A gyerekrablás óriási üzletté vált

Olyan volt mintha egyszer csak Debrecen utcáin megelevenedett volna egy maffiafilm. Egy apa miután már jó ideje nem látta a gyerekeit, úgy döntött, hogy két maszkos férfi segítségével elrabolja őket. A fiát és a lányát a nyílt utcán tuszkolták be egy járműbe.

Mindezt az anya szeme láttára, aki hiába futott a kisbusz után. Az akció gyorsan lepörgött, a kocsi pedig pillanatok alatt elhajtott. A nem mindennapi jelenetre többen is felkapták a fejüket.

A közeli park két dolgozója megpróbált segíteni az anyának, de hiába.

A tavalyi eset több szempontból is sajátságos volt. A bíróság ugyanis végül úgy döntött, hogy a bizarr körülmények ellenére nem történt bűntett, mivel Spanyolországban a bíróság az apának ítélte a gyerekek felügyeleti jogát.

Ha egy gyereket valaki az akarata ellenére elvisz otthonról, akkor szinte biztos, hogy egy családtag keze van a dologban. De szerencsére Magyarországon kifejezetten ritkák az emberrablásos ügyek.

Úgy 10 év leforgása alatt mindössze 12 olyan eset született, amikor a rendőrségi nyilvántartás szerint elraboltak egy 18 év alattit.

Persze a teljes képhez hozzátartozik, hogy amikor egy szülőből lesz a rabló, akkor a bűntettről nem mindig értesülnek a hatóságok. Van, hogy ilyenkor az apa és az anya igyekeznek maguk rendezni a problémát.

Pokoli állapotok a fekete kontinensen

Miközben a nyugati világban kifejezetten ritkán esik meg, hogy egy kiskorúnak az akarata ellenére nyoma vesszen, addig vannak országok, ahol a bűnszövetkezetek részben épp a gyerekrablásokból tartják fent magukat. Mexikóban volt rá példa hogy egyetlen rajtaütésnél a rendőrök 23 fiatalt szabadítottak ki a bűnözők karmai közül. A helyzet Afrika legnépesebb országában, Nigériában a legrosszabb. Errefelé a bandák van, hogy komplett osztályokat visznek el.

Az év elején alig három hónap leforgása alatt csak közvetlenül az iskolákból 600 gyereket raboltak el.

Az ország komoly gazdasági problémákkal küzd. A lakosság elképesztő mértékben nő: míg 1992-ben még csak alig 100 millióan laktak Nigériában, addig ma már a lakosságszám a 200 milliót is meghaladja. A munkahelyek száma viszont nem tud ilyen léptékben bővülni. Emiatt rengeteg a munkanélküli.

A felnőtt lakosság harmadának nincs állása.

Hogy a gyerekrablással jól lehet keresni arra az elsők között egy 2014-es eset hívta fel a figyelmet. Egy iszlamista szélsőséges csoport a Boko Haram, abban az évben egy akcióval 276 iskolás lányt rabolt el. Egy részükből szex rabszolga lett, néhányuknak teljesen nyoma veszett, de közülük jó párért vaskos váltságdíjat kapott a mozgalom.

Manapság a váltságdíj nagysága 20-30 dollárnál kezdődik, de ha a család gazdag az elkért összeg a több százezret is elérheti.

A szülők jó része már nem is meri iskolába küldeni a gyerekét. Jellemző, hogy ha az országos átlagot nézzük a tanítási órákon csak a gyerekek 53 százaléka szokott megjelenni.

Egy helyi tanár Chris Kwaja a Financial Times-nak azt mondta: az emberrablásba azért is vágnak bele sokan, mert rengeteget lehet vele keresni mindenféle érdemi kockázat nélkül. Gyakorlatilag egy vonzó karrierré vált.

Hiába kapnak el időről időre néhány bandát, Kwaja állítása szerint vádemelésre szinte sose kerül sor. A fegyveres milíciákkal sokszor inkább kiegyeznek a hatóságok.

Múlt évben például az egyik banda tagjai minden leadott AK gépkarabély után két tehenet kaptak.

Magukra maradtak

Az elnöki szóvivő Garba Shehu a Twitteren megírta: a biztonsági erők roppant elfoglaltak, ezért a helyzet kezeléséből a helyi lakosoknak is ki kell venniük a részüket.

Ez a valóság. De az őrület, hogy az elnök előáll és ezt nyíltan kimondja. Hisz ezzel azt kommunikálják az embereknek, hogy nem bízhatnak a politikai vezetésben, ha védelemről van szó. Jobb ha fegyvert fognak. Ez viszont összecsapásokhoz vezet

– mondta Amaku Anku, a kockázatelemzéssel foglalkozó Eurasia Csoport afrikai elnöke.

Akadnak iskolák, akik meg is fogadták a tanácsot és zsoldosokat fogadtak fel a gyerekek védelmére, de az igazán jól felfegyverzett banditákkal szemben ez sem mindig elég.

Vannak olyan találgatások, amelyek szerint a kormányzat azért bánik ilyen kesztyűs kézzel a bűnbandákkal, mert a rablások nagy része egy helyi kisebbséghez a lakosság alig 10 százalékát képező fulbékekhez köthető.

Ebből a népcsoportból származik a nigériai elnök Muhammadu Buhari is.