Génmódosított szuperkatonák - mi az igazság? 

Ha szóba kerül az embertökéletesítés, szinte egyből társul hozzá a nyugtalanító kérdés: vajon hol tart a technológia katonai felhasználása? A média hemzseg az álhírektől, és a szenzációhajhász csúsztatásoktól, persze nem véletlenül. Nincs a világon olyan állam, amely az ilyen irányú kutatásait transzparensen végezné.

Az viszont tény, hogy - legalább is a nagyhatalmaknál - folynak ezek a fejlesztések, és amit megbízható forrásokból tudunk, az is elég hátborzongató.

Már egy 2016-os jelentésében azt írta a Pentagon kutatóintézete, hogy 2050-ben autonóm gyilkos robotok és génmódosított szuperkatonák népesítik be a harctereket.

A brit védelmi minisztérium agytrösztje, a Development, Concepts and Doctrines Centre (DCDC) 2018-as, Globális stratégiai trendek: A jövő ma kezdődik című jelentésében azt jósolja, egyetlen generációra vagyunk attól, hogy teljesen átalakuljon a hadviselés.

A katonák teljesítményét biológiai és technikai úton javítják fel, akik így akár infralátással és bionikus végtagokkal is fel lehetnek majd szerelve.

Első lépés: az implantátumok

„Az emberiség már régóta keresi a katonák fizikai és szellemi képességeinek kiterjesztését, ez pedig végső soron elvezethet ahhoz, hogy a katonák testébe teljesítményfokozó eszközöket szereljenek” – fogalmazott a francia fegyveres erők etikai bizottságának jelentése, miután napvilágra került, hogy  implantátumokkal és más műszaki eszközök segítségével belevágtak szuperkatona programjukba, részleteket persze nem árultak el, következtetni viszont lehet.

Egyes bőr alá beültethető implantátumok, amelyekkel például zárakat lehet kinyitni, a fejlett világban ma már a középosztály játékszerei.

Különböző számok keringenek a köztudatban arra nézve, hogy a katonai fejlesztések hány évvel előzik meg a civil szférát, valamennyivel viszont biztosan.

A nyilvános kutatások irányvonalaiból az rajzolódik ki, hogy kezdetben főleg a katonák nagyagyának kapacitását növelő implantátumok, és az ellenség azonosítását segítő eszközök állhatnak már beültethető fázisban, illetve különböző látás és hallásjavító eszközök.

Fejlődik a drónok kézhasználat nélküli vezérlése is, és biztosan zajlanak kutatások a katonák közötti néma kommunikáció körében is, amely már a gondolatátvitel határait feszegeti.

Szintén közel állnak az elterjedéshez az exoskeleton eszközök, amelyek külső csontvázként, gépi rásegítéssel sokszorozzák meg a katonák erejét, a fejlettebb konstrukciók pedig páncélzatként is funkcionálnak.

Valószínűleg azért nem láttuk még ezeket éles bevetésen, mert a jelenleg elérhető akkumulátorok kapacitása nem elegendő ahhoz, hogy huzamosabb ideig üzemeljenek, márpedig nem lenne szerencsés, ha a súlyos szerkezet éppen harc közben jelezné viselőjének, hogy keressen egy konnektort…

Az exoskeletonok terén az Egyesült Államok verhetetlen, de Oroszországban is nagyon ráfeküdtek a fejlesztésre, videókon fel is tűnik már egy használhatónak tűnő szerkezetük, amelyre egy automata géppuska is felszerelhető, amit a páncél viselője nem érez nehéznek.

Az ígéretes fejlesztések között tartják számon a nanotechnológiás repeszálló mellényeket és sisakokat is, sőt folyékony páncéllal is zajlanak kísérletek, ez olyan mikrométer nagyságú szemcséket tartalmazó folyadék, amely elektromos töltés hatására a másodperc ezredrésze alatt képes szilárd anyagot alkotni.

Tényleg feltörnék az élet kódját?

