A fogyatékkal élőknek helye van a munka világában

Elemzések2019. jún 19.Növekedés.hu

A kritikus munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban gyakran nem jut eszükbe a cégeknek, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztassanak. Pedig léteznek jó gyakorlatok, lehet, hogy többet kellene beszélnünk ezekről. Miskolcon a Szimbiózis Alapítvány közel 200 megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal, illetve autizmussal élő munkatársat foglalkoztat, ahova ők eljutottak húsz év alatt, már több is, mint jó gyakorlat.

A Szimbiózis Alapítvány húsz éve vesz részt a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci esélyeinek javításában. De ez messze nem írja le azt a sokoldalú, profitábilis tevékenységet, amellyel az alapítvány munkát, ezáltal megélhetést biztosít ezeknek az embereknek, miközben fontos feladatának tartja a többségi társadalom szemléletformálását is. Merthogy ez is céljuk, ezt sosem felejti el hozzátenni az alapítvány elnöke, Jakubinyi László. A névválasztás is azt tükrözi, hogy két különböző életforma együttműködése a cél, melynek során mindenki a másik hasznára tud lenni.  


A Fűzfás ház a Szimbiózis Alapítvány Baráthegyi majorságában, Miskolcon. A Fűzfás házban fogyatékossággal élők számára biztosítanak családias környezetet az önálló életvitelhez. 
MTI fotó - Vajda János 

A többségi társadalom hajlamos megfeledkezni arról, hogy a fogyatékkal vagy autizmussal élők is képesek dolgozni, értéket teremteni. Amikor ennek okát keressük, Jakubinyi László úgy fogalmaz, sok múlik a nevelésen, ugyanis manapság hajlamosak vagyunk arra, hogy a gyerekeinket arra neveljük, hogy egyszerre legyenek élsportolók és kiváló tanulók, győzzenek le mindenkit. Ez is az oka, hogy a mai gyerekeknek nincsenek igaz barátai, sőt nehezen kooperálnak, az emberi kapcsolataikra nagyon kevés figyelmet fordítanak. Azonban amikor találkoznak fogyatékos társaikkal, akkor lehetőségük nyílik arra, hogy megtanuljanak odafigyelni, megértsék, hogy a különbözőség ellenére, kiválóan együtt lehet működni velük. Ha ezt megtanulják, a későbbi munkavállalás során sokkal el-, illetve befogadóbbak lesznek egy-egy célcsoportba tartozó kollégájukkal.

A fogyatékkal élő munkavállaló

Az alapítvány foglalkozási rehabilitációs tevékenysége során, a regisztrált, célcsoportba tartozó álláskeresők egyéni képességeinek, készségeinek megfelelően segíti munkavállalását. A munkára való felkészítés során megvizsgálják, hogy milyen erősségei vannak a leendő munkavállalónak, milyen területre képezhető.

Azért, mert valaki nem tud írni, olvasni, attól még képes mosogatni egy nagykonyhán viszont meg kell tanulnia a munkafolyamat szabályait

– mondja Jakubinyi László.

Az egyes munkafázisokat bemutató piktogramok, fényképek kihelyezésével elő tudják segíteni a feladatok pontos, precíz végrehajtását.” 178 megváltozott munkaképességű ember, számos munkakörben történő alkalmazását biztosítja az alapítvány. Mindenki esetében egyénre szabottan vizsgálják meg, ki milyen feladatkör ellátására alkalmas. Szakmaválasztó tréningjeiken szituációs játékok keretében derítik ki, kinek mi az érdeklődési köre, milyen kompetenciákkal rendelkezik.

A munkáltatók gyakran idegenkednek

A 13 éves szakmai múltra visszatekintő, térítésmentesen igénybe vehető munkaerőpiaci szolgáltatás biztosításával támogatják a célcsoportba tartozó klienseik sikeres munkavállalását. Az alapítvány szakemberei tanácsadással, tréningekkel, munkakörelemzéssel, közvetítői tevékenységgel és támogató mentor biztosításával működnek együtt a cégek, vállalatok képviselőivel. A sikeres közvetítést, a munkavállalóval való elégedettséget követően, a cégek sokkal nyitottabbá válnak a célcsoport foglalkoztatására. 

Jakubinyi László azt mondja, a multik állnak a legpozitívabban a fogyatékkal élők foglalkoztatásához, mert számukra nem ismeretlen metódus ez, benne él a vállalati kultúrában.

