Jelentős zöldség és gyümölcs drágulás várható idén

Elemzések2019. jún 19.Növekedés.hu

A szamócánál, a cseresznyénél, a meggynél és valószínűleg a dinnyénél is jelentős, 20-40 százalékos áremelkedésre kell számítaniuk a fogyasztóknak az idén. Várhatóan kevesebb lesz az alma és a körte is, de például a kajszi- és az őszibaracknak, illetve a legtöbb zöldségfélének kedvezett a csapadékos tavasz. Támadnak viszont a betegségek, és az is árfelhajtó tényező lehet, ha nem tudnak megfelelő módon és időben védekezni a gazdák.

Elsősorban a gyümölcsféléket viselte meg eddig az idei időjárás, amely kezdetben a terméskötödést akadályozó aszállyal, majd a számos betegségnek kedvező csapadékos időszakkal okozott terméskieséseket. Egyes növénykultúrákban a terület is csökkent, és ez szintén az árnövekedés irányába hatott, illetve a drágulás miatt fokozódó importveszélyt teremtett.

A szamócánál a fóliasátras termelők jó szezont tudhatnak maguk mögött, de a szabadföldi termelésnél a terület érzékelhetően zsugorodott tavalyhoz képest, és az időjárási hatások is csökkentették a betakarítható termésmennyiséget. Ezért az elmúlt évi 500-1000 forintos kilónkénti fogyasztói árakkal szemben 800-1200 forintos szamócaárak alakultak ki, és ez körülbelül 20 százalékos drágulásnak felelt meg. 

A további áremelkedésnek az szab határt, hogy egy bizonyos árszint felett nagyobb eséllyel jelenne meg az importáru is a hazai piacon.

Elsősorban terméskötődési problémákra vezethető vissza, hogy a cseresznyetermés is jelentősen csökkent 2018-hoz viszonyítva. A gazdák a tavalyi 14-15 ezer tonna helyett mintegy 10 ezer tonna cseresznyét szüretelhetnek le, és ez önmagában is jelentős drágulást alapozott meg, de termelői szempontból az áremelkedést az is alátámasztja, hogy a betakarítási költségek és a munkabérek 40 százalékkal növekedtek az utóbbi időszakban. A korai és a középérésű fajtáknál a fogyasztói indulóárak elérték a kilónkénti 2 ezer forintot, és az valószínűsíthető, hogy az árak az idei szezonban később sem esnek ezer forint alá, szemben a 600-800 forintos tavalyi átlagos árszinttel.

A meggynél szintén körülbelül 30 százalékos terméscsökkenés látszik, így itt is áremelkedésre kell számítani a hazai piacon. Ez azonban közvetlenül a hűtő- és a konzervipart érinti, mivel a termés 90 százalékát feldolgozók vásárolják fel. Az elmúlt évben az ipari meggy felvásárlási ára kilónként 170 forintról indult, de aztán a lélektaninak számító, 100-110 forintos tartományba süllyedt. Az idén viszont az ágazati szereplők kilónként 200 forintos kezdeti árra, és kisebb későbbi árcsökkenésre számítanak.

E trendet követhetik a friss piaci meggy fogyasztói árai is, amelyek kilónként elérhetik a 800-1200 forintot is a múlt évi 400-600 forintos kilónkénti árak helyett.

Kisebb lesz várhatóan a termés körtéből és almából is, így itt is magasabbak lehetnek az árak, mint 2018-ban. Különösen nagy kérdés, hogy a múlt évi rekordtermés és termelői demonstrációkkal járó árzuhanás után az almapiacon mekkora lesz az árvisszarendeződés.

A várható drágulást előrevetíti, hogy a konkurens lengyel almatermés jelentős része időjárási okokból megsemmisült.

Így a hazai termelők az ipari almánál a rendkívül nyomott, 11-15 forintos tavalyi kilónkénti árak növekedését remélik, és bár a szüretig még sok van hátra, az áremelkedés ősztől éreztetheti hatását az étkezési almánál is. Az elmúlt évi almadömping eredményeként most 170-200 forintos kilónkénti árakon is lehet almát kapni a hazai üzletláncokban, szemben az átlagos években megszokott, 300-400 forint körüli ártartománnyal.

