A fegyverek, amelyek majd a holnap háborúiban pusztítanak - ijesztően gyors a fejlődés 

Az emberiség mindig is igyekezett előrelépni a technológiai fejlődés terén, és sajnos a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fejlesztők kreativitását leginkább egymás elpusztitásának minél hatékonyabb módjainak megtalálása képes megmozgatni, így a haditechnológia mindig is  élen járt ebben a versenyben. Jelenleg is számos harceszköz készül világszerte, a jövő fegyverei olyan technológiai csúcsteljesítményt képviselnek majd, amelyek képesek forradalmasítani a modern hadviselést. A Növekedés.hu szakértői segítséggel számos olyan fegyvert és technológiát gyűjtött össze, amelyek fejlesztése már folyamatban van, és a katonai alkalmazása a következő években valósággá válhat. Ahogy azt korábban megírtuk, már egy 2016-os jelentésében azt írta a Pentagon kutatóintézete, hogy

2050-ben autonóm gyilkos robotok és génmódosított szuperkatonák népesítik be a harctereket.

A brit védelmi minisztérium agytrösztje, a Development, Concepts and Doctrines Centre (DCDC) 2018-as, Globális stratégiai trendek: A jövő ma kezdődik című jelentésében azt jósolja, egyetlen generációra vagyunk attól, hogy teljesen átalakuljon a hadviselés. De mit hoz a holnap, és hol tartanak ezek a vészjósló fejlesztések?

 - Az új fejlesztések között élen járnak  a drónok, illetve azok a projektek, amelyek a pilóta nélküli járművek irányításának megzavarására, vagy ennek elhárítására szolgálnak - mondja a Növekedés.hu-nak Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora. Nem meglepő, ha valakinek lett volna kétsége afelől, hogy a drónok a jövő fegyverei, azok megbizonyosodhattak erről az orosz-ukrán háború tapasztalatai alapján.  

A DARPA évek óta fejleszti az amerikai haditengerészet számára az X47–B készíti a pilóta nélküli bombázót, amely magától, emberi beavatkozás nélkül is képes felszállni egy anyahajóról, majd a küldetésének befejeztével visszatérni. A futurisztikus kinézetű drón előre beprogramozott missziókat is végrehajthat, és akár kéttonnányi bombát is elbír majd. Más irányú fejlesztésekre is bőven van példa a tengerentúlon.

"Az együttműködő harci repülőgép program középpontjában a fejlett, nagyfokú autonómiával rendelkező drónok beszerzése áll, amelyek célja, hogy szorosan együttműködjenek a humán irányítású vadászgépekkel, kezdetben elsősorban légiharc szerepekörben.

Az együttműködő harci repülőgép program része a nagyobb Next Generation Air Dominance (NGAD) kezdeményezésnek, amely magában foglalja egy új, hatodik generációs lopakodó harci repülőgép és számos egyéb fejlett rendszer kifejlesztését is, mint például új fegyverek, érzékelők, hálózati és harchelyzet kezelési csomagok, fejlett gázturbinás hajtóművek, és még sok más” - írja a katonai repüléssel foglalkozó Aviatika.hu portál.

Már a küszöbön állnak az autonóm halálosztók

Az önvezető és autonóm fegyverrendszerek fejlesztése is egyre inkább előtérbe kerül. Ezek az eszközök képesek lennének önállóan működni és döntéseket hozni anélkül, hogy emberi beavatkozásra lenne szükség. Ilyen rendszerek közé tartoznak ma már egyes drónok, és felkészülnek a robotok, valamint a mesterséges intelligenciával felszerelt harci járművek is, amelyek gyorsan és hatékonyan képesek teljesíteni különböző feladatokat a csatatéren.

A robottechnológia minden területén nagy erővel zajlanak a fejlesztések, jelenleg elsősorban azokat az eszközöket látjuk, amelyeket a leginkább veszélyes területekre, például aknaszedésre gyártottak, hogy az emberéleteket kiméljék, de ennél jóval szélesebb területen folyik a munka

- mutat rá Kis-Benedek József. 

