A halogatás nem lustaság: pszichológusok szerint így lehet tenni ellene

A munka szabotálása, a kiadott feladatok utolsó percre hagyása nem azonos a nemtörődömséggel vagy a kényelmességgel: a lustasággal ellentétben a halogató emberben megvan a valós szándék és törekvés a feladat elvégzésére, csak elakad a szándék és a cselekvés közötti úton.

A halogatás nem is egyenlő a puszta időbeli csúszással, hanem egy szándékos cselekedet szükségtelen és önkéntes halasztása, miközben pontosan tudjuk, hogy ez a késlekedés ártani fog nekünk. a teljesítményünknek, vagy a közérzetünknek.

A halogatás valójában egy tudatalatti, berögzült szokás, amely mögött komoly pszichológiai mechanizmusok állnak.

Miért halogatunk? – Pszichológiai háttér

A halogatás alapvetően nem a rossz időbeosztásunk, hanem az érzelmeink kezelésének kudarca, mert a magunk előtt tolt feladatokhoz gyakran negatív érzések - szorongás, frusztráció, neheztelés - társulnak.

Mivel menekülünk e kellemetlen érzelmek elől, inkább elhalasztjuk a megélésüket, ami átmeneti és rövid ideig tartó megkönnyebbülést ad – ez a pillanatnyi érzés viszont ráerősít a rossz szokásra.

Sürgős vagy fontos?

Másrészt hajlamosak vagyunk a gyors jutalommal járó, egyszerűbb, de sürgős, de kisebb feladatokat előre venni, miközben háttérbe szorítjuk a hosszú távon igazán fontos, de nagyobb erőfeszítést igénylő projekteket.

Amikor egy kellemetlen feladattal szembesülünk, eláraszt minket a szorongás vagy a frusztráció.

A halogatás a legegyszerűbb menekülőút: amint elnapoljuk a feladatot, azonnali megkönnyebbülést érzünk. Az agyunk ezt jutalomként éli meg, így a halogatás, mint viselkedési minta megerősödik.

Néha pedig tudat alatt azért választjuk a halogatás miatti kudarcot, mert így azt mondhatjuk:

a siker az erőfeszítésünk hiányán múlt, nem pedig a képességeinken.

Megoldási stratégiák

• Tudatosítsd magadban, hogy a feladat váltja ki belőled a kellemetlen érzést, és emiatt akarsz elmenekülni.
• Ne fuss el; viseld el a kezdeti diszkomfortot.
• Alkoss egy előre rögzített szabályt. Például: „Ha negatív érzéseim támadnak a feladat láttán, akkor is a helyemen maradok és nem hagyom abba.”
• Amikor elhalasztunk valamit, a jelent túl értékesnek látjuk ahhoz, hogy a feladattal elrontsuk, miközben a holnapi önmagunkat egy motivált, produktív szuperhősként képzeljük. A valóság azonban, hogy holnap a holnap válik jelenné, és a motiváció ugyanúgy hiányozni fog
• A Psychology Today-ben megjelent elemzés szerint a bizonytalanság növeli a halogatási hajlamot. Egy konkrét, reális menetrend felírása azonban segít a feladat megoldásában.Ha nagy a feladat, bontsd le kisebb lépésekre. A kis lépések lendületet adnak.
• Tudatosítsd magadban, hogy miért fontos az adott cél, ezek az értékek formálják az identitást és belső motivációt adnak.
• Ahelyett, hogy a nehéz feladat elől pótcselekvésekbe menekülnél, készíts elő reális forgatókönyveket a feladat megkezdése előtti helyzetre.

Cselekvéssel motiválhatjuk magunkat

Az elemzésben pszichológusok a következő gyakorlatot ajánlják:

• Képzeld el a holnapot olyannak, amilyen valójában lesz: ugyanolyan zsúfoltnak, fárasztónak és bonyolultnak, mint a mai napot.
• Fogadd el, hogy a holnapi motivációról szőtt elképzelésed valószínűleg téves.
• Nem kell megvárnod, amíg megjön a kedved. Ahogy a túrázáshoz sem feltétlenül kell napsütés, úgy a munkához sem kell ihlet. Valójában a cselekvés az, ami megteremti a motivációt, nem pedig fordítva.

Az akaraterő korlátozott erőforrás – érdemes beosztani

Ha napközben már elhasználtuk az önkontroll-tartalékainkat más dolgokra, estére elfáradunk. Ilyenkor nem azért halogatunk, mert fizikailag képtelenek lennénk megtenni, hanem mert lemerültünk, és úgy érezzük, nincs hozzá energiánk.

• Kezdj bele a feladatba egy egészen minimális szinten. Ne akard ma befejezni, csak kezdd el. A kezdés a legnehezebb; ha már benne vagy, a lendület vinni fog előre.
• Az önfegyelem gyakorlása olyan, mint az edzés: kutatások szerint már két hét tudatos önfegyelem-gyakorlás növeli az akaraterő-állóképességet.
• Az alvás helyreállítja az önbírási képességet. Mivel az akaraterő a nap folyamán folyamatosan csökken, a nehéz feladatokat érdemes a nap elejére időzíteni, nem pedig estére hagyni.
• A folyamat során legyél kedves, de határozott önmagaddal. A megtorpanások és a visszaesések természetesek.
• Ha megbocsátasz magadnak a korábbi halogatásokért, sokkal könnyebben fogsz tudni továbblépni és fejlődni.