Amióta a klónozás, és egyéb génmanipulációs eljárások megjelentek, azóta megy a találgatás, mikor kezdik el ezeket katonai célokra felhasználni.

Tény, hogy az összes szuperkatona-projekt közül ez a leg baljósabb, hiszen azt jelentené, hogy az ember génszerkezetét megváltoztatva tenyésztenének ki erősebb, ellenállóbb katonákat, aminek a következményei beláthatatlanok.

Nem véletlen, hogy számos országban tiltás alá esnek ezek az eljárások, de az embereken való alkalmazásuk kivétel nélkül mindenhol be van tiltva, elkövetéséért pedig börtön jár.

Érthető módon felkavarta az állóvizet, hogy egy évvel ezelőtt John Ratcliffe, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének az igazgatója egy Wall Street Journalban publikált véleménycikkben azt állította,

Kínában a Népi Felszabadító Hadsereg tagjain folytatott olyan kísérleteket, amelyekkel biológiailag megnövelt képességű katonákat hoztak létre.

A hír gyorsan végigfutott a mainstream médián, persze az állítás valóságtartalmát nem lehetett ellenőrizni. Tény, hogy kínai kutatók pár éve a CRISPR/CAS9 elnevezésű genomszerkesztési technológiával beavatkoztak egy ikerpár genetikai tulajdonságaiba, okkal merül fel a kérdés, hol tartanak a katonai felhaszlálással foglalkozó kutatások, elvégre korábban kínai vezetők is beszéltek már arról, hatalmas katonai potenciált látnak a biotechnológiában.

Ugyanakkor, noha az Egyesült Államokban komolyan aggódnak a kínai kutatások miatt, és elsősorban arra számítanak, hogy az ázsiai riválisuk a katonák teljesítőképességét akarják fokozni, erősen kétséges, hogy a tudomány jelenlegi fejlettsége mellett gyakorlati eredményeket is fel tudnak mutatni.

- Maga a CRISPR/CAS9  technológia még nagyon fiatal, 2013-ban jöttek rá a kutatók, hogy ezzel a módszerrel könnyen lehet az embriót szerkeszteni, viszont még egyáltalán nem kiforrott.

A kísérletek ugyan bíztatóak, és különböző terápiákra, például az izomsorvadásos betegségek kezelésére hamarosan valószínűleg alkalmas lesz, de ez még a jövő, emberi embriókon még tilos alkalmazni.

Pár éve Kínában ugyan megpróbálkoztak vele, egy HIV-fertőzött nő iker gyermekein próbáltak ezzel a módszerrel segíteni, a tervezett génmódosítások mellett nemkívánatosak is megjelentek a kísérletben részt vevő embriókban - mondja a Növekedés.hu-nak egy név nélkül nyilatkozó sejtbiológus.

Ennek hatására az ázsiai nagyhatalom is visszakozott, a kutató szerint már csak ezért is kétséges, hogy  a CRISPR/CAS9  technológiával szuperkatona program zajlana.

Vannak ugyan más módszerek is, a transzgénikus technológia, vagy a növekedési hormon bevitele az már a nyolcvanas évek óta ismert, de ezeknek az emberen való alkalmazása erősen tiltott világszerte, ráadásul a kísérleti egereken működnek ugyan a transzgénikus módszerek, már a gazdasági haszonállatoknál is problémás.

A kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy az amerikai nyilatkozatokban leginkább biológiailag felerősített képességek szerepelnek, ez pedig nem feltétlenül jelenti a genom mesterséges módosítását.

- Ide tartozik például az is, ha kiválogatják a legjobb képességekkel bíró embereket, akik a jó tulajdonságokat örökítik tovább. Ez a módszer sportolóknál már fellelhető, legális, ráadásul Kínában rengeteg ember van, nagy a merítés. A kiválasztottakat oktatással, edzéssel hozzák formába, az már a szürke zóna, ha nem csak normál ételeket, esetleg hormonkezelést, doppingszereket is kapnak - mutat rá a sejtbiológus.

Ám ez még messze van a génmódosított katonáktól, és nem is klónhadseregek inváziója.