Eleinte velük dolgoztak, nagyon kedvező tapasztalatokkal, majd sikerült megállapodni magyar tulajdonú nagyvállalatokkal is.  – „A legkevésbé viszont az állami cégek élnek a lehetőséggel”. Erre az szokott lenni a magyarázat, hogy betanítani és felügyelni kell, ami igaz, de ha öt megváltozott munkaképességű munkavállalót vesznek fel, akkor már megtérül a mentor bére.” – fűzi hozzá a szakember.

Jakubinyi László azt mondja, az ellenérzések azért merülnek fel, mert nem ismerik ezt a szektort, nem láttak még jó gyakorlatot, emiatt idegenkednek a HR vezetők.

Hozzáteszi, azon is dolgozni kell még, hogy ne csak annak legyen társadalmi presztízse, ha valaki környezetbarát módon üzemelteti az irodáját, hanem annak is, ha megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat.

Az Alapítvány 12 éve adja át az „Év Esélyteremtő Munkahelye” díjat, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a fogyatékkal élők foglalkoztatására. „De lehetne másként is ösztönözni a munkavállalókat, akár azzal, hogy közbeszerzésen előnyt élvezne az a pályázó, aki foglalkoztat célcsoportba tartozó munkavállalókat. Akár 300 ezer embert is lehetne potenciálisan aktivizálni a munkaerőpiacon, csak ehhez a képzéseket is át kellene alakítani, és leszámolni azzal az elavult gyakorlattal, hogy a cipőfelsőrész-készítő és szövő szakmát tanuljanak a fogyatékkal élő fiatalok, mert ennek már semmi értelme nincsen, valódi esélyt nem ad a sikeres munkavállalásra. – teszi hozzá Jakubinyi László.

Ahol a fogyatékkal élő oktat

A Szimbiózis Alapítvány szociális ellátásokat is biztosít: támogató szolgálatot működtet, iskolabuszt üzemeltet, baby sittereket közvetítenek a családoknak, nappali és bentlakásos intézményeik vannak, az elmúlt három évben három házat hoztak létre önerőből, állami és EU-s pályázat nélkül. Minden gondozottjuk dolgozik munkaszerződéssel. Ahogy Jakubinyi László jelzi, ezek az emberek adófizető állampolgárokká válnak, társadalmi szempontból is nagyon fontos.

Sok lábon állnak, kézműves műhelyt működtetnek, de ami igazán eltér a szokástól, az az öt hektáros farmjuk, a Baráthegyi Majorság, amelyet már 2005 óta üzemeltetnek. Kecskéket tartanak és kecskesajt üzemük van, az asztalosüzemben pelletet és brikettet gyártanak, gombát termesztenek. Szélkerék húzza a vizet a kútból, az üvegházban, fóliasátorban zöldségeket termesztenek. Üzemeltetnek egy nagykonyhát is, futárszolgálattal, így az ebéddel a fogyatékos emberek kopogtatnak be a megrendelőkhöz. Emellett beszállítanak az autóiparba egy kis összeszerelő üzem végzi ezt a munkát. Minden ágazatban piacképes termékeket igyekeznek előállítani, hogy a bevételekkel biztosítsák a saját fenntarthatóságukat. A legprofitábilisabb a turisztikai ágazat, erdei iskolát is létrehoztak, ahol egymásnak adják a kilincset az iskolai csoportok, hónapokra előre teltházuk van.

Az ép gyerekek a fogyatékkal élőktől tanulnak meg kenyeret sütni, kötelet készíteni, minden olyan tevékenységet bemutatnak, amit a farmon végeznek. Hogy ez mennyire fontos és előremutató, azt az a történet példázza a legjobban, amelyet egy tanítónő mesélt Jakubinyi Lászlónak. A szülők felkészítették a gyerekeket, hogy fogyatékos embertársaikkal fognak találkozni a tábor során. Remekül érezték magukat, majd amikor hazamentek és kiértékelték az erdei iskolában töltött napokat, a gyerekek egyedül azon sajnálkoztak, hogy nem találkoztak a fogyatékosokkal. Ezzel mindent elértünk, amit magunk elé tűztünk – összegzi Jakubinyi László a munkájukat.

Az alapítvány 2011 óta jól működő  kapcsolatot ápol az Erste Bankkal, a szociális farmot megalapozó koncepciót a kezdetektől támogatják szakmai tanácsadással. Több közös projekt után idén a bank munkatársai idén is végeztek önkéntes munkát végeztek a Baráthegyi Majorságban.