A Brexit miatt szakadékba zuhan a brit gazdaság – Nem segít, hogy a kormány közben lejáratja magát

Amikor egy belföldi probléma kezelésére a hadsereget is be kell vetni akkor lehet sejteni, hogy a kormányzat nincs épp a helyzet magaslatán. Épp erre derült fény az Egyesült Királyságban úgy három hete, amikor a fegyveres erőket is mozgósították csak hogy a benzin-hiányt orvosolják.

A probléma azóta se oldódott meg teljesen. A Nagy-Britanniában uralkodó válság eleve olyan mint egy rákos daganat, amely sorra terjed szét a gazdaság testében. Hiába kezelik a tüneteket a bajok csak nem akarnak eltűnni, sőt ahogy telik az idő a krízis újabb és újabb területeken üti fel a fejét.

Tény, hogy most egész Európa küzd a magas gázárakkal, az inflációval és a chiphiánnyal.

Komoly nehézségek mindenhol akadnak, de az Egyesült Királyságban a problémák közti evickélést tovább nehezíti, hogy idén még az év legelején lábon lőtték magukat a Brexittel.

Az uniós kilépés miatt eltűnt több mint tízezer EU-s kamionos az országból, ami miatt az ellátási láncok majd minden szektorban akadoznak. A szupermarketek polcai annyi helyen üresek, hogy egy friss felmérés szerint 10 emberből 1 már kevesebb élelmiszert vásárol mint pár hónapja.

Londonban a benzinkutak tizedében még mindig nincs üzemanyag. Az IKEA és a gyors-étteremláncok után egyebek mellett az egyik legnagyobb brit játékkereskedő a The Entertainer is küzd a fennálló állapotokkal.

A társaság nemrég jelezte, hogy néhány gyereknek csalódást keltő lehet majd a karácsony, mert a népszerű játékokból például a Barbi babákból aligha lesz elég az üzletekben.

A brit kormány ideiglenes vízummal akart visszacsalogatni az EU-ból ötezer kamionsofőrt, de ez a terv eddig úgy tűnik nem igazán vált be. Jelentkezők alig vannak, mivel az Unióban is van némi sofőr-hiány, így rengeteg a munka itt is. Az EU-s kamionosoknak egy pár hónapos brit megbízás nem túlzottan vonzó.

Mivel a Brexit miatt nem csak a logisztikában hanem más ágazatokban is megcsappant a munkások száma, ezért a szakemberhiány szektorok egész sorát érinti. A sertésfeldolgozóknál több száz hentes hiányzik. Ott most épp nyolcszázat próbálnak külföldről az Egyesült Királyságba csábítani, megintcsak ideiglenes vízumokkal.

A brit farmerszövetség közben jelezte, hogy bajban van az uborka és a paradicsomtermesztés is. Mivel az olcsó munkaerő jó része lelépett az országból kénytelenek béreket emelni, de a jelenlegi keretek között ez nem megoldható.

Ezért a britek vagy hajlandóak lesznek többet fizetni a zöldségekért, vagy a termesztés egy része kivonul az országból.

A betegellátásnál is embererő problémák vannak. Vannak kórházak, ahol a mozgáskorlátozott pácienseket nem tudják kellő gyorsasággal hazaszállítani, ezért az ágyak nem tudnak időben felszabadulni.

A beteggondozásban a betöltetlen állások száma körülbelül 100 ezerre tehető.

Amikor a gondok forrását kell megjelölni az iparági szereplők rendre egy pontra mutatnak rá. A Road Haulage Association, vagyis az Egyesült Királyság közlekedési ágazati szövetsége például készített egy belső felmérést és a válaszolóknak úgy a 60 százaléka az Uniós kilépést hibáztatta.

Nikhil Datta logisztikai szakértő szerint is a Brexit az egyik fő hibás. Mégis a Brexitről beszélni a mostani válság kapcsán a brit politikában egyfajta tabuvá vált. Lassan már sikerült mindent kinevezni bűnössé: a járvány mellett Boris Johnson miniszterelnök egyhelyütt például

a közép-kelet-európaiakat hibáztatta a kialakult helyzetért.

A magyarázata szerint amíg nagyobb számban dolgoztak a szigetországban, hajlandók voltak rossz munkakörülmények között és alacsony bérezésért is dolgozni. A probléma szerinte az, hogy a szállítási ágazat ezekhez a munkásokhoz igazodott és nem hajtott végre fontos fejlesztéseket.

Az alagút végén most egyre kevésbé látszik a fény.

Nikhil Datta szerint ebben a mostani helyzetben épp arra lenne szükség, hogy a brit kormányzat minél jobb kereskedelmi kapcsolatokat ápoljon az EU-val. Johnsonék viszont inkább 19-re lapot húznak és tovább rontják az Unióval ápolt viszonyt azzal, hogy beleszállnak a Brexit megállapodásba.

Ugyanis megfenyegették az Uniót, hogy egyoldalúan felmondják az északír egyezményt, ha az Unió nem hajlandó azon változtatni.

Jelenleg Észak-Írország ugyan továbbra is az Egyesült Királysághoz tartozik, de szemben a többi területtel ez még mindig a közös uniós piac része. Vagyis a Brexittel az ország két vámterületre oszlott szét. Erre azért volt szükség, mert így lehetett biztosítani a Nagypénteki Egyezmény betartását vagyis az Ír-sziget egységét.

Mindebbe a brit kormány is belement, az erről szóló megállapodást aláírták, ám kiderült, hogy se a szavuk se az aláírásuk nem jelent az ég adta világon semmit se.

Ha egy ekkora horderejű nemzetközi szerződés az Egyesült Királyságban egyoldalúan felmondható, akkor kérdés, hogy akarja a brit kormány majd elérni, hogy a nemzetközi porondon bárki is komolyan vegye őket.

Persze jó eséllyel egy szimpla blöffről van szó. Ezzel a fenyegetőzéssel próbálják meg elérni a Brexit újratárgyalását. Az EU a napokban nyitottnak bizonyult egy kompromisszumos megoldásra. Született egy javaslat, amely például segített volna abban, hogy az újdonsült északír-brit vámhatáron csökkenjenek a vámellenőrzések, de a briteknek láthatóan ez nem elegendő. Mindez meglepő annak fényében, hogy jelenleg nincsenek épp jó alkupozícióban.