is elkezdhetnek apadni.

A nagy energiaipari cégeknél egyébként már megindult a felkészülés a „zöld jövőre”. Sok nagyvállalat fordul megújuló energiai projektek és beruházások felé. Az ExxonMobil-nál például nagy jövőt látnak a CCS-ben. Ennek a technológiának az a lényege, hogy a szén-dioxidot megkötik és a föld alatt tárolják a kimerült földgáztározókban.