A Covid-19 tartós és súlyos depresszióhoz is vezethet

A koronavírus-járvány kitörése óta világszerte több szakcikk, tanulmány is napvilágot látott arról, vajon miként hat az emberi pszichére a pandémia okozta válsághelyzet.

Egy átfogó vizsgálat is indult tavasszal 35 ország mintegy 200 kutatójának bevonásával, hogy azonosíthassák a koronavírus-járvány testi-lelki hatásaival kapcsolatos kockázatokat és a lehetséges beavatkozási pontokat.

Ez a kutatás még zajlik, ugyanakkor a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen működő  Greater Good Science Centerben számos információt összegyűjtöttek azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja a pandémia a mentális egészségünket.

Mint az ezzel kapcsolatos közelmúltbeli publikációjukban írják: nincs olyan ember, akit kisebb-nagyobb mértékben ne érintenének a járvány következményei, még akkor is, ha senkit sem veszített még el a koronavírus miatt, neki magának nem kell a fertőzéstől különösebben tartania, nincs egyedül, és megvan még a munkája is. Több országban is kimutatták ugyanis, hogy egyre több a traumatizált, szorongó, depressziós ember. Mindezek következtében sokan rosszul alszanak, ami egy ördögi kört hoz létre: az álmatlanul töltött éjszaka során kavargó gondolatok egyre csak rontják a mentális állapotukat. A felmérések szerint ráadásul bár az idő és a járvány előre haladtával az emberek pszichés hogyléte összességében nem romlott, de úgy tűnik, nem is tudjuk, vagy akarjuk megszokni az új helyzetet.

Mindenki másként éli meg persze ezt a váratlan és szokatlan helyzetet, a pandémiára adott érzelmi válaszok is ugyanolyan sokfélék, mint az emberek – mutat rá a publikáció. Van néhány általános tanulság azonban. Míg az idősebbek inkább a fertőzés fizikai következményeitől tartanak, a fiatalabbak érzelmileg bírkóznak meg nehezebben a járvánnyal.Spanyolországból, Kínából és Szlovéniából származó tanulmányok szerint a fiatalabbak általában depressziósabbak, szorongóbbak, stresszesebbek és traumásabbak a COVID-19 miatt. Ugyanígy a nők is.

A kutatók úgy vélik, a nők mentális egészségi állapota általában rosszabb, és bizonyos stresszorok - például az idősek, betegek gondozásának terhe, a munkahely elvesztésének kockázata – esetükben erőteljesebben érvényesül.

A fiataloknál a rutin megzavarása lehet a háttérben, különösen azoknál okoz ez problémát, akik valamiért nehezebben alkalmazkodnak az online oktatáshoz, a kortárskapcsolatok beszűküléséhez. Kínában és az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok során azt találták: minél jobban érintette a járvány az emberek mindennapjait, annál szorongóbbak lettek.

Természetesen a személyiség is befolyásolja, ki hogyan éli meg ezt a helyzetet. A Greater Good Science Center cikke két olyan tulajdonságra, illetve képességre hívja fel a figyelmet, amely a jelek szerint különösen számít a pandémia idején: a bizonytalanság tolerálásának képessége és a szorongás elviselésének képessége.

Összességében úgy fogalmaznak: miközben az epidemiológusok és a virológusok szerte a világon az új koronavírus terjedésének megakadályozásán dolgoznak, a tudósok egy másik csoportja egy más probléma miatt aggódik: ez pedig a mentális járvány.

Ronald W. Pies pszichiáter, a Psychiatric Times főszerkesztője szerint viszont nem szerencsés járványról beszélni, legalábbis a szó klasszikus értelmében semmiképpen. Még akkor sem, ha pédául az Amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ egyik felmérése is azt találta, hogy a megkérdezettek több mint 40 százaléka számolt be a Covid-19 járvány kapcsán szorongásos vagy depressziós tünetekről, új vagy fokozott szerhasználatról, sőt egyesek öngyilkossági gondolatokról is. A szorongás és a depresszió tüneteinek gyakorisága lényegesen magasabb volt, mint a 2019-es vizsgálatban.

A professzor szerint ugyanakkor a tünetek nem egyenlőek magával a betegséggel. Sokaknak van rossz érzésük, de ez még nem jelenti azt, hogy klinikai értelemben is depressziósak vagy szorongók. Az utóbbi klinikai diagnózisának teljesen más orvosi, jogi és pszichológiai következményei vannak, mint a COVID-19 járvány adott normális vagy adaptív válaszhoz kapcsolódó reakcióknak.

Gyanítható, hogy sokan az érthető demoralizációt és bánatot tükröző tünetekről számoltak be, és ezek nem mentális rendellenességek – mutat rá Ronald W. Pies, hozzátéve: ez nem csökkenti a COVID-19 járvány okozta mentális egészségügyi kihívásokat. 

A járvány súlyosbíthatja a szorongást és a pszichózisszerű tüneteket, és olyan, nem specifikus mentális problémákhoz vezethet amilyenek a hangulati ás alvási zavarok, a fóbiák és a pánikszerű tünetek.

Emellett egy sor bizonyíték van már arra vonatkozóan is, hogy a COVID-19 súlyos és tartós neurológiai szövődményekhez vezethet.

Az ilyen gyógyult gondozása és kezelése kiemelt feladat. Figyelemmel kell kísérni a járvány hosszabb távú hatását a gyermekekre és a serdülőkre, rövid és közép távon pedig nem szabad megfeledkezni azoknak az orvosoknak, ápolóknak a lelki támogatásáról, akik jelenleg is komoly fizikai és lelki megterhelésnek vannak kitéve – mutat rá a pszichiáter.