A feldolgozóipar és az autógyártás húzhatja a visegrádi országok gazdaságát
ElemzésekA feldolgozóipari termelés felfutása, a járvány által érintett szolgáltatói szektor újranyitása, illetve a bővülő exportteljesítmény egyaránt támogatja a visegrádi országok gazdasági helyreállását. A hazai vendéglátóknak jó hír, hogy Magyarországon kétszer akkora a 100 főre jutó beoltottak száma, mint Csehországban, Lengyelországban vagy Szlovákiában.
Várhatóan a régiós feldolgozóiparnak és azon belül az autógyártóknak meglehetősen erős éve lehet. Utóbbiak számára kedvező, hogy gyorsan magához tért a kereslet az európai autógyártók szempontjából fontos ázsiai régióban. A kínai piacon az eladások 60-70 százalékkal nőttek az első negyedévben éves alapon, de az Egyesült Államokban is jól alakultak az eladások.
Emellett fontos tendencia a gépjárműállomány elöregedése. Az EU-ban és az USA-ban a gépjárművek átlagos életkora nagyságrendileg 12 évre tehető. Az Államokban négyből egy gépjármű több mint 16 éves. Ezeket az autókat hamarosan le kell cserélni, ami jelentős keresletet generálhat.
Ezenfelül hatalmas az igény az új elektromos autók iránt. A BMW elektromos személygépkocsi eladásai például duplázódtak az első negyedévben egy év leforgása alatt. Idén január és március között több mint 70 ezer elektromos BMW gépjármű kelt el.
Kedvezőek továbbá a hitelezési feltételek. Világszerte és a visegrádi régióban is velünk maradhat az alacsony kamatkörnyezet, ami a hitelezés bővülésén keresztül fűti az autók és más tartós fogyasztási cikkek iránti keresletet.
A feldolgozóipar jó teljesítményéből profitálhatnak a visegrádi országok.
A feldolgozóiparon belül Magyarország és Csehország büszkélkedhet a legmagasabb autóipari jelenléttel a V4-ek között. A feldolgozóipari termelés több mint negyedét az autóipar adja hazánkban, míg a cseheknél is közel 25 százalék ez az érték. A sorban Szlovákia és Lengyelország következik 20 és 10 százalék feletti értékkel.
Szolgáltató szektor
A szolgáltató szektoron belül a kereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szegmensek újraindulása is nagyban segíteni fogja a régiós növekedést.
A lakosság kényszermegtakarítása az elmúlt egy évben jellemzően emelkedett a térségben, miközben várhatóan sokáig olcsón vehetnek fel hitelt a háztartások. A legfontosabb tehát jelenleg, hogy hagyják a lakosságot fogyasztani. A vendéglátói szektor bevételét az emberek éttermek és utazás iránti vágya is érdemben megemelheti a tavalyi alacsony bázisról.
A biztonságos újranyitás időpontját a társadalom átoltottsága határozhatja meg. Ebből a szempontból nagyon jó hír, hogy hazánk az EU élén jár az oltások terén.
A 100 főre jutó beoltottság Magyarországon például kétszer olyan magas, mint Csehországban, Lengyelországban vagy Szlovákiában.
A szolgáltató szektor résszegmensei az alábbiak szerint alakulnak a régióban.
A bruttó hozzáadott érték megoszlása nemzetgazdasági ág szerint, 2017
Forrás: KSH
Export
Az EU-ban a visegrádi térségnek az egyik legmagasabb az exportált termékek és szolgáltatások aránya a GDP-hez mérten. A V4-ek közül a mutató Szlovákiában a legmagasabb 92,4 százalékos értékkel. Ezt követi Magyarország, Csehország és Lengyelország 82,2, 74,4 és 55,5 százalékkal.
Nyugaton Ausztriában és Németországban 55,6 és 46,9 százalékon áll a mutató. Romániában pedig csupán 40,4 százalék az export aránya a GDP-hez mérten.
Termékek és szolgáltatások exportja a GDP arányában, 2019
Forrás: Worldbank
A magyar export bő 80 százaléka az Európai Unióba áramlik. A kivitel értéke 2019-ben 28654 milliárd forintot tett ki. A legnagyobb export partnerországunk pedig Németország, ahova 9816 milliárd forint értékben exportáltunk 2019 során.
Az Unió GDP bővülési dinamikája tehát alapjaiban meghatározza a visegrádi országok és hazánk exportpiaci teljesítményét.
Az Európai Központi Bank legfrissebb, márciusi előrejelzései szerint az euróövezet gazdasága a tavalyi 6,9 százalékos visszaesést követően idén 4,0, jövőre 4,1 és 2023-ban pedig 2,1 százalékkal növekedhet.
Ha viszont figyelembe vesszük a járvány kibontakozó harmadik hullámát, akkor reális az esélye, hogy az eurózóna gazdasági teljesítménye csupán 2023 elejére érheti el a koronavírus-válság előtt szintet. A teljes kilábalás ezáltal egy évvel is tovább tarthat, mint Magyarországon.
Az eurózóna gazdasága az elkövetkezendő években relatíve mérsékelt ütemben bővülhet, ami ugyanakkor behatárolja a visegrádi országok exportnövekedési lehetőségeit is.
Milyen termékekkel érdemes külpiacra lépni?
A Növekedés.hu készített egy interjút a Startap Campus-al, mely a német piacra lépő kkv-kat segíti. Azt kérdeztük meg, hogy milyen újszerű termékekkel és szolgáltatásokkal érdemes megjelenni a német, illetve a nyugati piacokon?
Az a válasz körvonalazódott, hogy a technológia-intenzív és azon belül is, a digitális termékekkel vagy szolgáltatásokkal érdemes betörni a német és a nyugati piacokra.
Jelenleg a digitális egészségügyi és a digitális ipari megoldásokra van a legnagyobb kereslet. Ehhez kapcsolódnak az okosváros-rendszerek és a logisztikai megoldások, de nagy az érdeklődés a gyártói, valamint a nagy és kiskereskedői ellátási láncok digitalizációja iránt is.
Ha pedig kelet felé fordulunk, akkor láthatjuk, hogy például Oroszországban komoly felfutás elé néznek a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó vállalkozások, de a termékek környezetbarát csomagolása iránt is jelentősen megnövekedhet az igény.