Szakértők szerint 2035-re az Egyesült Államok birtokában már olyan harci robotok lesznek, amelyek képesek az emberéhez hasonló gondolkodásra, csak sokkal gyorsabban, másodpercek képesek lesznek átvizsgálni a teljes harcmezőt, kiszűrni az ellenséges katonákat, civileket, robbanószereket, vagyis jelentős hadműveleti előnyt adnak. Az első robotok többnyire járművek lesznek, de számos hadiipari cég foglalkozik humanoid gépek fejlesztésével is. Az utánpótláshiánnyal küzdő brit hadseregben egyes becslések szerint pár éven belül nyolcvanezer katona mellett harmincezer robot teljesíthet szolgálatot.

Az Egyesült Államok és Izrael már régóta irdatlan összegeket áldoz autonóm fegyverrendszerek kifejlesztésére, később kapcsolt Kína és Oroszország, de ma már Lengyelország és Törökország is elkezdett felzárkózni a mesterségesintelligencia-alapú fegyverkezési versenyben.

Nálunk is vannak hasonló törekvések, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara és a Honvédelmi Minisztérium pár éve közös munkáról írt alá keretmegállapodás többek között autonóm irányítású katonai drónok és off-road járművek fejlesztéséről. Az autonóm fegyverrendszerek közül jelenleg a drónok és irányított rakéták tulajdonságait ötvöző „várakozó muníciók” állnak a legközelebb a harctéri alkalmazáshoz. Ezeket nem egy-egy célpontra állítják rá, hanem adott terület fölé küldik, és akkor lépnek akcióba, ha azonosították az ellenséget. 

Mikor jön az igazi Vasember?

Kis-Benedek József szerint népszerű fejlesztési téma manapság minden, amely a katona személyi védelméről, vagy munkájának megkönnyítésére szól, ide tartoznak a különböző testpáncélok, és  egyéb olyan területek amik az életet megkönnyítik ruházat vagy a személyi védelem területén testet jobban védő eszközök fejlesztése.

Sci-finek hangzik, de már dolgoznak nanotechnológiás repeszálló mellényeken és sisakokon, sőt úgynevezett folyékony páncélon is, amely olyan mikrométer nagyságú szemcséket tartalmazó folyadékkal is, amely elektromos töltés hatására a másodperc ezredrésze alatt képes szilárd anyagot alkotni.

Már most is léteznek különféle „exoskeleton” eszközök, amelyek külső csontvázként, gépi rásegítéssel sokszorozzák meg a katonák erejét, a fejlettebb konstrukciók pedig páncélzatként is funkcionálnak. Ezek már csak arra várnak, hogy a fejlesztők megoldják az áramellátás problémáját, a jelenleg ismert akkumulátorok ugyanis nem képesek elegendő energiát tárolni ahhoz, hogy ezek az eszközök a harctéren is hatékonyak legyenek. Egyébként ugyanez igaz a gyakorlatban már rendelkezésre álló lézerfegyverekre is, amelyek bevetésének szintén irdatlan energiaigényük szab határt.

A legrégebbi kérdésekkel foglalkoznak a legtöbbet

A tudományos fantasztikum határát súroló fegyverfejlesztések mellett ugyanakkor mégis a hagyományos fegyverek hatékonyságának növelése köti le a fejlesztők energiájának nagyobb részét.

- Ami a legfontosabb téma manapság, az a tüzérségi lőszerek hatékonyságának a növelése, illetve az alkalmazási területük megtalálása - húzza alá Kis-Benedek József hozzátéve,

noha ezek a fegyverek évszázadok óta velünk vannak még mindig lehet újdonságokat kitalálni, akárr új anyagokat keresni a gyártáshoz, amellyel növelni lehet a hatékonyságot. A többcélú robbanófejjel felszerelt lőszerek is gyorsan fejlődnek, már most is léteznek olyanok, amelyeknek robbanófejei egyenként is irányithatók, és ez még messze nem az evolúció vége. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora szerint a jövő harc kocsijában a páncélvastagságot már nem tudják növelni, éppen ezért azon dolgoznak a fejlesztők, hogy a védelmet minél hatékonyabbá tegyék, sőt a páncéltörő rakéták el se érjék a harcjármű testét.