A zöldségfélék közül a dinnyénél van a legnagyobb esély arra, hogy magasabb árakkal szembesülnek majd a fogyasztók a nyári szezonban. Egyrészt a termőterület 10 százalékkal csökkent, másrészt a hűvös tavasz miatt az első terméskötődések nagyrészt elmaradtak. Az elmúlt évben 180 forintos kilónkénti fogyasztói dinnyeárakon indult az értékesítés, majd az árak egy-két hét alatt 100 forint alá estek. Az idén a piaci szereplők arra számítanak, hogy a kezdő árszint a tavalyihoz hasonló lehet, de nem következik be akkor árzuhanás, így végső soron az átlagár magasabb lehet.

A többi szántóföldi zöldségfélénél ma kiegyensúlyozottabb termés valószínűsíthető, bár az időjárás egy-egy növénynél még jelentősen befolyásolhatja a tényleges mennyiséget és/vagy a minőséget. Az ágazati szereplők most a zöldborsónál, a csemegekukoricánál, a paprikánál, a paradicsomnál, a gyökérzöldségeknél és a hagymaféléknél is stabilabb időszakban bíznak, az év elején „hiánypszichózist” okozó burgonyánál pedig az új termés jelentős ármérséklő hatású lehet. A burgonyatermelés egyébként Magyarországon az elmúlt években 13-15 ezer hektáros szintre állt be, és innen nem is várható jelentősebb elmozdulás, elsősorban agrotechnológiai és időjárási tényezők miatt. Ebből az is következik, hogy a hazai igények ellátásához továbbra is szükség lesz importra, amelynek mennyisége több tízezer tonnát tehet ki évente.

Nem csak zöldségféléknél, hanem a gyümölcsök között is vannak olyan növényfajok, amelyek eddig kifejezetten jól viselték az idei természeti körülményeket.

Az őszibaracknál például az elmúlt évihez hasonló termés és kilónként 200-400 forintos árszint valószínűsíthető, míg a kajszinál a jobb hozamok hatására akár 30-40 százalékos árcsökkenés is bekövetkezhet 2018-hoz képest, ez pedig szintén 200-400 forintos idei árakat eredményezhet az elmúlt évi 600-800 forintos árszint helyett.

Ugyanakkor a gyümölcs- és a zöldségfélékre egyaránt igaz, hogy a májusi csapadékos időjárás növelte a betegségek – elsősorban a gombás kártételek – kockázatát, illetve kedvezett a gyomnövények fejlődésének is. Ezért a betakarításig mennyiségi és minőségi értelemben is gondokat okozhat, ha a gazdálkodók nem végeztek megfelelő növényvédelmi kezeléseket, amelyek elmaradása vagy szakszerűtlensége jelentősen hathat a terményárakra is. 

Összességében az ágazati várakozások szerint az idei zöldség-gyümölcs szezon felfelé húzhatja a hazai élelmiszerárakat, bár egyelőre nehéz megjósolni, hogy a szektor áremelkedésének mértéke mekkora lehet.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a fogyasztói árak májusban átlagosan 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, miközben az élelmiszerárak emelkedése az áprilisi 5,2 százalékról 5,6 százalékra gyorsult, ezen belül pedig az az idényáras élelmiszerek 15,2 százalékkal drágultak. A burgonya ára például áprilisban 83,6 százalékkal, májusban 30,9 százalékkal volt magasabb a tavalyihoz képest, a friss zöldségek inflációja pedig 30-37 százalék között mozgott.

Tovább tart az élelmiszerdrágulási trend a világpiacon is

Májusban már az ötödik egymást követő hónapban emelkedett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) árindexe. A mutató 1,2 százalékkal, 172,4 pontra ugrott, és tavaly június óta a legmagasabb szintet érte el. Májusban jelentősen drágultak a tejtermékek, miközben a gabona- és a húsfélék ára enyhén nőtt, a cukor és a növényi olajok ára pedig csökkent.

A nagy súlyt képviselő gabonafélék árindexe 1,4 százalékkal, 162,3 pontra kúszott fel, bár így is mintegy 6 százalékkal alacsonyabb a tavaly májusi 172,6 pontnál. Ugyanakkor a FAO júniusban meredeken, májushoz képest 1,4 százalékkal - 2685 millió tonnára - csökkentette idei globális gabonatermelési előrejelzését. A világ teljes gabonafogyasztása a 2019/20-as szezonban ennél nagyobb, 2707 millió tonna lehet, míg a raktárkészletek négyéves mélypontra, 830 millió tonnára süllyedhetnek.