Az egészségügyiek iránti szolidaritást is kikezdi az elhúzódó járvány

„Őszinték leszünk... kórházban dolgozóként nagyon nehéz megélni a tavaszi szeretet- és elismeréshullám után, hogy egyre több agresszióval, meg nem értéssel, méltatlan számonkéréssel és kifogással találkozunk mind a közösségi oldalaink kommentjeiben, mind kórházunk épületében. Megértjük mindazt a feszült bizonytalanságot, ami most egyre fokozódik mindenkiben. Higgyétek el, 100 százalékon felül teljesítenek munkatársaink, hogy pótolják a kiesőket (igen, a COVID miatt) és biztonságban gyógyítsák a gyermekeket! Nem érdemlik meg azt a méltatlan hangnemet, ami sajnos egyre jellemzőbb.”
Ezt a posztot a közelmúltban tette közzé hivatalos facebook-oldalán a Bethesda Gyermekkorház https://www.facebook.com/BethesdaGyermekkorhaz, majd egy nagyon hasonló témájú bejegyzés jelent meg az Országos Kardiológiai Központ oldalán is egy, a Gyermekszív Centrumban történt atrocitás nyomán https://www.facebook.com/kardio.hu.
Egyértelműen látszik, hogy a koronavírus-járvány miatti fokozódó feszültség az egészségügyre is mindjobban kihat, miközben a benne dolgozók sem kevésbé frusztráltak, ráadásul egyre leterheltebbek – mondta a növekedés.hu megkeresésére a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Mint Balogh Zoltán rámutatott: bár az egészségügy most nem állt le, sok esetben ott is csak előzetes bejelentkezéssel, vírustesztet követően fogadják a pácienseket, ahová eddig nem kellett ilyesmi, nehézkes tehát az ellátáshoz jutás folyamata, még a háziorvoshoz is időpontot kell foglalni.

A kórházi betegekhez nem járhatnak be a hozzátartozók, ami nem csak az előbbiek elszigeteltségét, de a frusztrációt is fokozza, miközben az ápoló személyzettől még nagyobb helytállást kíván, hogy a betegek ápolása mellett a családtagok telefonjait is fogadják, ami – tekintettel a nővérhiányra – sok esetben fizikai lehetetlenség.

Mindeközben sok helyütt a koronavírusos betegek ellátását is biztosítani kell, ami ugyan már rutinszerűen megy, mégis kétségkívül plusz feladat, ami elvileg plusz embereket kívánna, ehelyett – első körben – belső átszervezéssel igyekeznek megoldani a helyzetet. Úgy, hogy az ápolók döntő többsége nő, akik családanyaként, idős szüleiket gondozva ugyanúgy aggódnak a fertőzés miatt, mint bárki.

A MESZK elnöke hozzátette: az, hogy az egészségügyet ismét a politikai csatározások színhelyévé tették, még tovább nehezíti a helyzetet, holott most ha lehet, még nagyobb összefogásra lenne szükség, mint tavasszal. Akkor ráadásul az emberek egy fokozatos pozitív irányú változást éreztek a járványban, látni vélték a végét, most egyre rosszabb hírek jönnek, nem csak itthonról.

Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője, Győrfi Pál szerint, ha változott is az emberek hangulata, a mentőket továbbra is tisztelik és becsülik. – Tavasszal valami egészen elképesztő társadalmi támogatást tapasztalhattunk meg minden értelemben, ami fantasztikus érzés volt. Aztán jött a nyár, mindenki élni kezdte az életét és jóllehet a szakemberek előre jelezték, hogy még korántsem vagyunk túl a járványon, az emberek egy jó része ebben reménykedett. Sokkszerűen érte tehát őket, hogy még a korábbinál rosszabb is lehet a helyzet, ezért most inkább mindenki kicsit inkább befelé fordult, a saját életét próbálja meg új alapokra helyezni – véli Győrfi Pál. Szerinte nincs arról szó, hogy ne becsülnék a munkájukat, azt sem érzik, hogy ellenük fordultak volna. Annak ellenére, hogy a legtöbb Covid-gyanús esettel, potenciális fertőzöttel jelenleg a mentősök találkoznak, a komáromi eset, amikor az egyik mentődolgozónak a lakása ajtajára tűztek papírfecnin egy otromba üzenetet, egészen szélsőséges – mondta.

A mentősök munkája is több most, mint tavasszal, és nem csak a tesztelések miatt. A mintavételek száma ugyan már eléri a napi ötezret, mivel nincs kijárási korlátozás, így az alapfeladat sem kevesebb, ehhez képest, mint fogalmazott, eddig sikerült jól helytállni. Szerinte a kedélyek megnyugtatása végett is fontos tisztázni, hogy a Covid-teszt nem azonnali életmentő feladat, mert ebből a félreértésből táplálkoznak aztán a megalapozatlan elvárások és kritikák, amelyek azért még mindig sokkal ritkábbak, mint a támogató visszajelzések – tette hozzá.

Nagyon fontos, hogy az a pozitív és támogató attitűd, amit az egészségügyiek tavasszal megtapasztaltak a társadalom részéről, továbbra is megmaradjon – erről már Mezei Andrea, a PAF Alapítvány (Pozitív Attitűd Formálás - Az emberibb egészségügyért) vezetője beszélt. A vírushelyzetre válaszul létrehozott segélyvonalukon elsősorban a sürgősségi osztályon dolgozók jelzik a feszültség fokozódását.  Mezei Andrea úgy látja, hogy az egészségügyi dolgozókat a járvány első hullámában leginkább a bizonytalanság okozott pszichés terhet és az, hogy nem végezhették a napi rutinjukat, hiszen nem működhetett a normál betegellátás. Most inkább az ellátás erőn felüli biztosítása okoz nehézséget, az, hogy erőn felül kell teljesíteniük egy nehezített pályán. A korábbi félelem azonban szerencsére már nincs jelen, az egészségügyiek mára megtanultak együtt élni a vírussal, és a védőeszközöknek köszönhetően profin kezelik a helyzetet. Ettől függetlenül a meglévő feszültségeket oldani kell, a problémákat ki kell beszélni és segítséget kérni, ha szükséges – hívta fel a figyelmet az alapítványi elnök, hozzáfűzve, hogy az egészségügyeik még mindig inkább összeszorított szájjal maguk igyekeznek megoldani minden nehézséget, mint hogy akár felhívják a PAF HELP zöld számát (06-80-080-292), és segítséget kérjenek.