Így lett a Google a világ legnagyobb keresője

Elemzések2020. nov. 30.D.J.

A Yahoo az ezredforduló idején 3 milliárd dollárért akarta felvásárolni a keresőcéget. Ma már a Google anyavállalata ezermilliárd dollárnál is többet ér.

Napjainkban a Google az internet alapkövének számít. A segítségével világszerte az emberek mintegy 4 milliárd keresést végeznek el naponta. Ez a szám évente úgy 10 százalékkal nő. A Google-nak nincs valódi vetélytársa, hisz a keresési piacnak több mint a 90 százalékát uralja. A két legnagyobb kihívója a Bing és a Yahoo részesedése az ágazatban még az öt százalékát se éri el.

No de hogy jutottunk el idáig? A Google története egy kollégiumi szobában kezdődött. Egész pontosan a Szilícium-völgy szívében a Stanford Egyetemen.  Az iskola két diákja Larry Page és Sergey Brin a 90-es évek derekán komoly felfedezésre jutottak: rájöttek, hogy a weblapok közti kapcsolatok analízise alapján programozni lehet egy keresőmotort, amely segít eligazodni a világhálón. A fejlesztésük 1996-ban a BackRub nevet kapta. A programjuk először a Stanford privát hálózatán futott.

A kereső roppant gyorsan fejlődött: pár hónappal az indulása után már weboldalak milliói között tudott kutatni.

Egy év után egyértelmű lett, hogy többről van szó egyszerű hobbi projektnél. Ezért elhatározták, hogy adnak neki egy jól csengő nevet. Egy ideig úgy tűnt, hogy a tíz a századikon hivatalos neve vagyis a ’googol’ lesz a befutó. Viszont mikor Larry és Sergey barátja leellenőrizte, hogy a név foglalt-e, vétett egy elütést. A Googol.com helyett a Google.com regisztrációjának nézett utána. Larry-nak tetszett az elírás, ezért ennél maradtak.

Félresiklott akvizíció

A 90-es években a dotkom őrület közepén bármilyen internetes ötlettel rém egyszerű volt pénzt gyűjteni. A befektetők meg voltak róla győződve, hogy ami a világhálón jön létre, abból csak óriási üzlet lehet. Ezért Larry és Sergey nem is nagyon kellett megerőltesse magát, amikor elkezdtek tőke után nézni. Az egyik informatikai cég a Sun Microsystems társalapítója például 1998-ban pár perc beszélgetés után adott is nekik egy csekket 100 ezer dollárról. Az első irodájukat az egyik alkalmazott Susan Wojcicki garázsában rendezték be, akit később a Youtube vezérigazgatójává választottak. A székhelyük szűk volt, de otthonos.

A számítógépek mellett még egy pingpong-asztalnak is jutott hely.

Bár roppant gyorsan bővültek, az online teret ebben az időben még nem ők, hanem a Yahoo uralta. A nagy versenytárs honlapja 1998-ban a legnépszerűbb kezdő oldal volt az interneten. Csakhogy a Yahoo nem látott komoly üzletet a kereső fejlesztésében. Ők más netes termékekből akartak meggazdagodni. Épp ezért például dollár milliárdokból vásárolták fel a kor leghíresebb tárhely-szolgáltatóját a Geocitiest vagy a Broadcast nevű online rádiós céget.

A keresőmotor készítését éveken át kiszervezték: volt, hogy az Alta Vistát használták, majd az Inktomi-t, végül 2000-ben a Google mellett tették le a garasukat.

Miközben a Yahoo a Google-t használta, lassan ráébredtek, hogy rosszul kalkuláltak. A keresőkben valójában nagyon is komoly pénz van. Ez akkor lett egyértelmű, amikor 2000-ben a Google elindította a saját online hirdetési rendszerét az AdWords-öt.

A Yahoo ezután megpróbálta felvásárolni a sikeres partnerét. Ám kudarcot vallottak. Összesen 3 milliárd dollárért akarták megvenni 2002 nyarán, de a Google nem adta magát, mert úgy érezték, hogy ők legalább 5 milliárdot érnek. Csak hogy lássuk mennyit változott azóta a világ: az anyacégük az Alphabet piaci értéke ma már az ezermilliárd dollárt is meghaladja.

A Yahoo végül 2004 februárjában dobta a Google-t.

Innentől egy saját keresőt használtak az oldalukon, amelynek a hatékonysága viszont a vártnál gyengébbre sikerült. Az emberek nem örültek a váltásnak. Nekik a jól bejáratott Google kellett. Közvetlenül a szétválás után a Yahoo piaci részesedése 26 százalékos volt a keresőpiacon, míg egykori partnerüké 44 százalékra rúgott. A különbség pedig csak egyre nőtt, mígnem a Yahoo szinte teljesen jelentőségét vesztette. A céget végül 2017-ben vásárolta fel a Verizon 4,8 milliárd dollárért. A Google közben fogalommá vált. Amiről mi sem mond el többet, mint a tény, hogy a keresőjüket a legtöbb netes felhasználó legalább naponta háromszor használja.

Videók ajánlása vagy bármi