A benzines autók napjai meg vannak számlálva?

Az világos, hogy az Európai Unió jelenlegi tervei szerint hosszútávon az elektromos járművek az autózás egyetlen jövőjét jelentik. Hisz az Európa Parlament is jóváhagyta már azt a megállapodást, amelynek értelmében 2035-ig dízel- és benzinüzemű autók értékesítését be kell szüntetni az EU-ban.

Az e-autóknak kétségtelenül meg vannak a hallatlan előnyei.

A környezetvédelemnek csak jót tesz az elterjedésük, hisz a károsanyag kibocsátásuk nulla. Jelenleg viszont sok szempontból a villanyautó még egy kiforratlan technológiának számít. Hisz nem tudja megadni azt a szabadságot, amit mondjuk egy benzines jármű.

Sokan, amikor megpróbálják felmérni a költségeket már akkor bedobják a törülközőt, amikor megpróbálják kiszámítani, hogy mennyibe fog kerülni a tankolás. Míg a benzint szinte mindenhol hasonló áron lehet venni és könnyű kimatekozni, hogy kilométerenként mennyit kell fizetnünk, addig az e-autóknál rengeteg változó van, amely kilengetheti a végső díjat.

Eleve, hogy egy töltés mire elég az múlik a csomagok számán és a klímahasználaton is: a hűtés például 20 százalékkal is csökkentheti a hatótávot. Emellett van egy rakás fontos kérdés: tudunk otthon tölteni? Ha igen meg tudjuk oldani gazdaságosan mondjuk napelemről?

Vagy nem és lehet, hogy emiatt túllépjük a rezsicsökkentett áramfogyasztási keretet?

A Tesla ígéretei és a valóság között gyakran nagyon nagy a szakadék, de ez egy olyan pont, amelyet ez a gyártó ügyesen oldott meg. Van egy saját töltőhálózatuk, amelynek hála sokkal áttekinthetőbb a töltések ára. Más állomásokkal szemben náluk nem kell különféle applikációkat letölteni: a töltőik könnyebben használhatóak

– mondta el Várkonyi Gábor autóipari szakértő, kereskedő és autóvásárlási tanácsadó a növekedés.hu-nak.

Aki csak töltőhálózatokra tudna hagyatkozni és se otthon se a munkahelyén nem tudja a villanyautóját tölteni annak egyébként nem igazán opció az e-autó vásárlás.

A villámtöltők gyakori használata nem tesz jót az akkumulátornak, a lassú töltésekkel pedig nem életszerű, hogy állandóan az állomásokat használjuk,

amelyeknek a száma egyébként tavaly év végén itthon 2147-et tett ki, 14 százalékkal többet mint egy évvel azelőtt.

"Itthon sok potenciális vásárló kivár. Egyrészt bármikor jöhetnek újabb állami támogatások, amelyek költséghatékonyabbá teszik a használatot, ezért most amikor épp elapadtak a szubvenciók nem célszerű beruházni egy e-autóba. Másrészt nehéz kiszámolni az értékvesztést. Ha pár év és megjelennek a fejlettebb akkumulátoros kocsik, amelyek már nagyobb szabadságot adnak a vezetőknek, távolabbra lehet velük utazni és esetleg a töltésük is egyszerűbb,

akkor a régi modellek értéke a földbe fog állni" - mondja Várkonyi Gábor.

Mint hozzátette: jelenleg gond az is, hogy igény nem a nagy, 15 millió feletti villanyautókra van, amelyeket a gyártók favorizálnak. Most még nagyobb kereslet lenne a fele ennyibe kerülő elektromos kisautókra.

Várkonyi szerint ezt a szegmenst nem szubvenciókkal kéne életben tartani. Hagyni kéne, hogy a saját lábán megálljon a technológia anélkül, hogy az államok belenyúlnának a piaci versenybe. Jellemzően ott szárnyalnak a legjobban az eladások, ahol rengeteg a támogatás: Norvégiában tavaly már az eladott új autók mintegy 80 százalékát tették ki a villanyautók.

Pont azért, mert annyi szubvenciót vezettek be, hogy náluk olcsóbb elektromos kocsit venni, mint benzinest.

Amikor Várkonyitól megkérdeztük, hogy a benzines autók napjai meg vannak-e számlálva, azt mondta: világszinten biztos nem.

Az se egyértelmű, hogy Európában a 2035-es céldátum maradni fog-e és tényleg teljesen átáll-e a villanyautózásra a kontinens.