A jó minőségű maszk igenis segít a koronavírus ellen is

Elemzések2020. feb 28.Palugyai István

Hogy lehet koronavírus a 30 fokos hőmérsékletű Kanári-szigeteken vagy Iránban, amikor azt mondták, hogy a meleg megöli azt és nyárra kifulladhat a fertőzés. Milyen maszkot vegyünk, ha biztonságot akarunk? Most akkor világjárvány, pandémia van, vagy sem? - A virológus válaszol.

A koronavírus járvány érthető módon új és új kérdéseket gerjeszt a lakosságban az egyre áradó, sokszor egymásnak ellentmondó, vagy nehezen értelmezhető hírek kapcsán a járvány nyárra kifulladhat, mert a vírus kevésbé „kedveli” a meleget. Csakhogy a fertőzés Tenerifén is felütötte a fejét, ahol majd harminc fok van. (Igaz, az itt kimutatott fertőzést máshonnan hozta magával az ott üdülő páciens és arra nincs még adat, ott tőle hányan kapták ezt el.) Müller Viktor vírusterjedést is kutató elméleti biológus az ELTE Biológiai Intézetének munkatársa szerint is van remény arra, hogy a nyári időszakban lassabb lesz a vírus terjedése, és esetleg enyhébbek a tünetek.

A légúti fertőzéseknél általános ez a szezonalitás, amit korábban a náthát okozó koronavírusoknál is megfigyeltek. Ugyanez jellemző az influenzára is.

Ha például százévente néhányszor egy-egy új világjárványt, pandémiát okozó változat bukkan elő, ahogy legutóbb 2009-ben, akkor az ugyan a nyári időszakban is képes terjedni, de ez annak köszönhető, hogy az emberekben nincs még védettség ellene

Ugyanakkor még a legsúlyosabb járványra, az 1918-as spanyolnáthára is érvényes volt, hogy a tavaszi-nyári időszakban egy enyhébb első hullám jelent meg s csak később, az őszi-téli időszakban söpört végig a súlyosabb járvány.

Ez a szezonális hatás nem csak a meleggel, hanem a magasabb abszolút páratartalommal és az emberek nyáron általánosan jobb egészségügyi állapotával is összefügghet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ettől önmagában megállna a járvány – a spanyolnátha a trópusi területeken okozta a legnagyobb pusztítást, mivel a klíma hatásánál erősebb volt a népesség általános állapotának és az ellátórendszernek a szerepe.

A pandémiáról, világjárványról most is sokat beszélnek, hangsúlyozva, hogy hivatalosan még nincs erről szó. De vajon számít ez valamit?

A szakértő szerint ez játék a szavakkal. A lényeg nem azon van, hogy a dolgot minek hívjuk.

A WHO vezetőit vélhetően az mozgatja ezzel kapcsolatban, hogy ne keltsenek felesleges pánikot. És ebben igazuk van, az emberiség amúgy is kellően meg van ijedve, nincs szükség még pánikkeltésre is.

Gyakran kerül elő a maszk kérdése. Jó-e, hasznos-e? Véd-e a vírus ellen? Mivel a betegekkel foglalkozó orvosokat mindenki abban látja, úgy vélik, szükség van rá? És ha igen, melyik fajta? FFP2 és FFP3 jelzéssel is találkozhatunk.

A kutató szerint ebben a Nemzeti Népegészségügyi Központ iránymutatását érdemes követni. Egy tanulmány még a SARS járvány idején kimutatta a maszkok védő hatását, de ezt egy konkrét, kórházban terjedő fertőzésnél figyelték meg.

A maszkok közül a közepes, az FFP2 jelzésűek 1 mikron feletti, a leghatékonyabb, a FFP3-as típusúak 1 mikronnál kisebb részecskék kiszűrésére alkalmasak, de egyes források szerint 0,3 mikronos nagyságig is jók.

A koronavírus részecskéi 120-160 nanométeresek, ami 0,12-0,16 mikronnak felel meg, a vírusrészecskék viszont nem „egyénileg” utaznak a levegőben, hanem a légúti váladék kiköhögött cseppecskéiben, amik jóval nagyobbak, és így a jó minőségű maszkok ki tudják szűrni őket.