A globális légiforgalom 4 százalékát törölték - Mi lesz így nyáron a légitársaságokkal? 

Az utasok szempontjából az egyik legsötétebb napját élte át a légiközlekedés. Múlt csütörtökön a globális személyi légiforgalom 4 százalékát törölték. A hollandiai járatoknál 11, a németeknél 4, az USA-ban és Nagy-Britanniában 3 százalék volt a törlési ráta - egy ágazati adatszolgáltató, az OAG szerint.

Munkaerőhiány van a légitársaságoknál, a földi kiszolgáló személyzetnél. Nagy-Britanniában 500 járatot töröltek két héttel ezelőtt a hétvégén.

Az USA-ban a Memorial day napján több ezer járat nem indult el.

Párizsban a Charles de Gaulle repülőtéren egy sztrák miatt a gépek egynegyede nem szállt fel.

A KLM azon a napon egyáltalán nem indított járatokat az amszterdami Schipolról, a rossz időjárásra és a túlterhelt és munkaerőhiánnyal küzdő földi kiszolgáló személyzetre hivatkozva.

Az okok összefüggnek egymással.

A vádak szerint a légitársaságok túl sok embert bocsátottak el a pandémia első hullámai alatt és így teljesen reménytelen helyzetbe kerültek a korlátozások feloldása után.

Itt az első “szabad” nyár végre, számíthattak volna arra, hogy mindenki repülni akar, nyaralni indul.

A kereslet sokkal gyorsabban indult be, mint ahogy a legatyásodott szektor fel tudott volna készülni rá.

Igaz persze az is, hogy az elmúlt két évben az ágazat szinte egzisztenciális válságba került - bevétel alig, a fix költségek viszont jellemzően magasak ebben a szektorban. Más megoldás nem nagyon volt, mint az elbocsátások.

A Lufthansa becslései szerint a cég 2020 áprilisában óránként (!) egymillió euró veszteséget szenvedett el.

A BA 42 ezres létszámából 10 ezer embert rúgott ki, egy brit parlamenti jelentés ezt “felelőtlen rombolásnak” nevezte.

Egy amerikai kormányzati jelentés szerint 2021. szeptemberéig 100 ezer álláshely szűnt meg az USA légiiparában, annak ellenére, hogy az 50 milliárd dollár állami támogatást kapott.

Az egyik legnagyobb földi kiszolgáló cég, a Swissport 65 ezer munkavállalójából 20 ezret rúgott ki.

Az Oxford Economics által készített elemzés szerint a pandémia kezdetétől tavaly szeptemberig globálisan 2,3 millióan távoztak kényszerűen a légiközlekedésből és a kapcsolódó ágazatokból.

A járvány természete is bekavart, a BA tavaly már elkezdte az újbóli munkaerő felvételt, ahogy enyhültek a korlátozások és újra elindulhattak a transzatlanti járatok. Aztán jött a Omikron variáns és megint beutazási szigorítások léptek életbe.

Az ágazat újraindulását a globális munkaerőhiány is nehezíti.

A légiközlekedés azonban különösen nehéz helyzetben van, mert nagyon szigorúak az alkalmazottakra vonatkozó biztonsági előírások. A felvételt nyert alkalmazottakra biztonsági ellenőrzés vár, ami pár hetet vesz igénybe.

Sokan ezt nem várják ki, nem vállalják, a mostani feszes munkaerőpiacon simán találnak más munkát.

Váradi József, a WizzAir vezérigazgatója szerint “sokan, akik számára korábban vonzó volt ez az ágazat, elvesztették érdeklődésüket”. A múlt héten a pilóták szakszervezete kimerültségre és fáradtságra hivatkozott. Egy kiszivárgott belső levél szerint “nem működtethetjük úgy a céget, hogy minden ötödik alkalmazott betegségre és kimerültségre hivatkozik. Mindannyian fáradtak vagyunk, de néha szükség van nagyobb erőfeszítésekre” - írja a Financial Times.

A viszonylag jól fizetett pilótáknál még csak-csak megoldható a munkaerőhiány, sokkal nagyobb a gond a földi kiszolgáló személyzetnél.

Legyünk őszinték, hol dolgoznál inkább, egy szupermarketben, meghatározott műszakokban, munkarendben, vagy hajnali kettes keléssel a hidegben, egy repülőtéren?

teszi fel a költői kérdést egy európai légitársaság menedzsere.

A WizzAir arra számít, hogy a nyár végére létszáma 6700-ra emelkedik, ami 4 ezerrel több, mint a pandémia alatt volt, de így is járattörlésekre kényszerül.

Gond az is, hogy a légitársaságok “beszállítói lánca” az ágazat természetéből adódóan meglehetősen komplex, több más vállalkozással állnak kapcsolatban, például a check-int intéző alvállalkozókkal, a poggyász kezelőkkel, a repülőterek biztonsági személyzetével, illetve a fedélzeti ellátást biztosító cégekkel, a szerelőkkel, karbantartókkal.

Az elmúlt években a fapadosok közötti verseny, a költségcsökkentési kényszer miatt számos tevékenységet leválasztottak, kiszerveztek. Most hiába a kétségbeesett kapkodás, ezeknél a cégeknél is munkaerőhiány van, ráadásul élnek a kereslet hirtelen megugrása által kínált lehetőséggel és emelik áraikat.

A légitársaságok közül sokan erősen túlbecsülték regenerálódási képességüket.

Nagyjából másfél hónapja Carsten Spohr, a Lufthansa vezérigazgatója még azt közölte, hogy a vállalat “mentálisan már túl van a válságon”, s azt jósolta, hogy az idén nyáron a cég több utast szállít majd, mint “valaha”. A múlt héten azonban kénytelenek voltak közölni, hogy júliusban 900 járatot törölnek a “szűk kapacitások és a munkaerőhiány” miatt. A BA 10 százalékkal vágta vissza nyári menetrendjének járatait.

Gyakori vád, hogy a légitársaságok túl sok jegyet adtak el, a nyári rohamra készülve túlbecsülték lehetőségeiket. Ágazati becslések szerint nagyjából másfél év kell ahhoz, hogy a pandémia előtti üzemi kapacitások helyreálljanak.