A brit zavargókra vasmarokkal csapnak le: "állandó hadsereg" fogja kezelni a rendbontásokat
ElemzésekTöbben úgy értékelik, fordulat állt be az angliai zavargások menetében, miután a szerdára meghirdetett, több mint harminc migránsellenes tüntetés helyett antirasszista felvonulók, esetenként palesztin zászlókkal, özönlötték el az utcákat.
Eddig megközelítőleg 500 embert tartóztattak le, 149 ellen emeltek vádat, s 14 tüntetőt már el is ítéltek el az elmúlt napok eseményei után az Egyesült Királyság városaiban. Diana Jonson, brit rendőrségi miniszter az erőszakhullám enyhülésével kapcsolatban sem optimista. A hírszerzés tájékoztatására alapozva úgy véli, folytatódnak az erőszakos rendbontások.
A gyermekgyilkosságok kiverték a biztosítékot
Mára a múlt hétfői southporti késelések összes sérültjét kiengedték a kórházból – közölte a Merseyside-i rendőrség. Ez azonban nem feledteti a több mint egy évtizede nem tapasztalt súlyos zavargások kirobbanásának eredeti okát: mint ismert, az észak-angliai Southport tengerparti városában egy táncórán három fiatal lányt halálosan megkéseltek.
Július 29-én a hatéves Bebe King, a hétéves Elsie Dot Stancombe és a kilencéves Alice da Silva Aguiar késes támadásban vesztették életüket egy tánc- és jógarendezvényen.
Az incidens során további nyolc gyermek és két felnőtt is megsérült. Még aznap a rendőrség közölte, hogy letartóztattak egy 17 éves fiatalt egy közeli faluból, ám nem kezelik az esetet terrorcselekményként.
Szinte azonnal a támadás után a közösségi médiában közzétett számos bejegyzés már azt feltételezte, hogy a gyanúsított muszlim menedékkérő, aki tavaly hajón érkezett az Egyesült Királyságba. Valójában azonban – ahogy a BBC és más médiumok jelentették – a gyanúsított Walesben született ruandai szülők gyermekeként.
Hogyan terjedt el az erőszak?
Az erőszakot Anglia és Észak-Írország városaiban, kezdettől fogva az online félretájékoztatás, a szélsőjobboldali és bevándorlásellenes érzelmek táplálják. A BBC elemzése szerint rendszeresen az influencerek közvetítenek az emberek között, s hívják össze őket a tiltakozásokra.
Már a southporti késelések másnapján erőszakos tüntetések törtek ki Londonban, Hartlepoolban és Manchesterben, a déli parton lévő Plymouthtól az északkeleti Sunderlandig. Sőt, az észak-írországi Belfastot sem hagyták érintetlenül az események.
A véres eset másnapján este több mint ezer ember részt vett az áldozatokért tartott virrasztáson Southportban. Ám a hét folyamán csak folytatódtak a zavargások, sokan mecseteket és menedékkérőket elszállásoló szállodákat vettek célba.
Erőteljes üzenetek a tüntetők felé
Keir Starmer brit miniszterelnök az zavargásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a hét közepén született bírósági ítélet – amellyel az 58 éves Derek Drummondot már három évre be is börtönözték – „erőteljes üzenet" arról, hogy a büntető igazságszolgáltatási rendszer gyorsan működik. Hasonló az erőszakos rendbontás miatt Plymouthban börtönbüntetésre ítélt három férfi esete is.
A 45 éves Daniel McGuire-t két év és két hónapra, a 29 éves Lucas Ormond Skeapinget egy év és hat évre, míg az 51 éves Michael Williams-et két év nyolc hónapra zárták rács mögé.
A kormányfő a BBC szerint kijelentette: „bármi legyen is a nyilvánvaló ok vagy motiváció, az erőszakban résztvevők, beleértve azokat is, akik online korbácsolják fel a hangulatot, megbánják.”
Starmer részletezte, hogy speciális tisztekből álló „állandó hadsereg" kezeli majd a rendbontást, a rendőri erők megosztják az erőszakos csoportokról szóló hírszerzési információkat.
Együttműködnek a közösségi média vállalatokkal a félretájékoztatás és a dezinformáció eltávolítása érdekében, az ügyészek pedig egyes gyanúsítottak esetében terrorista bűncselekményeket fontolgatnak.
Palotai források szerint Károly királyt naponta tájékoztatják az eseményekről, ám az uralkodó nem tervezi, hogy látogatást tesz vagy hivatalos nyilatkozatot tesz a southporti gyilkosságot követő zavargásokkal kapcsolatban.
III. Károly a halálesetek után nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentette, hogy „mélységesen megdöbbentett a rendkívül szörnyű incidens híre”. Az ezt követő zavargásokról azonban nem nyilatkozott.