A brexit teljes csődje az új brit kormány nyakába szakad
ElemzésekA július 4-ére kiírt parlamenti választások nyertese jó eséllyel a Munkáspárt lesz, feladatuk viszont nem irigylésre méltó: megszorítások várnak rájuk, vagy az adósságspirál következik. Hacsak vissza nem vezetik az országot Európába.
Rövidesen jó eséllyel befejeződik a brit Konzervatív Párt 14 éves kormányzása, amely tragikusnak minősült, miután belerángatták az Egyesült Királyságot az uniós tagságról szóló népszavazásba, a párt egy része hamis ígéretekkel biztott a kilépésre, így nagyon kis többséggel a kilépésre szavaztak.
70 éve nem volt ilyen rossz a helyzet
A folyamat megvalósítása végig tragikus volt, közben 5 miniszterelnök követte egymást, és végül, ahogy ez várható volt, egy válságtömeg maradt hátra az egységes piac előnyeitől megfosztott országban. Most olyan kihívással néz szembe a leendő kormány az Institute for Fiscal Studies Bloomberg által közölt elemzése szerint, amire 70 éve nem volt példa.Az ország adóssága a GDP 100 százalékát közelíti, miközben gazdasági növekedésre alig van esély, így az adósság kinövése szóba sem kerül.
Marad a kiadások csökkentése, az adóemelés, vagy a további eladosodás, amit az ország, és egykori hírnevétől megfosztott valutája, a font sterling nem bírna el.
További megszorítások
Kérdés, hogy a közelgő választások előtt programjaikban felvázolják-e a pártok, hogy kívánják ezt a helyzetet kezelni.
A kiadásokat már eddig is komolyan le kellett faragni: kevesebbet kapnak a helyi önkormányzatok, az állami egészségügy, de még az igazságszolgáltatás is.
Ahhoz, hogy az adósság növekedése megálljon, az elsődleges államháztartási egyenlegnek pluszba kell kerülnie, azaz a bevételeknek meg kell haladnia az államadósság kamatfizetései nélküli kiadásokat.
Pozitív elsődleges egyenlegre utoljára 23 éve, Tony Blair idején volt példa.
Csak a részleges visszalépés segítene
Annak az esélye, hogy hogy a gazdasági növekedés szükségtelenné tegye ezeket az intézkedéseket, elenyésző, erre csak akkor lenne esély, ha az ország visszakerülne az egységes európai piacra akár formális uniós tagság nélkül is, ahogy ez Norvégia, Izland és Svájc esetében működik.